A felvilágosodás korának magyar irodalma

Szerző

Bíró Ferenc

Szerkesztő

Komlovszki Tibor

Budapest

'Bíró Ferenc: A felvilágosodás korának magyar irodalma ' összes példány

Kiadó:	Balassi Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1994
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	446 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:	963-7873-83-X

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A XVIII. század második fele a hazai irodalmi kultúra történetében talán a legnagyobb változásokat hozó időszak. Az irodalom addig nem ismert presztízst vív ki magának: a nemzet fogalmát a század végének művelt magyarjai körében már elsősorban nyelve és irodalma határozzák meg. Ezekben az évtizedekben több, mint kétszer annyi kiadvány jelenik meg hazai földön, mint a megelőző századok során összesen. Olyan új műfaj honosodik meg, mint a nagy jövő előtt álló s olvasóközönségét máris megteremtő regény; felbomlik a hagyomány teátruma, az iskolai színjátszás, s az évszázad utolsó évtizedében színre lépnek az első hivatásos "aktorok".
Ekkor alakul ki az a rendkívül gazdag verselési formakultúra, amelynek közegében mindmáig lélegzik a magyar költészet. Nagy, de legalább élvonalbeli alkotók egész sora lép elő, akik a mindenkori magyar olvasó asztalára klasszikus értékű műveket helyeznek. E tanulmány olyan modelljét vázolja fel a korabeli irodalmi életnek, amely e korábban elképzelhetetlen... Tovább

Tartalom

BEVEZETÉS 5
A BAROKK ÉS A FELVILÁGOSODÁS KÖZÖTT 23
A LAICIZÁLÓDÓ ÉRTELMISÉG IRODALMA 25
A magyar nyelv térnyerése 25
Az erkölcstanok 29
A moralisták forrásai és műfajai 31
Az udvari ember bölcsessége 33
A változás jelei az alapokban 35
A versújítás kezdeteiről 36
Faludi Ferenc (1704-1778) 38
A NEMESSÉG IRODALMÁNAK ÚJRAERŐSÖDÉSE 45
Haller László (1717-1751) 47
Teleki Ádám (1740-1793) 48
Mészáros Ignác (1727-1800) 49
Egyházaktól független vallásosság vagy misztika? 50
Teleki József (1738-1796) 51
Lázár János (1703-1772) 52
Kónyi János (1740 körül - ?) 54
Amadé László (1703-1764) 56
Fekete János (1741-1803) 58
A FELVILÁGOSODÁS ÁTTÖRÉSE 63
A luxus magyar apologétája - Orczy Lőrinc (1718-1789) 71
A filozófus - Bessenyei György (1746-1811) 75
Életéről 75
Filozófusi pályakezdés - költőként 76
Politikai dilemmák - tragédiák által elbeszélve 79
A „spinozizmus" bölcselője 82
Küzdelem a természettel 84
A művelődés felfedezése 86
A program 87
Érzékenység és politikum - Barcsay Ábrahám (1742-1806) 91
Az érzékenység poétája - Ányos Pál (1756-1784) 95
A szerelem bűntudatos dícsérői - Báróczi Sándor (1725-1809)
és a „testőrírók" 100
Fordulat 1780 táján - Az irodalom életmódjának átalakulása 108
ESZMÉK 117
A NYELVKÉRDÉS 119
IRODALOM ÉS FILOZÓFIA (Laicizálódás a XVIII. század
végének magyar irodalmában) 142
Előzetes pillantás az 1780 utáni helyzetre 143
A tradicionális vallásosság erővesztése -
Péczeli József (1750-1792) 145
Érdeklődés az antropológia iránt 150
Új isten érkezése? 153
A nemzet színeváltozása 156
Hitvédők, kantiánusok, hitetlenek 160
AZ ÍRÓK TÖRTÉNELME 167
Az eredet kérdése 182
A honfoglalás 186
A „visszavonás" 190
MŰFAJOK 195
A HAZAI REGÉNYIRODALOM ELSŐ ÖTVEN ÉVE 197
Az erénytanok és a regények 199
A regény önmeghatározása 204
Az előkelők világa a regényekben: legitimáció és normaállítás 206
Dugonics András (1740-1818), az Etelka szerzője 208
A köznapi emberek világa a regényekben: az érzelmesség 216
Kazinczy Ferenc és Bácsmegye 217
A regényíró Kármán József (1769-1796) 219
SZÍNMŰVEK - SZÍNHÁZ NÉLKÜL 233
Színgazdag alkonyat: az iskolai színjátszás utolsó évtizedei 233
A nemesség képzeletbeli színháza 239
A fordítói mozgalom 250
A színműíró Csokonai 252
A KÖLTÉSZET TÖRTÉNETE 261
A versújítás 263
1. Az antik verselési hagyomány meghonosítása 264
Baróti Szabó Dávid (1739-1819) 266
Révai Miklós (1750-1807) 268
Rájnis József (1741-1812) 272
A prozódiai harc 275
2. Az ún. „magyaros" verselés átalakulása 278
a. A „négysarkú vers"-től a magyar alexandrinusig 278
b. Az énekelt versek átalakulása 282
3. Az ún. „nyugat-európai" verselés 285
Ráday Gedeon (1713-1792) 286
Földi János (1755-1801) 289
4. A szabadvers megalapozása a magyar irodalomban 291
A költészet a mindennapokban 293
Gyöngyössi János (1741-1818) 297
Molnár Borbála (1760-1825) 298
Újfalvy Krisztina (1761-1811) 301
Csizi István (1728-1805) 302
Édes Gergely (1763-1847) 302
Mátyási József (1765-1849) 304
Gvadányi József (1725-1801) 308
Horváth Ádám (1760-1820) 319
Az önelvű költészet képviselői 329
Hárfa, Marseillaise - Verseghy Ferenc (1757-1822) 329
A látó - Batsányi János (1763-1844) 347
A természet gyermekei és a haza fiai 348
A haza, az idő és a költő státusa 350
Osztatlan haza, egységes nemzet 354
A költő tere 358
Kitekintés 361
A titkos bú poétája - Dayka Gábor (1768-1796) 363
Főhadnagy Fazekas úr - Fazekas Mihály (1766-1828) 371
A szent öreg - Virág Benedek (1754-1830) 388
Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) 399
A program 402
Ars poetica 402
Példaképek 403
Erkölcstan 404
Metafizika 405
Tanulóévek 406
A program jelentése 409
A „vidám természetű" poéta megkísértése: a nemzet költőjének szerepe 414
A programosság következményei 419
1801 - az új filozófiai tájékozódás bejelentése 424
A program bomlásának jelei 1801 előtt 429
Új filozófia felé 433
Névmutató 439