1.035.157

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A felnőttek foglalkoztathatóságának növelésére irányuló komplex képzési modellek, különös tekintettel a hátrányos helyzetű csoportokra

Kutatási zárótanulmány

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A kutatás célja, háttere
Az életminőség és a foglalkoztatottság szorosan összefüggő kategóriák társadalmi és egyéni szinten egyaránt. A piacgazdaságban a piac törvényei a munkaerőt ugyanúgy... Tovább

Előszó

A kutatás célja, háttere
Az életminőség és a foglalkoztatottság szorosan összefüggő kategóriák társadalmi és egyéni szinten egyaránt. A piacgazdaságban a piac törvényei a munkaerőt ugyanúgy érintik, mint más termelési tényezőt. A munkaerőpiacon is verseny uralkodik, s a versenyben számtalan tényező jelenthet előnyt, vagy hátrányt. A társadalmi kohézió, mint célkitűzés magában foglalja az esélyegyenlőséghez szükséges feltételek javítását, a társadalmi polarizálódás csökkentését. A hátrányok mérséklését célozza a szociálpolitika, a foglalkoztatáspolitika, az oktatáspolitika egyes területei, az újraelosztás rendszerében a szociális kiadások, a munkaerő-piaci támogatások, az oktatási, képzési ráfordítások különböző szegmensei.
Az oktatás és képzés területe alapvetően az állami feladatok rendszerébe tartozik. Ezen belül a felnőttképzés vegyes finanszírozású (egyén, munkáltatók, állam), ahol az állami szerepvállalás hozzávetőlegesen 15-20 %. Az állami támogatás funkciója alapján elsősorban hátrányos helyzetű rétegek képzését, hátrányos helyzetű területeket érint, valamint, többnyire országosan kiemelt fejlesztési területeket, célokat támogat.
A felnőttképzési keretek a munkanélküliek képzési forrásait kivéve viszonylag rövid ideje állnak rendelkezésre. A hátrányos helyzetű rétegek képzését három fő forrás támogatja, a felnőttképzési normatíva, az MPA foglalkoztatási alaprésze és az MPA felnőttképzési célú keretének egy bizonyos hányada. Ezeken kívül indirekt forrás az adókedvezmény, ami csak részben érinti a hátrányos helyzetű rétegeket, valamint a saját munkavállalók képzési támogatásának elszámolása a hozzájárulási kötelezettségből, ami szintén csak részben érinti e rétegeket. Vissza

Tartalom

Kutatási összefoglaló 7
Bevezetés 17
I. Az esélyegyenlőség az EU és a hazai dokumentumokban 21
II. A hátrányos helyzetű rétegek Magyarországon 27
II.1. Alacsony iskolai végzettségűek, szakképzetlenek 27
II.1.1. Az alacsony végzettségűek csoportjának meghatározása 30
II.1.2. Az alacsony iskolai végzettségűek statisztikai jellemzése 31
II.2. A tartós munkanélküliek helyzetének statisztikai elemzése 39
II.3. Megváltozott munkaképességűek, fogyatékos személyek helyzete 45
II.3.1. A csoport meghatározása 46
II.3.2. A fogyatékosok és megváltozott munkaképességűek statisztikai elemzése 47
II.3.3. Az iskolai végzettség jellemzői 48
II.3.4. Gazdasági aktivitás 50
II.3.5. A fogyatékosok társadalmi-gazdasági helyzetképe 58
II.4. A 45 éven felüliek foglalkoztatási helyzete 58
II.4.1. Foglalkoztatási arányok 59
II.4.2. Az iskolai végzettség jellemzői 61
II.4.3. Nemzetgazdasági ág 62
II.4.4. Foglalkozási főcsoportok 63
II.4.5. Foglalkozási viszony 64
II.4.6. Képzésben való részvétel 65
II.4.7. A GKI felmérés eredményei 65
II.5. A gyermekgondozási ellátásban (gyed, gyes, gyet) részesülők csoportja 69
II.5.1. Gyermekgondozási segélyre jogosultak 69
II.5.2. Gyermekgondozási díjra jogosultak 69
II.5.3. Gyermeknevelési támogatásra jogosultak 70
II.5.4. Statisztikai elemzés 70
II.5.5. Munkaerő-piaci jellemzők 77
II.6. Munkaképes korhatár alatti, de már nyugdíjas felnőttek 92
III. A képzési programok módszertani jellemzői, a képzési differenciálás
indoklása, az oktatókkal kapcsolatos elvárások 95
III.1. A képzési kínálatról 95
III.2. Differenciálás a képzési időben 97
III.3. A felnőttoktató módszertani kultúrája és speciális kompetenciái 98
III.4. A tanítási-tanulási módszerek a hátrányos helyzetű rétegek képzésében 102
III.5 A tanulás céljai és a tanulási tartalmak, mint módszert meghatározó tényezők 103
III.6. Tanuláselméletek 104
III.7. Teljesítményértékelés, vizsgáztatás 111
III.8 A hátrányos helyzetű rétegek munkaerő-piaci helyzetének javítását szolgáló képzési modellek néhány kívánatos módszertani jellemzője 112
IV. Speciális képzési programok a hátrányos helyzetű rétegek számára 115
IV1. Képzési kínálat az Európai Unióban 116
IV.1.1. Speciálisan az alacsony iskolai végzettséggel rendelkezők
számára kínált képzések 116
IV.1.2. Fogyatékosok, megváltozott munkaképességűek számára kínált programok 117
IV.1.3. Speciálisan az idősebb korosztály számára kínált képzések 125
IV.2. Képzési kínálat Magyarországon 127
IV.2.1. Alacsony iskolai végzettségűek 127
IV.2.2. Fogyatékosok számára kínált képzések 139
IV.2.3. Tartós munkanélküliek számára kínált képzések 143
IV.2.4. Gyermekvállalási támogatást igénybe vevők számára kínált képzések 144
V. A célcsoportok igényei kérdőíves felmérés alapján 145
V.1. A felmérés célja és eszközei 145
V.2. A megkérdezett célcsoportokra vonatkozó információk 145
V.3. Képzési motivációk 147
V.4. Képzési tartalom 148
V.5. Területi különbségek 152
V.6. Kor szerinti megoszlás 152
VI. A képző központok által végzett felmérés kiértékelése 155
VI.1. A kutatás célja és eszközei 155
VI.2. A megkérdezett célcsoportokra vonatkozó információk 155
VI.3. A folyamatban lévő képzés hatása a képzési tartalomra, célcsoportos vizsgálatok alapján 157
VI.4. Nemek szerinti megoszlás 159
VI.5. Területi különbségek 161
VI.6. Iskolai végzettség alapján történő megoszlás 162
VII. Mélyinterjús vizsgálat 167
VIII. A Regionális Képző központok körében végzett felmérés eredményei 171
Tartalomjegyzék
IX. Összegzés, javaslatok 177
Irodalomjegyzék 217
Mellékletek 219
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv