A Fehér-patak útja

Fülszöveg

Kozma Mária néhány évtized leforgása során igen tekintélyes írói életművet hozott létre, regényeiben és elbeszéléseiben egyformán szerepet capott a körötte élő emberi közösség, a székelyföldi társadalom realista ábrázolása, az emberi személyiség, mindenekelőtt az asszonyi lélek elemző vizsgálata és azoknak a történelmi és nemegyszer mitikus hagyományoknak a bemutatása, a-melyek hozzátartoznak szülőföldjének szellemi örökségéhez és kultúrájához. Érdeklődésének legfőbb területe szűkebb szülőföldjének Csíkországnak a hagyományvilága és mindennapi élete, a székely múlt bemutatása
Pomogáts Béla
Kozma Mária új regénye önéletrajzi elemekkel átitatott „családregény" Székelyföld történetébe ágyazva. A kerettörténet szerint az első személyben mesélő csíki narrátorkönyvtárosnak a gyergyói unokatestvére, a papírmérnök családregényt írt. Ezt olvassa — rokonként és könyvtárosként - és magyarázza „az olvasó", akinek ennek során neki magának is felelevenednek a családi szálak, kötelékek és nem... Tovább

Fülszöveg

Kozma Mária néhány évtized leforgása során igen tekintélyes írói életművet hozott létre, regényeiben és elbeszéléseiben egyformán szerepet capott a körötte élő emberi közösség, a székelyföldi társadalom realista ábrázolása, az emberi személyiség, mindenekelőtt az asszonyi lélek elemző vizsgálata és azoknak a történelmi és nemegyszer mitikus hagyományoknak a bemutatása, a-melyek hozzátartoznak szülőföldjének szellemi örökségéhez és kultúrájához. Érdeklődésének legfőbb területe szűkebb szülőföldjének Csíkországnak a hagyományvilága és mindennapi élete, a székely múlt bemutatása
Pomogáts Béla
Kozma Mária új regénye önéletrajzi elemekkel átitatott „családregény" Székelyföld történetébe ágyazva. A kerettörténet szerint az első személyben mesélő csíki narrátorkönyvtárosnak a gyergyói unokatestvére, a papírmérnök családregényt írt. Ezt olvassa — rokonként és könyvtárosként - és magyarázza „az olvasó", akinek ennek során neki magának is felelevenednek a családi szálak, kötelékek és nem utolsósorban saját emlékei. A kétféle nézőpont teszi „interaktívvá" a regényt, meg az, hogy Kozma Mária ily módon történelmi regéket, a könyvtárban olvasott hajdanvolt, ma már sokszor elavultnak ítélt szerzőket, idézeteket is beolvaszt a meseszövésbe, ugyanakkor saját régebbi írásaiból, sőt i^úkori verseiből is idéz. Az így elemzett, oda-vissza megvilágított családregény mindvégig fikció marad olyan értelemben, hogy teljes egészében egyáltalán nem ismerhető meg. Ez az „interaktív" írói módszer valósággal vonzza magához azt a sajátos. Kozma Mária írásművészetére jellemző stílust, ami az idősíkok és a cselekmény helyszíneinek könnyed váltogatását jelenti. A szerző nemegyszer az alkotói, írói lét különböző értelmezéseire is rákérdez. A székelyföldi élet, az emberi sorsok megjelenítésével maga-tartásmodelleket rajzol meg, mindenkor az életet, a pozitív gondolkodást, az emberség megtartó és közösségépítő erejét igenli,
Sarány István Vissza