| Bevezetés | 9 |
| Önkényuralom és abszolutizmus (1849-1861) | 13 |
| Az önkényuralmi berendezkedés | 13 |
| Az abszolutizmus kormányzati elvei és gyakorlata | 15 |
| A nemzeti ellenállás irányzatai | 16 |
| Az emigráció kezdeményezései és a próbálkozások kudarca | 19 |
| A legális politikai tevékenység újjáéledése és ismételt beszüntetése | 23 |
| A kiegyezés előzményei és létrejötte (1861-1867) | 27 |
| A dunai konföderáció tervezete és fogadtatása | 27 |
| A Német Szövetség reformterve és a perszonális unió esélyei | 28 |
| A húsvéti cikk és az 1865. évi országgyűlés | 29 |
| A porosz-osztrák háború és következményei | 32 |
| Az osztrák-magyar kiegyezés | 35 |
| A polgári rendszer kiépülése (1867-1875) | 39 |
| A közjogi struktúra | 39 |
| A nemzetiségi kérdés rendezése | 40 |
| A polgári államrendszer kialakítása | 42 |
| A törvényhozó testület és a pártstruktúra | 44 |
| A kiegyezéses rendszer megszilárdulása | 47 |
| A magyar politikai vezető réteg és a közös külpolitika | 48 |
| A dualizmus nyugalmi periódusa (1875-1890) | 52 |
| A liberalizmus virágkora | 52 |
| A tőkés rendszer múltba néző kritikája | 54 |
| A munkásmozgalom kezdetei | 55 |
| Az osztrák-magyar viszony alakulása | 56 |
| A balkáni felkelések és a kétszeri háborús feszültség | 58 |
| Gazdaság, társadalom, művelődés (1850-1890) | 63 |
| Az abszolutizmus gazdaságpolitikája és a tőkés gazdálkodás első lépései | 63 |
| A kapitalista fejlődés megindulása a kiegyezés után | 65 |
| Infrastruktúra, ipar, mezőgazdaság | 66 |
| Népesedés, társadalmi mobilitás, foglalkozási struktúra | 70 |
| A társadalom osztályszerkezete | 72 |
| Az iskolaügy | 74 |
| A tudomány | 76 |
| Az irodalom és a művészetek | 77 |
| A kiegyezéses rendszer működési zavarai (1890-1904) | 80 |
| Az egyházpolitikai küzdelmek | 80 |
| A kormánypolitika megmerevedése és a szocializmus eszméinek térhódítása | 83 |
| A pártstruktúra közjogi alapon történő visszarendeződése | 85 |
| A hatvanhetes gondolat devalválódása | 87 |
| A nemzetiségi politika szigorodása | 89 |
| A gazdasági kiegyezés bonyodalmai | 90 |
| A hadügyi kérdés mint az ellentétek gerjesztője | 93 |
| Az új külpolitikai tájékozódás szimptomái | 97 |
| Válság és konszolidáció (1905-1913) | 99 |
| A Szabadelvű Párt választási veresége és a kormányzati válság | 99 |
| A parlamenten kívüli kormány és a válság megoldására irányuló kísérletek | 102 |
| A koalíciós kormány | 106 |
| A koalíciós kormány felemás törvénykezése | 107 |
| Nemzetiségek, nyelvi magyarosítás, parlamenten kívüli erők | 110 |
| Az annexiós válság | 113 |
| A Nemzeti Munkapárt kormánya és a véderőtörvény elfogadtatása | 115 |
| Útban a háború felé | 118 |
| Gazdaság, társadalom, művelődés (1890-1914) | 121 |
| A gazdasági növekedés felgyorsulása | 121 |
| Az ipar felemelkedése a gyáripar szintjére | 123 |
| A mezőgazdaság megtorpanása | 124 |
| A szolgáltatóágazatok erősödése | 126 |
| A népesedési viszonyok alakulása | 128 |
| A társadalom belső tagozódása | 131 |
| Az oktatásügy | 134 |
| A tudományos kutatás | 137 |
| Az irodalmi és művészeti forradalom | 139 |
| A világháború és a történelmi Magyarország felbomlása (1914-1918) | 142 |
| A háború kirobbanása és vállalása | 142 |
| A lehetséges győzelem dilemmái | 144 |
| Vereségek és kiútkeresések | 148 |
| Az összeomlás | 151 |
| Epilógus | 154 |
| Függelék | 158 |
| Időrendi áttekintés | 161 |
| Irodalmi kalauz | 180 |
| Névmutató | 186 |
| Tárgymutató | 190 |
Folytatás Microsoft-tal