A felszabadult Békéscsaba másfél évtizedes története

Előszó

A felszabadulás óta eltelt másfél évtized történetét megírni és értékelni amilyen megtisztelő, éppen olyan nehéz feladat még egy közel ötvenezer lakosú város, Békéscsaba életében is, hiszen napjaink fejlődésének mennyiségi és minőségi differenciáltsága a történelmet formáló erők oly gazdag alkotóit tárja fel, hogy a tudományok szerteágazó részismereteiben specializált szakembereket is híjával találhatja a holnap, mennyivel inkább a szerény történészt, akitől a jelen megrajzolása - anakronisztikusan hangzik bár - polihisztorságot kíván. Mire vállalkozhatunk hát az eltévelyedés veszélye nélkül? Csak egy lehetősége van az írónak és az olvasónak egyaránt: keressük mindannyiunk őszintén a fejlődés történelmi igazságát, és bátran mondjuk meg.
Az írásos kútfők mellett sokszor kellett felhasználnom az eseményekben cselekvően résztvevők emlékezéseit is. Adatközlőim nagy részben már a felszabadulás előtti évtizedekben is pártosan harcoltak Békéscsaba szocialista arculatának kiformálásáért, így - bár gyakran csak az élőszó forrásából merítettem, - magaménak mondhatom a hasonló módszerrel értekező Tinódi vallomását: "...az mi keveset írtam, igazat írtam: ha valahol penig vétök volna benne, azt ne én vétkömnek, hanem az kiktől érteköztem, tulajdonítsátok; és kérlek titöket énneköm megbocsássatok. Ha penig azt értöm, hogy ez az én munkám jónak és kellemetesnek tetszik tinektök, ezután es ajánlom énmagamat..." Vissza