| A FILOZÓFIA TÁRGYA, NÉHÁNY JELLEGZETES PROBLÉMÁJA, FONTOSABB ALAPFOGALMAI ÉS RÉSZTERÜLETEI | |
| Előszó | 11 |
| "A ceruza nem más, mint elektronok őrült tánca"? avagy a létezőkről és a fogalmakról | |
| A szubsztancia | 13 |
| Anyag és forma | 14 |
| A járulékok | 16 |
| Elsődleges és másodlagos szubsztanciák | 16 |
| Fajok és nemek. A kategóriák | 17 |
| A létezők egyes szintjei között valóságos lényegi különbségek vannak | 19 |
| Az ellentmondás elve | 20 |
| Aktus és potencia | 21 |
| Képzet és fogalom | 22 |
| A meghatározás | 24 |
| Nominalizmus és realizmus | 25 |
| Szenzualizmus és innátizmus | 26 |
| Ítélet és következtetés | 27 |
| A logika, az ontológia és az ismeretelmélet | 28 |
| "Csak az biztos, hogy semmi se biztos"? avagy a kételyről és a bizonyosságról | |
| Ismereteink valóságalapja | 29 |
| Igazság és sikeresség | 32 |
| A józan ész | 33 |
| Realizmus, szkepticizmus, idealizmus | 34 |
| A szolipszizmus | 36 |
| A filozófia és résztudományai | 38 |
| "A társas állat", avagy ember és társadalom | |
| Rész és egész | 42 |
| Társadalom és kultúra | 42 |
| A szocializáció | 43 |
| A társadalom szerepe nyelvünk és gondolkodásunk kialakulásában | 44 |
| Az ember mint értelmes és társas élőlény | 48 |
| "A természet leigázása"? avagy a céltudatos tevékenységről és a természet fogalmáról | |
| Az ember mint emberi és állati vonások közös hordozója | 49 |
| A lélek mint az ember lényegadó formája | 50 |
| Az emberi szükségletek konfliktusának lehetősége | 51 |
| Az emberi természet | 52 |
| Természetünk egyszerre "adott" és "feladott" | 54 |
| Az erkölcsi normák alapja az emberi természet | 57 |
| A boldogság és az erény | 61 |
| A lelkiismeret | 63 |
| Etika és metafizika kapcsolata | 64 |
| Érdemes-e bekötött szemmel futballozni? avagy még egyszer a szabadságról | |
| Szükségszerűség és szabadság | 65 |
| Determinizmus és erkölcsi felelősség | 67 |
| Szabadság-e a véletlen, a körülményektől való függetlenség és az "ok nélküliség"? | 68 |
| A FILOZÓFIA TÖRTÉNETÉNEK FŐ ÁRAMLATAI | |
| Az ontológia és az ismeretelmélet kezdetei | |
| A milétoszi bölcselők | 70 |
| A püthagoreizmus | 71 |
| A létező és a változás | 72 |
| Hérakleitosz | 72 |
| Az eleai iskola | 73 |
| Az atomizmus és előfutárai | 74 |
| A szkepszis kezdetei. A szofisztika | 77 |
| Szókratész | 78 |
| Platón | 79 |
| Arisztotelész | 81 |
| Az istenek a görög filozófiában a kezdetektől Arisztotelészig | 85 |
| Isten és istenek Arisztotelész gondolkodásában | 88 |
| Arisztotelész ókori és kora-középkori utóélete | 89 |
| A hellenizmus szekpszise | 90 |
| A hellenizmus két "dogmatikus" iskolája: a Sztoa és az epikureizmus | 91 |
| Az újplatonizmus | 93 |
| Az antik etika | |
| Etika és metafizika | 96 |
| A szofisták erkölcsi relativizmusa | 97 |
| Szókratész etikai racionalizmusa | 99 |
| A kisebb szókratikus iskolák | 100 |
| Platón ember- és társadalomképe | 102 |
| Arisztotelész etikája | 103 |
| A sztoikus és az epikuerus etika | 105 |
| Az újplatonizmus és a társadalom | 106 |
| A kereszténység | |
| A kereszténység általános jellemzése | |
| Kereszténység és katolicizmus | 107 |
| A keresztény optimizmus | 108 |
| A világ teremtése és működtetése | 108 |
| A világ relatív önállósága és az emberi természet | 111 |
| A "tiszta természet" | 113 |
| Az ember ősállapota | 114 |
| A bűnbeesés és következményei | 115 |
| Jézus Krisztus megváltói halálának következményei | 116 |
| Isten kegyelmi segítsége és az evilági okság | 118 |
| Hit és tudás, teológia és filozófia | 120 |
| A kereszténység és a keleti vallások | 121 |
| A patrisztika és a skolasztika rövid áttekintése | |
| A patrisztika és platonizmus | 121 |
| Szent Ágoston | 122 |
| Misztika és platonizmus | 127 |
| A skolasztika kezdetei. Túlzó realizmus és nominalizmus. Viták a filozófiai érvelés létjogosultságáról, az értelem szerepéről | 125 |
| Az arisztotelizmus nyugati újrafelfedezése. Aquinói Szent Tamás | 127 |
| Az ágostoni irányzat | 130 |
| A nominalizmus újjáéledése | 131 |
| Az augusztinizmus, a nominalizmus és az újkori filozófia érintkezési pontjai | 134 |
| A metafizika sorsa az újkorban | |
| A reneszánsz és a platonizmus | 135 |
| A modern gondolkodás bizonyos jellegzetességeinek felbukkanása a reneszánszban | 137 |
| A humanizmus | 139 |
| A reformáció | 140 |
| A deizmus | 142 |
| A felvilágosodás (tág értelemben vett) racionalizmusa | 143 |
| A (szoros értelemben vett) racionalizmus I. Descartes | 145 |
| A (szoros értelemben vett) racionalizmus II. Kísérletek a dualizmus okozta nehézségek leküzdésére | 147 |
| Brit próbálkozások a karteziánus dualizmus feloldására | 149 |
| Az empirizmus | 150 |
| A racionalizmus sorsa a XVIII. századi francia filozófiában. A mechanikus materializmus | 153 |
| Kant | 156 |
| Fichte és Schelling | 158 |
| Hegel | 158 |
| A pozitivizmus | 160 |
| A többi metafizikaellenes irányzat | 162 |
| Próbálkozások a realista metafizika régi formáinak felélesztésére vagy új formák keresésére | 164 |
| A módszertani kérdések és a "filozófiáról való filozofálás" | 166 |
| Ember és társadalom az újkori filozófiában | |
| Egyén és világ viszonyának megváltozása | 168 |
| Az újkori szemlélet és nominalista előzményei | 170 |
| Természetjog és természettörvény az újkorban. A társadalmi szerződés | 171 |
| A brit empirizmus szakítása a természetjoggal. Az erkölcs megfosztása racionálisan vizsgálható alapjaitól | 176 |
| Az emberi jogok amerikai és francia koncepciója | 179 |
| Ateizmus, materializmus és erkölcs a XVIII. századi francia gondolkodásban | 181 |
| Rousseau és Kant szembeszállása a hedonizmussal | 183 |
| Az utilitarizmus | 186 |
| A liberalizmus | 188 |
| A korszakváltásra adott filozófiai válaszok főbb típusai | 192 |
| A marxizmus | 194 |
| Kísérletek az emberrel foglalkozó tudományok nem-pozitivista alapokra helyezésére | 200 |
| Az utolsó biztos pontok megkérdőjelezése. A relativizmus teljessé válása | 207 |
| Az individualizmus és a relativizmus uralmának következményei | 213 |
| Liberalizmus és metafizika | 217 |
| Szemléltető ábrák | 221 |
| Név- és tárgymutató | 229 |
| Ajánlott irodalom | 241 |
Folytatás Microsoft-tal