A filoxéravész Magyarországon

A kártevő elleni küzdelem az első központi intézkedésektől az államilag támogatott szőlőrekonstrukciós hitelek lejártáig (1872-1910)

Szerző

Szerkesztő

Lektor

'Beck Tibor: A filoxéravész Magyarországon ' összes példány

Kiadó:	Magyar Mezőgazdasági Múzeum
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2005
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	174 oldal
Sorozatcím:	Mezőgazdaságtörténeti tanulmányok
Kötetszám:	10
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:	963-7092-55-2

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A filoxéravész a XIX. századvégének egyik legjelentősebb gazdaság-és társadalomtörténeti eseménye volt, amely egész Európában, így Magyarországon is szinte átláthatatlanul sokrétű, alapvető változásokat okozott a szőlő- és borgazdaságban. Magyarországon a kártevő pusztítása nyomán a hagyományos kötött talajú szőlőterületek 90%-a elpusztult. A szőlőbirtokosság körében nagymértékű vagyonvesztés, a kisbirtokosok körében elszegényedés és munkanélküliség következett be, ami a nagyvárosokba vándorláshoz, valamint a tengerentúlra való kivándorláshoz vezetett. A filoxéravész a birtokkoncentrációt és a tőkés árutermelő nagyüzemek létrejöttét is előmozdította. A kártevő okozta gazdasági-társadalmi változások tehát igen jelentősek. A szőlők pusztulása a magyar szőlő- és borgazdaság gyökeres megváltozását, modernizálódását eredményezte. A filoxéravész monográfiája mind a mai napig nem született meg, de részletes vizsgálata néhány borvidék (Tokaj, Szekszárd, Balaton-felvidék, Alföld) esetében már napvilágot látott. Az eddig megjelent agrártörténeti tanulmányok a kártevő pusztításának hatásait elsősorban helyi vonatkozásaiban vizsgálták, országos szinten ezekre a folyamatokra csak nagy általánosságokban mutattak rá. A filoxéravész szerteágazó volta számomra sem tette lehetővé egy monografikus igényű munka megírását. Ennek következtében célom egyrészt a vész magyarországi történetének - az elmúlt harminc év agrártörténeti kutatásainak ismeretében történő - összefoglalása, másrészt a magyar államnak a kártevő elleni védekezésben betöltött szerepének bemutatása volt. Ennek következtében számos kérdést kénytelen voltam megválaszolatlanul hagyni, miután vizsgálatukhoz további tematikus vagy helytörténeti tanulmányokra lett volna szükség. A filoxéravész kutatásának forrásai két alapvető csoportra, a filoxérával foglalkozó agrártörténeti tanulmányokra, valamint a korabeli dokumentumokra oszthatók. Az első agrártörténeti feldolgozás, amely országos szinten foglalkozik a filoxéravész történetével, Fcyér Piroskának a magyar szőlő- és borgazdaság ezeréves történetét bemutató, összefoglaló műve volt. Ez a munka - annak ellenére, hogy több mint harminc éve jelent meg - a mai napig az egyetlen átfogó, ugyanakkor jellegéből adódóan vázlatos összefoglalása a filoxéravész történetének. Balassa Iván és Für Lajos néhány évvel később megjelent tanulmányai a filoxéravész tokaj-hegyaljai, illetve alföldi történetét mutatták be. Ezekben a tanulmányokban a szerzők célja - akárcsak Töttős Gábornak a szekszárdi borvidék történetét bemutató monográfiája, vagy Miskóczi Lajosnak a Gyöngyös-visontai szőlőterületek pusztulását feldolgozó tanulmánya esetében - egy adott tájegység vizsgálata volt. Az agrártörténet-írás újabb eredményei is helyi vonatkozásúak. Az elmúlt évtizedekben Kozári József és Zsolnay László a filoxéravész egri történetéről jelentettek meg tanulmányokat,' Soós László az agrártárcának a védekezésben 1889-ig betöltött központi szerepét és az Országos Phylloxéra Kísérleti Állomás kezdeti tevékenységét dolgozta fel, Csorna Zsigmond pedig a filoxéra által okozott termesztéstechnológiai és művelésmódbeli átalakulásokról. illetve a somlói és a Balaton-felvidéki bortermelő közösségek gazdasági-társadalmi életében bekövetkezett változásokról publikált több tanulmányt. A történeti statisztika filoxéravészre vonatkozó eredményeit Lacka Sándorné foglalta össze. Vissza

Tartalom

Bevezetés 9
I. A magyar szőlő- és bortermelés helyzete
a filoxéra megjelenésekor 11
II. A filoxéra megjelenése és pusztítása Európában,
a magyar állam szerepe a kártevő elleni védekezésben 17
III. A filoxéra elleni védekezés kialakulása (1872-1881) 23
A kártevő megjelenése Magyarországon 23
A filoxéra elleni küzdelem kezdete 26
A szaksajtó szerepe és a helyes védekezés körül kibontakozó vita 28
A szőlőbirtokosok reakciói a kártevő megjelenésekor 3 I
A védekezés első formái: az irtás és az elárasztás 32
A védekezés átmeneti formái: a szénkéneggel való gyérítés és a zárlatrendszer 33
A szőlőművelés folytatásának egyik lehetősége: az immúnis talajra telepítés 34
A szőlőművelés folytatása kötött talajokon: oltvány ültetvények telepítése 35
A védekezés tapasztalatai Pancsován, az első magyar filoxératörvény 39
Az első nemzetközi filoxéraegyezmény megszületése 41
A kártevő továbbterjedése és megjelenése a Balaton-felvidéken 43
A második filoxératörvény, az Országos Phylloxéra Bizottság létrehozása 44
A vész átterjedése Tokaj-Hegyaljára, és az Országos Phylloxéra
Kísérleti Állomás megszervezése 45
A fertőzött területek felmérése és a második nemzetközi filoxéraegyezmény 48
Az Országos Phylloxéra Kísérleti Állomás
és a mezőgazdasági kísérletügyi intézményrendszer szerepe 49
A homoki szőlőkultúra megszületése: Miklós-telep és Helvétia jelentősége 52
IV. A védekezés országos szintre emelése (1881-1889) 63
Az amerikai szőlőfajták és oltványok megjelenése 63
A Filoxéra Bizottságok és filoxéra felügyelői hálózat megszervezése 64
A filoxéra robbanásszerű elterjedése az 1880-as években 65
Az Országos Phylloxéra Bizottság újabb intézkedései,
és az 1883. évi bortörvény
Az amerikai anyatelepek és a tömeges oltványtermelés megkezdése 70
A kártevő elterjedése történelmi borvidékeinken 41
A közoktatási minisztérium és az egyházak bekapcsolódása a védekezésbe
A gazdák első önszerveződései 79
V. A szőlőültetvények állami támogatással való
rekonstrukciója (1889-1910) 83
A szőlészeti-borászati szakigazgatás átszervezése 83
Az amerikai alanyok problémái és a szürkerothadás megjelenése 85
A szőlészeti-borászati vándortanítók rendszerének bővítése,
a Paulis-barackai oltványtelep felállítása és a kisbirtokos telepítések kezdetei 87
A Paulis-barackai telep átszervezése és a peronoszpóra pusztítása 90
A bortörvény és a hegyközségi törvény, a szakszolgálat bővítése 93
A szénkénegezéssel kapcsolatos problémák 97
A kártevő elleni küzdelem fordulópontja: szőlőfelújítási törvény 99
A szőlőrekonstrukciós törvény hatása 102
A századfordulóig elért eredmények 104
A felújítási kölcsönökkel kapcsolatos gondok 107
Az állami hitelekkel történő szőlőrekonstrukció befejezése 108
VI. A filoxéravész következményei
a szőlő- és bortermelésben 111
A kötött talajú ültetvények pusztulása,
a szőlőterületek topográfiai átrendeződése 111
A bortermelés csökkenése, a borimport és a borhamisítás növekedése 113
A szőlők pusztulásának társadalmi következménye: az elvándorlás 122
A korszerű szőlészeti-borászati szakoktatás 125
és a kísérletügyi intézményrendszer kialakulása 126
A szőlő- és bortermelés modernizációjának felgyorsulása 132
Források és felhasznált irodalom 135
Mellékletek 147

Témakörök

Beck Tibor

Beck Tibor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Beck Tibor könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem