| Hiányérzet a filmen | 13 |
| A film összetett művészet, mégis úgy alkotják, mint a képsort | |
| A vizuális kultúra jellege | |
| A hang szerepe a filmekben nem kielégítő | |
| A hiányok felsorolása | |
| A filmek zöme csak hangosított, nem hangosfilm | |
| A csak képben való gondolkozás hátrányai | |
| A kritika nem foglalkozik a film hangelemzésével | |
| A hangzásigények felélesztése | |
| Új alkotásszemléleti rendszer | |
| Legyen a nézőből néző-hallgató | |
| Hangtörténeti áttekintés | 21 |
| A hang előbb született, mint a Lumiére-film | |
| A hangot pótolták a zongorával, majd narrátorokkal, később megszakították a képfolyamot feliratokkal | |
| Filmzenekarok működése a hangosfilm korszaka előtt | |
| Divatok és ellenállás az első hangosfilmekkel szemben | |
| A hang visszahúzódó szerep és küzdelem a hangosfilm megmaradásáért | |
| A talkie világa, majd a slágervilág | |
| Szabadtéri filmek és szinpadiasság | |
| A hang életformái három évtizeden át | |
| Minden filmremekműnek hangoldala is van | |
| A művészet és a technika kapcsolata | |
| A hangvilág megismerése, a hangfajták rendszerezése | 29 |
| A film hangoldalának hiányzik az irodalma | |
| Hangkategóriák | |
| A beszéd mint hangmimika | |
| A mikrofonos nyelv nem azonos hatású az élő beszéddel | |
| A mikrofon elleni hibák s a mikrofonfegyelem | |
| Az arcmimika és a hangmimika összehasonlítása | |
| Az indulat és a hang | |
| Szópárbaj | |
| A tömeghang | |
| Állathangok | |
| Az ének, énekes filmek | |
| A zene mint hangkategória | |
| A zene helytelen és helyes felhasználási módjai | |
| A zene zörejessége | |
| A tonalitás befolyása a kifejezésre | |
| Belső felépítés zenével | |
| Sok vagy kevés hangszín | |
| A zenét nem a látvány szabja meg, hanem a film | |
| A zörejek és fajtái | |
| A zörej kifejezésbeli rugalmassága | |
| A zörej atmoszféra-teremtő hatása | |
| A zörej kiváló anyagszerűsége | |
| A zörej térbeli jelentősége | |
| Hamis utózengés a szabadtérben | |
| A filmszínházak akusztikája, rossz utózengése | |
| Neszek és atmoszférák | |
| A zörejek tömeghangja | |
| Zörejpárti és zenepárti rendezés | |
| Az elektronikus hangok kategóriája | |
| Elektronikus hangszerek | |
| Az elektronikus hatások divatja | |
| Musique concréte | |
| Példák az elektronikus hangzásokra | |
| A hatásos hangfajták kiválasztása | 71 |
| Gyakori jelenség a hang zsúfolása a filmekben | |
| Egyszerű, de a legjobban illő hatóelemek kiemelése | |
| A színészeket alakító művészek | |
| Beszédművészet és mikrofonhang | |
| Technológiai előkészítő munkák | |
| A film helyszíneinek kiválogatása és a sorrend megtervezése | |
| A technikai forgatókönyv hibái | |
| Szükséges-e a forgatókönyv a filmalkotáshoz? | |
| A képplánok | |
| A hangplánok látszólagos hiánya | |
| Két szalagot kell megszerkeszteni a filmhez | |
| A forgatókönyv elvetésének következménye | |
| A hang figyelemkeltő erejét ki kell használni | |
| A hangokkal is montázsok teremthetők | |
| Példa a hangmontázsra | |
| Hallószögek a forgatókönyvben | |
| A hangplánok | |
| A hang formanyelvi meghatározásai | |
| A hang megalkotása külön szakági folyamat | |
| A hangalkotás fizikai oldala. A hangfelvétel és a filmszínház technológiája | 104 |
| A hangfolyam sok menetben készül, és rendkívül rugalmasan módosítható | |
| Nagymértékű bontottság a hangban | |
| A mikrofon törvényszerűségei elütnek a fül tulajdonságaitól | |
| A hangfelvételek zörejelőnyössége | |
| A hangkamera nem egy gép, mint a képkamera, hanem több tagú, de együttműködő berendezés | |
| Vezérhangkészítés | |
| Drámai és fizikai csend | |
| A szabadtér hangi jellegzetességei a felvételtechnikában | |
| Akusztikai burkolatok a szinkronizálóteremben | |
| Térérzeti problémák | |
| Az eredeti beszédfelvétel és a szinkronizált beszéd előnyei | |
| Atmoszférahangok a szabadtérben | |
| A beszédszinkornizálás technológiája | |
| Utóhangosítás | |
| A már felvett beszédszalag újraalkotása | |
| A beszéd rögzítési technológiája | |
| Mi a hangfelvételben a mechanizmus és mi benne a művészet? | |
| Hangátírás magnóhangról fényhangra | |
| Zenefelvételek és zeneműterem | |
| Előhang és play back | |
| Zengetési folyamatok | |
| A zene részekre bontása és újraépítése | |
| Tánczenei felvételek | |
| Zörejszinkron | |
| Zajbrigád | |
| A zörejfajták keverése | |
| Beszéd-, zene-, zörejszalagok keverése | |
| Hangtrükkök | |
| A filmszínház hangtechnikája | |
| A hangalkotás esztétikai sajátossága | 155 |
| Hangból hangzást kell teremteni, hangosított film helyett hangosfilmet | |
| Két folyamat - egy cél érdekében | |
| Az alkotó átitatottsága hanggal, hangban való gondolkozás | |
| A hangfolyamat rendkívüli variálhatósága | |
| A könnyű hangkamera előnye | |
| A hangoperatőr alkot a kamerájával | |
| A színészhangok kiválasztása és a hangoperatőr | |
| A hang megnő az emberhez képest, jelentősebbé válik a filmen, mint az életben | |
| Hangáttétel | |
| A hangoperatőr működésével más értelmet is adhat az elhangzottaknak | |
| A színházban nincs hangáttétel, a televízióban van, de kisebb, mint a filmen | |
| A kép- és a hangoperatőr munkája munkája közvetítő művészet | |
| Az alkotó művészek szereplését hangilag a hangoperatőr véglegesíti | |
| A hang hatóterülete a nagy dimenziós mozitérben van | |
| A keverés művészete | |
| A hang lejátszása már mechanikus művelet | |
| A hangoperatőr munkái: hangkiemelés, távolítás és közelítés, hallópontok létesítése, szenvedélyfokozás hanggal, térbeliség és időbeliség szabályozása, lassítás és gyorsítás, értelmezés | |
| Ezek mind egyéni tevékenységek, személyek szerint különbözőek | |
| A hangfolyam újraalkotása történik az idegen nyelvű filmek hazai átültetésével | |
| A hanggal az eredeti film is megváltozhat | |
| A szinkronizálás bizonyítja, hogy a film hangfolyama milyen érzékenyen befolyásolja a művet | |
| Fonetikai, tartalmi és karakteri szinkrónia | |
| Szinkronrendező, műfordító és hangoperatőr a szinkronizálásban | |
| Szinkronszínészek | |
| A képi és hangi folyamatok egyesítése | 191 |
| A mai ember már könnyen áttekint a pillanatokat, inkább összhatásokat vár a művészektől | |
| A film összetett művészet | |
| A külön folyamatok külön működnek, de együtt hatnak | |
| A kész film már felszabadul az eszközszerűségtől (csak vetítőgép kell hozzá) | |
| Nem a felvételekkel fejeződik be a film, hanem akkor még az összeállítás művészi feladatai következnek | |
| A vágó a film féltett kifejezési folyamataival tevékenykedik | |
| Rövidít, told, cserél, ritmizál, izgalmat fokoz, montázst készít | |
| A film összeállítója ábrázoló művész | |
| A kép- és hangszalag relatív kapcsolódási lehetőségei: a hang a képen kívüli (nem látott térről szól) vagy ellenpontosan hat a képpel, vagy szembeállítva jellemez a képpel | |
| Érdekes kísérlet lehet a vágószobában kielemezni, hogy egy adott filmben inkább a képi vagy a hangi folyamatok a hatásosak? | |
| A filmhang kritikája | 206 |
| Nagy hiány van a filmhang bírálatában | |
| Nem jelennek meg hangkritikák | |
| A kritika elősegíthetné az általános hangi kultúra fejlődését, a hang meghallását | |
| A hangigényesség és a hangízlés fejlesztésének bírálati szempontjai | |
| Már az alkalmi értékek (ötletek) is eredményesebbek, mint az esetlegességek | |
| Igazi értékeket azonban a filmen az átitatottság, a hangban is gondolkozás ad | |
| A mit és hogyan kérdések felvetése a hang bírálatában | |
| A hanganyag sajátosságai, kiemelések, lélektani utalások, stílusegység (Nem esik-e szét képre és hangra a film?) | |
| Szinkronhibák, térbeliség, időbeliség, hangi atmoszférák, ritmusok bírálati szempontjai | |
| Gyakorlati példák a filmbírálatra (Élektra, Rettenetes Iván, Szerelmem, Hirosima, Szegénylegények) | |
| A filmhang jövője | 226 |
| A technikai fejlődés alkalmat ad a művészet fejlődésére, azonban viszont is érvényesül a kölcsönhatás | |
| A filmfejlesztés technikai irányzata a minél nagyobb térnyerés, képben és hangban | |
| A képfejlesztés irányzatai: szélesvásznas módszerek, körmozi, gömbmozi, polyinszcenálási kezdeményezések | |
| A sztereokép még nem fejlődött ki | |
| Viszont a hangban már elterjedésre alkalmas térhangeljárások működnek | |
| A hangforrások lokalizálhatók, a hang vándorolhat a nézőtéren, sőt több hang több irányból szólhat egy időben | |
| Gyakorlati megoldások a térhangeljárásban | |
| A térhang hatása | |
| Az ambiofónia előnyei | |
| A hagntér leképezhető a vételben | |
| A jövőben kifejlődhet a térfilm | |
| Új film-formanyelv várható | |
| Esztétikailag bármely filmeljárásban az a döntő, hogy külön kell alkotni kétféle folyamatot | |
| A jövőben is a filmről fognak beszélni, nem képről, tehát nemcsak látvány lesz a film | |
| Át kell állni alkotói vonalon az összművészeti szemléletre | |
| El kell fogadni a hangfolyamot mint önálló művészeti ágat | |
| Bármely új módszer következzék is, a hangfolyam abban szerepet fog játszani | |
| A film hangjának rangra emelése minőségemelést jelent a filmre nézve | |
| Szakirodalom | 245 |