A filozófia klasszikusai (dedikált példány)

Tartalom

ELŐSZÓ
BEVEZETÉS - A FILOZÓFIAI GONDOLKODÁS 7
1. A GÖRÖG FILOZÓFIA KORSZAKAI 16
1.1. Előzmények 16
1.2. Az antik görög filozófia kezdetei 21
1.2.1. A milétoszi iskola 23
1.2.2. A püthagoreizmus 26
1.2.3. Hérakleitosz (i.e. 544-484.), az epheszoszi „homályos" 28
1.2.4. Az éleai bölcselők 31
1.2.5. Materialista irányzatok 36
1.2.6. A korai atomisták 37
1.3. A görög (antik) felvilágosodás 40
1.3.1. A szofisztika 40
1.3.2. Szókratész (i.e. 470-399) 44
1.4. Az athéni klasszikus filozófia 48
1.4.1. Platón (i.e. 427-347) 48
1.4.1.1. Platón dualista világmagyarázata 51
1.4.1.2. Platón ismeretelmélete 52
1.4.1.3. Társadalomfilozófia és társadalom (állam) utópia 54
1.4.1.4. A nevelés Platón utópikus államában 58
1.4.2. Arisztotelész (i.e. 384-322) 60
1.4.2.1. A Metafizika 62
1.4.2.2. Az arisztotelészi államtervezet a Politiká-ban 66
1.4.2.3. Arisztotelész etikai nézetei 71
2. A HELLENIZMUS ÉS AZ ÓKORI RÓMA FILOZÓFIÁJA 77
2.1. A sztoicizmus 77
2.2. Az epikureizmus 78
2.3. A szkepticizmus 80
3. A KÖZÉPKOR KERESZTÉNY EGYHÁZI BÖLCSELETE 81
3.1. A kereszténység előzményei, gyökerei 81
3.2. A patrisztika 83
3.2.1. Szent Ágoston-Augustinus (354-430) 83
3.2.1.1. Ismeretelmélete 84
3.2.1.2. Ágoston ontológiája 86
3.2.1.3. Erkölcstana 87
3.2.1.4. Történetfilozófiája 90
3.3. A skolasztika 92
3.3.1. Aquinói Szent Tamás (1224-1274) 93
3.3.1.1. Aquinói Szent Tamás és Arisztotelész 94
3.3.1.2. A Summa Teologiae 95
3.3.1.3. A Summa contra Gentiles 99
3.3.1.4. Etikája 100
3.3.1.5. Aquinói Szent Tamás államelmélete 101
4. AZ ÚJKORI FILOZÓFIA KEZDETEI 102
4.1. A reneszánsz 102
4.2. A természetfilozófia 103
4.2.1. Giordano Bruno (1548-1600) 103
4.3. A társadalomfilozófia 105
4.3.1. Niccolo Machiavelli (1469-1527) 106
4.3.2. Rotterdami Erasmus (1466-1536) 108
4.3.3. Thomas Morus (1478-1535) 109
4.4. A reformáció 113
4.4.1. Luther Márton (1483-1546) 113
4.4.2. Kálvin János (1509-1564) 115
5. A 16-18. SZÁZADI ANGOL, FRANCIA, NÉMET POLGÁRSÁG
FILOZÓFIÁJA 116
5.1. A korai felvilágosodás empirizmusa és racionalizmusa 116
5.1.1. Francis Bacon (1561-1626) empirizmusa 116
5.1.1.1. Bacon új filozófia rendszere: az Instauratio Magna, a Nagy Megújítás 118
5.1.1.2. A Nóvum Orgánum 118
5.1.1.3. A ködképek (idolumok) bírálata 121
5.1.2. René Descartes (1596-1650) racionalizmusa 123
5.1.2.1. Módszere és Metafizikája 124
5.1.2.2. Az ontológiai istenérv 127
5.2. A társadalomfilozófia újkori irányzatai - A társadalmiszerződés-elméletek 128
5.2.1. Az angol társadalomfilozófia 129
5.2.1.1. Thomas Hobbes (1588-1679) 129
5.2.1.2. John Locke (1632-1704) - Természeti állapot és természeti törvény 133
5.2.2. A francia társadalomfilozófia 138
5.2.2.1. Jean Jacques Rousseau (1712-1778) 140
5.3. A klasszikus német filozófia 144
5.3.1. Immanuel Kant (1724-1804) 146
5.3.1.1. A kritika előtti korszak 147
5.3.1.2. A tiszta ész kritikája 149
5.3.1.3. A gyakorlati ész kritikája 152
5.3.1.4. Az ítélőerő kritikája 154
5.3.1.5. Kant társadalom- és történetfilozófiája 155
5.3.2. G.V. Friedrich Hegel (1770-1831) 158
5.3.2.1. A hegeli filozófia korszakai 158
5.3.2.2. A hegeli objektív idealizmus rendszere 160
5.3.2.3. Hegel történetfilozófiája 162
6. A MATERIALISTA EMBER-, TÖRTÉNELEM- ÉS TÁRSADALOMFELFOGÁS 166
6.1. Ludwig Feuerbach (1804-1872) 166
6.1.1. Feuerbach Hegel-kritikája 16
6.1.2. Feuerbach antropológiai materializmusa 167
6.1.3. Feuerbach valláskritikája és etikája 169
6.2. Kari Marx (1818-1883) 171
6.2.1. A marxista filozófia alapjai
6.2.2. A marxista filozófia létrejötte 173
6.2.2.1. A német ideológia
6.3. Friedrich Engels (1820-1895) 177
6.3.1. A materializmus fő elveinek rendszeres kifejtése 177
6.3.2. Kísérlet a materialista természetfilozófia kidolgozására 179
6.3.3. A család, a magántulajdon és az állam eredete 180
7. A 19 - 20. SZÁZADI POLGÁRI FILOZÓFIA 185
7.1. Az életfilozófia 187
7.1.1. Arthur Schopenhauer (1788-1860) 187
7.1.1.1. Schoperhauer ismeretelmélete 188
7.1.1.2. Életbölcselete, etikája 189
7.1.2. Friedrich Nietzsche (1844-1900) 190
7.1.2.1. Nietzsche életfilozófiája és etikája 191
7.1.2.2. Az emberfölötti ember 193
7.1.2.3. Nietzsche és a kereszténység 200
7.2. Az egzisztencializmus 201
7.2.1. Sören Kierkegaard (1813-1855) 202
7.2.1.1. Egyedi lét, szorongás, választás 202
7.2.1.2. Az élet stádiumai 204
7.2.2. Martin Heidegger (1889-1976) 211
7.2.2.1. Heidegger emberképe 213
7.2.3. Karl Jaspers (1883-1968) 215
7.2.4. Jean-Paul Sartre (1905-1980) 217
7.2.4.1. A lét és a Semmi 219
7.2.4.2. Az Egyén és a Másik léte 222
7.2.4.3. Sartre szabadság-filozófiája 224
7.2.4.4. A dialektikus ész kritikája 227
7.2.4.5. Egyéni praxis, történelem és társadalom 229
UTÓSZÓ 231
IDEGEN SZAVAK ÉS KIFEJEZÉSEK 232
HIVATKOZÁSOK, JEGYZETEK 251
FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM 257
TARTALOMJEGYZÉK 262

Témakörök