A film gyakorlata és elmélete

Szerző

Luigi Chiarini

Fordító

Zentai Éva

Lektor

Nemeskürty István

Budapest

'Luigi Chiarini: A film gyakorlata és elmélete ' összes példány

Kiadó:	Gondolat Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1968
Kötés típusa:	Varrott papírkötés
Oldalszám:	306 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	18 cm x 13 cm
ISBN:
Megjegyzés:	A könyv fekete-fehér fotókkal illusztrált.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó a magyar kiadáshoz (Luigi Chiarini)	5
Bevezetés	7
A film technikája
Első fejezet	35
A téma
Téma és a film	36
A filmalkotás folyamatának egysége	38
Az irodalmi szöveg és a megvalósítás	38
A témával kapcsolatos egyéb tévedések	39
Az igazi filmtéma	42
A filmtéma-őrület	44
A látható-hallható, mozgó világ meghatározása	45
A stílus meghatározása	46
Második fejezet	48
A filmnovella
A filmnovella	49
A cselekmény	49
A cselekmény jellemző vonásai	52
Az elbeszélő montázs	56
A képsor	56
A filmidő és a filmtér	57
Képeket nem lehet ragozni	57
A plasztikus anyag	58
A párbeszédek	60
Harmadik fejezet	62
Az irodalmi forgatókönyv
A film mint vizuális dráma	63
Az irodalmi forgatókönyv mint vázlat	64
A kép	64
A képkapcsolás	67
Az analitikus montázs	73
A párbeszédek	76
Szinkron és aszinkron hangvágás	77
A dialektus	77
A dialógusok és a felvétel	78
A szinkron	79
A dialógus-mester	80
A színpadi dialógusok felhasználása	80
Negyedik fejezet	82
A színészi játék
A színész mint művész	82
A színművész Diderot-tól Sztanyiszlavszkijig	82
Technika és rögtönzés	83
A színész művészete	84
Művészet és érzelem	85
"Szívvel-lélekkel"	85
Művészet és nyelvezet	86
Művészet és pszichologizmus	87
Színpadi színész és filmszínész	88
A színpadi illúziókeltés	89
A színpadi színész technikája	90
A művészi értelemben vett természetesség	90
A filmszínész technikája	91
A film játékstílus	93
A filmszínész önkontrollja	94
Belső kapcsolat film és színész között	94
A "deklamálás"	96
A filmszínész külsejének jelentősége	96
A közelkép	97
A színész és a film kifejező eszközei	99
A színész és a szerepek	101
A színészek gyengéi és előítéletei	102
Ötödik fejezet	104
A forgatás
A felvétel	104
A színészek megválasztása	106
A színészvezetés	108
A díszlet	110
A berendezés	111
A jelmezek	112
A maszk	114
A fényképezés	114
A képkapcsolás	117
Hatodik fejezet	122
A vágás
A montázs	122
A részletek kiválasztása	123
A részletek felhasználása	123
A hatások kiválogatása	124
A ritmus keresése	125
Szinkronitás és aszinkronitás	126
Különleges hatások	127
A zörejek	127
A zene	129
A zene szerepe a filmben	129
A zene és a dialógus	130
A zene és a kép egysége	131
A technika lehetőségei	131
A film és a művészetek
Első fejezet	135
Film és látványosság
A film-poétikák kezdetei	136
Canudótól az idealista filozófusokig	136
A film mint művészet és a filmkép	138
Művészet és elmélet	143
A "kritikai revízió"	144
Drámai szöveg filmelőadása	146
Látványosság és film	148
A látványosság folytonossága a színháztól a filmművészetig	150
A látványosság önállósága az irodalmi szöveghez képest	151
A szöveg, a film és szerzője	152
Filmművészet és film	153
A rendezés nem tipográfia	157
A filmnek nincs "irodalmi szakasza"	158
Diderot és a "filmtémák"	159
A film születése	161
A dokumentumfilm jelentősége	163
A neorealizmus "dokumentarista értéke"	164
Grierson kiáltványa	165
A "valóság alkotó feltárása"	167
A film sajátossága	167
A látványosság és a "filmeszközök" alkalmazása	169
A filmművészet és a látványosság megkülönböztetésnek problémái és nehézségei	171
Válasz néhány ellenvetésre	173
Második fejezet	179
Film és színház
A színházi látványosság létjogosultsága	179
Költészet és látványosság	186
Film és látványosság	192
Hasonlóságok és eltérések a színház és a film között	195
Színházi és filmdramaturgia	198
Színészi játék színházban és filmben	200
A film alkotó rendezője	202
Harmadik fejezet	206
A film és a képzőművészetek
Három probléma	207
A film vizualitása	207
A film sajátosságai	208
A harmadik dimenzió	209
A formátum	209
Kompozíciós problémák	210
A festészet primitív hatásai	210
Mire tanítanak a képzőművészetek	212
Az avantgardizmus	213
A képzőművészeti kultúra	215
A történelmi filmek	216
Festészet sugallta filmek	216
A rajzfilmek	217
A színesfilm	218
Művészeti tárgyú dokumentumfilmek	218
Negyedik fejezet	224
A film és az elbeszélő irodalom
A film formanyelve	224
A film és az elbeszélő irodalom egybevetése	234
A hős	242
A képek a filmben és az elbeszélő irodalomban	246
A kifejező eszközök	248
Szintetizáló természetű-e a film	251
Kölcsönhatás az elbeszélő irodalom és a film között	255
Luigi Chiarini (Nemeskürty István)	261
Jegyzetek	267
Filmcímek mutatója	293
Névmutató	297-306