A filmművészet új útjai

Szerző

Szerkesztő

'Nemeskürty István: A filmművészet új útjai ' összes példány

Kiadó:	Magvető Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1986
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	745 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 13 cm
ISBN:	963-14-0667-9

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Negyedfél évtizedes munkásságából komponált kitűnő kötetet Nemeskürty István, a filmesztéta és forgatókönyvíró, fesztiválok zsűritagja és filmproducer, mozinéző és művelődéstörténész. Átfogó értekezéseket, frappáns esszéket, szenvedélyes vitairatokat, előadásokat, krónikákat, élményleírásokat olvashatunk: film és társadalom viszonyáról, a filmesztétika történetéről, szenzációs felfedezésekről, a filmművészet lehetőségeiről és útkereséseiről, válságokról és tendenciákról. A kötet így válik film- és társadalomtörténetté egyszerre, s lebilincselő olvasmánnyá. A válogatást Mándy Iván novellája vezeti be: Nemeskürty mozija.

Tartalom

Mándy Iván: Nemeskürty mozija	5
A filmművészet új útjai
A filmművészet új útjai	17
Valóság és égi mása	26
Kamaszkor kegyelem nélkül	35
Forró mezők	40
Balázs Béla: Filmkultúra	43
Laokoon, vagy az irodalom és a filmművészet határairól	46
Két film - egy forgatókönyv	53
A film önmagáról	57
Egy nagy film titkáról (Szállnak a darvak)	63
A fény és árnyék mestere - Uruszevszkij	69
Akiket a pacsirta elkísér	74
Színek dramatrugiája és a szélesvászon lehetőségei	79
Betörő az albérlőm	83
Rose Bernd	86
A természettudomány művészete (Tazieff)	91
Az új hullám	96
Egy film utolsó három perce (Truffaut: Négyszáz csapás)	112
Megszállottak	116
Egy író filmje, nem pedig: egy film írója	128
A Balázs Béla Filmstúdió	135
A tetten ért idő	150
A film 1970-ben	160
A film mégsem mulandó	175
Rendezők műhelyéből
A filmvászon költője, Dovzsenko	183
A filmszalag nem ég el (Kozincev)	253
Kozincev, az író	278
A kiábrándult Antonioni (Blow Up; Zabriskie Point)	283
Négyszer Ingmar Bergman	301
Az elvarázsolt gyermekkor: Amarcord	338
Andrzej Wajda: Hamu és gyémánt	345
Nyolcszor Wajdáról, este a képernyőn	349
Az Easy Rider körül	369
A pályakezdő és befutott Bertolucci	375
Hulot úr keserű mosolya	394
Magányos nők felvétele egyelőre szünetel (Menysov: Moszkva nem hisz a könnyeknek)	400
A mozgókép a társadalomban: család, iskola, tévé, mozi...
A filmművészet és az iskola	413
A filmművészet a család életében	429
A televíziójáték és a televízió lehetőségei	450
Tűnt idők mozijai	460
Nápolyi mulatságok: A Candelaio a képernyőn	468
Kép, idő, mozgás. Filmelméleti tanulmányok
Kép, idő, mozgás	475
Filmművészet és szocialista realizmus	488
Filmek nyomtatásban	496
A film hatása az irodalomra (Berto: Vörös az ég)	513
A mozgókép esztétikája a kezdetektől	523
A mozgókép mint történeti kútfő	557
A magyar film műhelyében: filmtörténet
A hangosfilm magyar feltalálója	577
Sztrakoniczky Károly, a filmelmélet úttörője	584
Hevesy Iván és a magyar filmelmélet	588
A mozgókép mint költészet (Balázs Béla filmesztétikája)	598
Székely István és a magyar hangosfilm	622
Fehér és fekete gyémántok	641
A magyar film műhelyében: viták, nézetek, műhelymunka
A magyar filmkritikáról	667
Szakmai közvélemény és filmtörténeti tájékozódás	673
Filmkészítés és filmművészet	677
Felelősségünk, teendőink	683
Rényi Péter: A vita folytatása	693
Vitatkozó hitvallás	699
A magyar film egy kanadai szemével	704
Vége az aranykornak?	708
A mai magyar film főbb irányzatai	714
Epilógus
Sík Sándor és a film 1948-ban	735
Jegyzetek	738