A filozófia története V.

Szerkesztő

'B. M. Kedrov: A filozófia története V. ' összes példány

Kiadó:	Gondolat Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1965
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	810 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 18 cm
ISBN:

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

"A filozófia történeté"-nek ötödik kötete az imperializmus korának kezdetétől a Nagy Októberi Szocialista Forradalomig (a XIX. század végétől 1917-ig) tárgysalja a filozófiai és szociológiai gondolkodás fejlődését.
A XIX. század kilencvenes éveinek középétől új szakasz kezdődik a marxizmus történetében - a leninizmus korszaka, a marxizmus filozófiájának lenini szakasza. "A filozófia történeté"-nek ötödik kötete megvilágítja, mennyiben és milyen alkotó módon fejlesztett tovább Lenin a marxista filozófiát abban a harcban, amelyet Oroszországban a munkásosztály marxista pártjának megteremtéséért és a szocialista forradalom előkészítéséért vívott. A kötetben arra is kitérünk, miként terjedtek el a marxista filozófiai ezsmék más országok munkásmozgalmában, hogyan dolgozták ki ezeknek az országoknak a marxista filozófiai eszmék más országok munkásmozgalmában, hogyan dolgozták ki ezeknek az országoknak a marxista gondolkodói a filozófiai kérdéseket, milyen harc folyt ebben az időben a filozófia és a szociológia területén a reformizmus és revizionizmus ellen.
"A filozófia történeté"-nek ötödik kötetében tárgyaljuk az európai és az amerikai polgári filozófiának és szociológiának a XIX. század végére és a XX. század elejére jellemző további bomlását, amely azzal függött össze, hogy a kapitalizmus utolsó, imperialista szakaszába lépett. Röviden ismertetjük azt a folyamatot is, amely az imperializmus korában a nemzeti felszabadító és demokratikus mozgalmak megerősödése révén a Kelet számos országában végbement, s a filozófiai és szociológiai gondolkodás haladó hagyományainak kifejlesztésében, valamint a reakciós ideológia elleni harcban nyilvánult meg. Néhány ázsiai és afrikai ország filozófiai és szociológiai gondlkodását azonban még nem tárgyalhattuk, mert a marxista irodalomban ezeket még nem tanulmányozták eléggé.
Fejtegetéseink során röviden felvázoljuk a filozófiai eszméknek a XIX. század végi - XX.. század eleji természettudományban végbement fejlődését is, amely mint ismeretes, a materializmus és az idealizmus közti harc természettudományos téren való kiélesedésére vezetett. Ennek során különféle értelmezések és általánosítások alakultak ki a legújabb tudományos felfedezésekről s különösen a fizikában végbement forradalmi átalakulásról.
Vissza

Tartalom

A szerkesztőség előszava	5
A lenini szakasz kezdete a marxista filozófiában. A dialektikus és a történelmi materializmus fejlődése az első orosz forradalom előkészítésének és végrehajtásának időszakában	9
A marxista filozófia lenini szakaszának történelmi előfeltételei és e szakasz jellemző vonásai	9
A marxista filozófia lenini szakaszának természettudományos előfeltételei	28
Lenin életének és tevékenységének fontosabb mozzanatai, a marxista-leninista filozófia fejlődésének főbb szakaszai a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt	33
A marxista filozófia lenini továbbfejlesztése a narodnyikok filozófiai és szociológiai nézetei elleni harcban	37
A marxista filozófia továbbfejlesztése Lenin által az újkantianizmussal és a revizionizmussal vívott harcban	45
Lenin munkássága a dialektikus és a történelmi materializmus fejlesztéséért az első orosz forradalom időszakában. A marxista világnézet népszerűsítése Oroszországban	55
A marxista filozófia továbbfejlesztése az első orosz forradalom után (1908-1910). Lenin "Materializmus és empíriokriticizmus" című műve	64
A marxista filozófia továbbfejlesztésének történelmi körülményei az első orosz forradalom után	64
A dialektikus materializmus lenini továbbfejlesztése az idealizmus és a metafizika elleni harcban	69
A századforduló körüli legújabb természettudományos forradalom és eredményeinek filozófiai általánosítása Leninnél	102
A történelmi materializmus lenini továbbfejlesztése. Lenin a filozófia pártosságának elvéről	116
A marxista filozófia lenini továbbfejlesztése az új forradalmi fellendülésnek és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előkészítésének időszakában (1910-1917)	128
A marxista filozófia fejlődésének történelmi körülményei az 1910-1917-es években	128
A dialektikus materializmus továbbfejlesztése Lenin műveiben 1910-től 1914-ig	132
Lenin "Filozófiai füzetek" című műve	139
A történelmi materializmus továbbfejlesztése Lenin és tanítványai, harcostársai által az 1910-től 1917-ig terjedő időszakban	160
Lenin filozófiai eszméi a XX. század második évtizedében folytatódó fizikai forradalom fényében	192
A filozófiatörténet, az esztétika, az etika és a tudományos ateizmus kérdései Lenin és harcostársai műveiben (a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt)	205
A filozófia és a természettudomány történetének kérdései	205
Az esztétika problémái	222
Az etika kérdései	231
A tudományos ateizmus	241
Plehanov filozófiai munkái 1903 után	249
Plehanov tevékenységének mensevik időszaka és filozófiai nézetei (1903-1918-ban)	249
A polgári idealista filozófia és a filozófiai revizionizmus plehanovi bírálata	251
A dialektikus és a történelmi materializmus kérdései Plehanov műveiben 1903-1917 között	259
A materializmus és az idealizmus harca az oroszországi természettudományban és matematikában a századforduló idején	271
Materialista és idealista irányzatok a fizikában. Pjotr Nyikolajevics Lebegyev	271
A matematika és a matematikai logika filozófiai kérdései	274
A materialista eszmék fejlődése az anyag tanában. Mengyelejev	278
Harc a materializmusért a biológiában. Tyimirjazev	282
Harc a materializmusért a fiziológiában. Pavlov	287
Az imperializmus korában fellépő oroszországi polgári és földesúri filozófia és szociológia bírálata	294
A újkantianizmus és a vallásos-misztikus filozófia bírálata	294
A pozitivizmus szociológia bírálata	304
A Szovjetunió népeinek filozófiai és szociológiai eszméi a XIX. század végén, a Nagy Októberi Szocialista Forradalomig	310
Ukrajna	312
Belorusszia	318
Grúzia	322
Azerbajdzsán	329
Örményország	332
Közép-Ázsia és Kazahsztán	335
Lettország	339
Litvánia	345
Észtország	345
Moldva (Besszarábia)	349
Tatárföld és Baskíria	351
Oszétföld	356
A filozófiai és szociológiai gondolkodás a kelet-európai országokban a XIX. század végétől az első világháború befejezéséig	362
Lengyelország	364
Jugoszlávia népei	375
Románia	381
Csehország és Szlovákia	388
Magyarország	396
Bulgária	417
Albánia	422
A filozófia és a szociológia Németországban az imperializmus korában (A XIX. század végétől 1918-ig)	431
A német polgári filozófia a XX. század elején. Az újkantianizmus. Edmund Husserl fenomenológiája	432
A német polgári szociológia a XX. század elején	447
A marxista filozófia terjedése és a revizionizmus elleni harc a munkásmozgalomban	452
A materializmus és az idealizmus harca a németországi természettudományban és matematikában a XIX. század végén és a XX. század elején	467
A materializmus pozícióinak megszilárdulása az elméleti fizikában. Planck és Einstein	467
A matematika filozófiai kérdései	473
Ostwald energetikája és a materializmus elleni harcban elszenvedett veresége	477
A materializmus fejlődése az anyagszerkezet tanával kapcsolatban	481
A materializmus és az idealizmus harca a biológiában	483
A filozófia és a szociológia. Ausztriában a monopolkapitalizmus korszakában (1918-ig)	488
A polgári filozófia és szociológia	489
Az ausztromarxizmus filozófiai és szociológiai elgondolásai	496
Materialista eszmék az osztrák természettudományban a XIX. század végén és a XX. század elején	500
Az angol filozófia és szociológia az imperializmus korában	504
Az angol polgári filozófia a századfordulón	505
Az angol polgári szociológia	519
Az angol természettudósok felfedezései a XIX. század végén és a XX. század elején, s e felfedezések filozófiai jelentősége	521
A marxista filozófia terjedése Nagy-Britanniában	526
A filozófiai és szociológiai gondolkodás Franciaországban az imperializmus korának kezdetétől az első világháború végéig	531
A polgári filozófia a XIX. század végén és a XX. század elején	533
A polgári szociológia a XIX. század végén és a XX. század elején	544
A francia természettudósok felfedezései és a materializmus harca a idealizmus ellen a természettudományban	549
A filozófiai és a szociológiai gondolkodás a francia munkásmozgalomban	554
A filozófiai és szociológiai gondolkodás Belgiumban és Hollandiában az imperializmus korában (A XIX. század végén és a XX. század elején)	561
Belgium	561
Hollandia	568
A filozófiai és a szociológiai gondolkodás fejlődése Olaszországban és Spanyolországban a monopolkapitalizmus korszakában (Az első világháború végéig)	576
Olaszország	576
A polgári filozófiai és szociológiai gondolkodás a XX. század elején	577
A természettudomány, a matematika és a logika filozófiai kérdései a XIX. század végén és a XX. század elején	591
A filozófiai és szociológiai gondolkodás az olasz munkásmozgalomban a XX. század elején; a marxizmus eszméinek terjedése	594
Spanyolország	599
A polgári filozófia és szociológia Spanyolországban a XIX. század végén és a XX. század elején	600
A marxizmus eszméinek terjedése Spanyolországban	607
A filozófia és a szociológia az észak-európai országokban a monopolkapitalizmus körülményei között (A XIX. század vége - a XX. század eleje)	612
Svédország	612
Dánia	617
Norvégia	620
Finnország	622
A filozófiai és szociológiai gondolkodás fejlődése az Egyesült Államokban az imperializmus korszakában (A XIX. század vége - XX: század eleje)	628
Az idealista filozófia fő áramlatai	629
A polgári szociológiai gondolkodás az imperializmus korszakában	642
A természettudomány filozófiai kérdései az amerikai tudósok műveiben	651
A marxista filozófiai eszmék terjedése	655
A filozófiai gondolkodás Kanadában a kapitalizmus fejlődésének és monopolista szakaszába való átnövelésének időszakában (A XIX. század második felétől az első világháború végig)	659
A filozófiai és szociológiai gondolkodás a latin-amerikai országokban a XIX. század végén és a XX: század elején	673
Brazília	674
Mexikó	678
Kuba	682
Uruguay	682
Argentína	687
Peru	691
A filozófiai és a szociológiai gondolkodási fejlődése Kínában a XX. század kezdetétől a Nagy Októberi Szocialista Forradalomig	694
A kínai forradalmi demokraták filozófiai és szociológiai nézetei. Szin Jat-szen	696
Lu Szin világnézete (1917-ig)	712
A szocialista eszmék megjelenée Kínában	715
A filozófiai és a szociológiai gondolkodás Indiában a XX. század kezdetétől az első világháború végéig	718
A japán filozófia az imperializmus korszakában (Az első világháború végéig)	731
Az idealista filozófia	732
A materialista gondolkodás fejlődése	736
A filozófiai és a szociológiai gondolkodás Koreában és Vietnamban a századfordulón	744
Korea	744
Vietnam	749
A filozófiai és a szociológiai gondolkodás a Közel- és Közel-Kelet országaiban	753
Arab országok	753
Irán	759
Törökország	764
Rövid zárszó	773
Névmutató	782
Tárgymutató	798