| Előszó | 3 |
| A felnőtt ember | 6 |
| A felnőttség mint probléma | 6 |
| Életkor-kritériumok | 6 |
| Differenciális érettségelméletek | 12 |
| A felnőtt életkor szakaszolása | 17 |
| Életkor-válságok és életdöntések | 23 |
| Felnőtt-szocializáció | 25 |
| A felnőttek tanulása | 29 |
| Tanulási kompetencia | 29 |
| Felnőttek tanulási motivációja | 30 |
| A tanulási képesség felnőttkori változásai | 33 |
| A figyelem | 34 |
| A tanulás csendjéről | 36 |
| A figyelem megosztásának problémája | 37 |
| A figyelem tanulása | 38 |
| A tanulást segítő és gátló érdeklődés | 40 |
| Érzelem és érdeklődés | 42 |
| Az érdeklődés fejlesztése | 44 |
| Felnőttek emlékezeti működése | 45 |
| Az ismétlés szerepe | 51 |
| Harc a gátlások ellen | 52 |
| Gondolkodás, problémamegoldás és tanulás | 54 |
| A problémamegoldó tanulás | 57 |
| A felfedezéses tanulás | 58 |
| A probléma felfedezése | 61 |
| Heurisztika | 62 |
| A felnőttképzés történetéből és elméleteiről | 64 |
| A felnőttképzés és az andragógia történetének fő állomásai | 64 |
| Előtörténet | 64 |
| Az intézményes felnőttképzés kezdetei | 66 |
| Századunk felnőttképzése és andragógiája: Németország példája | 70 |
| A Weimari Köztársaságtól Hitler hatalomra jutásáig | 70 |
| A totalitarianizmus és az ellenállás felnőttképzése | 71 |
| Felnőttképzés és andragógia a kettévált és újraegyesített Németországban (1945-1995) | 73 |
| Az utóbbi évtizedek további felnőttképzési irányai és tendenciái | 80 |
| Helsingör | 80 |
| Montreal | 82 |
| Teherán | 84 |
| Tokio | 86 |
| Párizs | 88 |
| Két sajátos hozzájárulás a felnőttképzés ügyéhez | 90 |
| A franciaországi szociokulturális animáció | 90 |
| Egy olaszországi kísérlet: a 150 óra | 93 |
| Felnőttképzés hazánkban | 96 |
| A kezdetektől a reformkori törekvésekig | 96 |
| Úttörő tervek és próbálkozások | 98 |
| Felnőttképzés a két világháború között | 102 |
| 1945-1989 | 106 |
| Új fordulat a felnőttképzésben | 111 |
| Andragógiai kutatások Magyarországon | 113 |
| A felnőttképzés elmélete | 118 |
| Névhasználati problémák | 118 |
| "Andragógia" vagy "felnőttpedagógia"? | 119 |
| Tanulás az egész életen át | 124 |
| Egyes elméleti irányok | 126 |
| A felnőttképzés mint minőségi fogalom | 126 |
| Rendszerszemlélet | 130 |
| A társadalomkritikai andragógia | 132 |
| A szellemtörténeti, életvilágra orientált irány | 133 |
| Életrajzi, pályafutási megközelítés | 141 |
| Multikulturális felnőttnevelés | 144 |
| A felnőttképzés valósága | 145 |
| Szereplői | 145 |
| Az andragógus | 145 |
| A címzettek | 150 |
| Fenntartók és irányítók | 157 |
| Tervezése, szervezése | 158 |
| Tervezési szintek | 158 |
| Célok és tervek | 160 |
| Tartalomtervezés | 163 |
| Tananyagtervezési típusok | 166 |
| Időszervezés | 169 |
| A felnőttképzés szervezeti formái és módszerei | 172 |
| Jelenléti és távoktatás | 172 |
| A felnőttek tanításának és tanulásának módszerei és eszközei | 185 |
| A módszer fogalma és rokonfogalmai | 185 |
| Módszercsoportok és módszerfajták | 189 |
| "Aktív módszerek" és az aktivizálás | 194 |
| Az előadás | 197 |
| Az előadások tárgya | 201 |
| Az előadás menete | 201 |
| Necsak szóval | 205 |
| Andragógia és kommunikáció | 209 |
| Megbeszélés, vita | 214 |
| Teljesítmény és értékelés | 216 |
| Mire szolgál az értékelés | 216 |
| Vizsgáztatás | 222 |
| A vizsgázók igényei | 223 |
| A vizsgáztató igényei | 225 |
| A vizsgapánik leküzdése | 226 |
| A minősítés logikája | 228 |
| Andragógusképző programok | 230 |
| PÖGGELER andragógiai curriculuma (1976) | 231 |
| JPTE Humánszervező szak | 232 |
| KLTE művelődési menedzser | 237 |
| A felnőttképzés magyar nyelvű irodalmából | 239 |