| Előszó | 5 |
| Bevezetés | 7 |
| A filozófiai gondolkodás | |
| Mi a filozófia? | 9 |
| A filozófia mint életmód | 9 |
| A filozófia mint tudomány | 18 |
| A filozófia és a teológia viszonya | 22 |
| A filozófia fejlődése | 24 |
| A filozófiatörténet kialakulása | 24 |
| A filozófia történelmi szemlélete | 26 |
| Irodalom | 32 |
| A görög bölcselet | 35 |
| A Szókratész előtti filozófia | 37 |
| A görög bölcselet kezdete | 37 |
| Alapelvek | 40 |
| A milétoszi iskola | 40 |
| Püthagorasz és iskolája | 41 |
| Hérakleitosz és az eleaiak | 43 |
| Az epheszoszi Hérakleitosz | 43 |
| Az eleaiak | 45 |
| Mennyiség és minőség | 49 |
| A mechanikusok | 49 |
| Anaxagorasz világképe | 55 |
| A szofista világnézet | 58 |
| Irodalom | 62 |
| Az attikai bölcselet | 65 |
| A Szókratizmus | 65 |
| Szókratész | 65 |
| A szókratikusok | 70 |
| Az ideák világa | 71 |
| Platón élete és művei | 71 |
| A jó | 73 |
| Az igazság | 75 |
| A platóni dialektika | 79 |
| Az ember és az állam | 82 |
| Platón természetbölcselete és teológiája | 84 |
| Az eszme a világban | 86 |
| Arisztotelész élete | 86 |
| Arisztotelész propedeutikus logikája | 88 |
| Arisztotelész tudományeszménye | 91 |
| Az első filozófia | 94 |
| Lélek, világ, Isten | 101 |
| A jó és a közösség | 104 |
| Irodalom | 106 |
| A hellenizmus bölcselete | 111 |
| A sztoicizmus | 111 |
| Az epikureizmus | 115 |
| Az újplatonizmus | 116 |
| Irodalom | 119 |
| A középkori bölcselet | 123 |
| Irodalom | 126 |
| A patrisztikus bölcselet | 129 |
| A keresztény bölcselet kezdete | 129 |
| A nyugat tanítója | 130 |
| Az igazság | 130 |
| Az Isten | 131 |
| A teremtés | 132 |
| A lélek | 132 |
| Az etika | 133 |
| Isten országa | 134 |
| A patrisztika vége | 134 |
| Irodalom | 135 |
| Skolasztikus bölcselet | 139 |
| A skolasztika kialakulása | 139 |
| Scotus Eriugena | 140 |
| Szent Anzelm | 141 |
| Petrus Abaelardus | 142 |
| Humanisták és misztikusok | 144 |
| Irodalom | 145 |
| A skolasztika virágkora | 148 |
| Irodalom | 150 |
| Teológusok és filozófusok Párizsban | 151 |
| Irodalom | 152 |
| Az oxfordi iskola | 152 |
| Irodalom | 154 |
| A régebbi ferences iskola | 154 |
| Irodalom | 156 |
| Nagy Szent Albert | 157 |
| Irodalom | 158 |
| A skolasztika fejedelme | 159 |
| Irodalom | 170 |
| A latin averroizmus | 172 |
| Irodalom | 174 |
| Az újabb ferences iskola | 174 |
| Irodalom | 176 |
| Skolaszitka és misztika | 177 |
| Irodalom | 179 |
| A skolasztika alkonya | 180 |
| Az ockhamizmus | 180 |
| Irodalom | 182 |
| A nominalisták | 183 |
| Irodalom | 185 |
| Nicolaus Cusanus | 186 |
| Irodalom | 191 |
| Újkori bölcselet | 193 |
| Irodalom | 197 |
| A reneszánsz filozófiája | 199 |
| Okkultizmus és miszticizmus | 199 |
| Irodalom | 200 |
| A reneszánsz természetfilozófiája | 200 |
| Giordano Bruno | 201 |
| Galileo Galilei | 202 |
| Francis Bacon | 205 |
| Irodalom | 208 |
| Az ember és az állam új értelmezése | 210 |
| Irodalom | 212 |
| A skolasztika a reneszánszban | 213 |
| Irodalom | 213 |
| A racionalizmus | 215 |
| R. Descartes | 215 |
| Kétely és igazság | 216 |
| Isten és a külvilág | 217 |
| A szubsztanciafogalom | 220 |
| Descartes méltatása | 221 |
| Ellenfelek és követők | 222 |
| Irodalom | 223 |
| Benedictus Spinoza | 225 |
| A szubsztancia és attributumai | 226 |
| A determinizmus kérdése | 228 |
| Spinoza naturalizmusa | 230 |
| Irodalom | 232 |
| G. W. Leibniz időtlen filozófiája | 233 |
| A monász és a lét | 233 |
| A teodicea | 236 |
| A monász és a szellem | 238 |
| Leibniz méltatása | 240 |
| Irodalom | 241 |
| Az empirizmus | 243 |
| Thomas Hobbes | 243 |
| Irodalom | 246 |
| John Locke | 247 |
| Az ismeretelmélet | 247 |
| Gyakorlati filozófia | 251 |
| Irodalom | 252 |
| Locke kortársai és követői | 253 |
| Irodalom | 255 |
| Hume szkepticizmusa | 256 |
| Az emberi megismerésről | 256 |
| A tudomány világa | 257 |
| A szükséges kapcsolat fogalmáról | 259 |
| Irodalom | 262 |
| A felvilágosodás | 263 |
| Irodalom | 267 |
| Az angol felvilágosodás | 268 |
| Irodalom | 270 |
| A francia felvilágosodás | 270 |
| Voltaire | 271 |
| Az enciklopédisták | 273 |
| Jean Jacques Rousseau | 276 |
| Irodalom | 279 |
| A német felvilágosodás | 281 |
| Irodalom | 283 |
| A klasszikus német filozófia | 285 |
| Immanuel Kant | 285 |
| A tiszta ész kritikája | 287 |
| A probléma | 301 |
| A gyakorlati ész kritikája | 305 |
| Az ítélőerő kritikája | 310 |
| A vallás és az ész | 310 |
| Irodalom | 312 |
| Johann Gottlieb Fichte | 313 |
| Tudományelmélet | 314 |
| Erkölcsbölcselet | 315 |
| Az idős Fichte | 316 |
| Irodalom | 318 |
| F. W. J. Schelling | 319 |
| Természetfilozófia | 319 |
| Azonosságfilozófia | 321 |
| Irodalom | 322 |
| A romantikusok | 322 |
| Irodalom | 324 |
| G. W. F. Hegel | 324 |
| A szellem fenomenológiája | 325 |
| A logika tudománya | 331 |
| A szellem filozófiája | 334 |
| Hegel teológiája | 339 |
| A dialektika értékelése | 345 |
| Irodalom | 347 |
| Az idealizmus megszűnése | 350 |
| J. F. Herbart, B. Bolzano, A. Trendelenburg | 350 |
| Irodalom | 351 |
| Arthur Schopenhauer | 351 |
| Irodalom | 354 |
| A hegeli iskola felbomlása: D. F. Strauss és L. Feuerbach | 355 |
| Irodalom | 358 |
| A nem dialektikus materializmus | 359 |
| Irodalom | 360 |
| A marxizmus-leninizmus | 363 |
| Marx-Engels-Lenin | 363 |
| A történelmi materializmus | 365 |
| Alapvető kategóriák | 365 |
| Értékelés | 370 |
| A dialektikus materializmus | 372 |
| A materializmus fogalma | 372 |
| A dialektika fogalma | 375 |
| Értékelés | 378 |
| Marx valláskritikája | 381 |
| A vallás filozófiai bírálata | 381 |
| A vallás politikai bírálata | 382 |
| A vallás gazdasági bírálata | 386 |
| A vallásos tudat föltételei | 392 |
| A valláskritika kritikája | 394 |
| Irodalom | 397 |
| A fenomenalizmus | 403 |
| A pozitivizmus | 403 |
| A. Comte és a német pozitivizmus | 403 |
| Irodalom | 405 |
| Logisztika | 405 |
| Irodalom | 406 |
| Neopozitivizmus | 407 |
| Irodalom | 408 |
| Analitikus filozófia: Ludwig Wittgenstein | 409 |
| Irodalom | 411 |
| Empirizmus és fenomenológia | 412 |
| Empirizmus: J. S. Mill, F. Brentano | 412 |
| Irodalom | 413 |
| A fenomenológia: E. Husserl, M. Scheler | 414 |
| Irodalom | 416 |
| Újkantianizmus és újhegelianizmus | 416 |
| Újkantianizmus | 416 |
| Irodalom | 418 |
| Újhegelianizmus | 419 |
| Irodalom | 420 |
| Pragmatizmus | 421 |
| Irodalom | 424 |
| A strukturalizmus | 424 |
| Történelmi áttekintés | 424 |
| A módszer | 426 |
| Az ideológia | 429 |
| René Girard | 432 |
| Irodalom | 432 |
| Az egzisztenciabölcselet | 433 |
| Sören Aabye Kierkegaard | 434 |
| Az élet és az elmélet | 434 |
| A hit és a kereszténység | 438 |
| Jaspers egzisztenciális filozófiája | 442 |
| Filozófiai tájékozódás a világban | 442 |
| Az egzisztencia megvilágítása | 444 |
| Egzisztencialista metafizika | 447 |
| Heidegger létfilozófiája | 449 |
| A lét és az ittlét | 450 |
| Az egzisztenciál | 455 |
| A halál, a szorongás, a végesség | 457 |
| Az idő és a történelmiség | 459 |
| A megértés történelmisége | 461 |
| A keresztülhúzott lét | 463 |
| A francia egzisztencializmus | 465 |
| Irodalom | 469 |
| Az életfilozófia | 473 |
| Isten halála és a nihilizmus | 473 |
| Nietzsche és az "élet" | 475 |
| Zarathustra éneke | 478 |
| Nietzsche és a kereszténység | 481 |
| Nietzsche értelmezése | 483 |
| Irodalom | 485 |
| Az életfilozófia a XX. században | 486 |
| A bergsoni spiritualizmus | 486 |
| Irodalom | 491 |
| A cselekvés filozófiája: Maurice Blondel | 492 |
| Irodalom | 498 |
| A fejlődés filozófiája: P. Teilhard de Chardin | 499 |
| Irodalom | 503 |
| Szellemtudományos életfilozófia: W. Dilthey | 504 |
| Irodalom | 507 |
| Metafizika és ontológia | 509 |
| Induktív metafizika és értékfilozófia | 509 |
| Irodalom | 512 |
| Realista ontológia | 513 |
| Fenomenológiai ontológia: N. Hartmann | 513 |
| Irodalom | 516 |
| Kritikus realizmus | 517 |
| Irodalom | 518 |
| Az ideálrealizmus: A. N. Whitehead | 519 |
| Irodalom | 521 |
| Keresztény ihletésű filozófiák | 523 |
| Az újskolasztikus mozgalom | 523 |
| Történelmi előzmények | 523 |
| Irodalom | 528 |
| Az újskolasztika főbb irányzatai | 528 |
| Irodalom | 532 |
| A transzcendentális módszer | 532 |
| Maréchal és Kant | 532 |
| A transzcendentális módszer továbbfejlesztése: K. Rahner | 535 |
| Transzcendentális filozófiai rendszerek: B. Lonergan, E. Coreth | 529 |
| Irodalom | 544 |
| A perszonalizmus | 544 |
| A gyökerek | 544 |
| Irodalom | 546 |
| A francia perszonalizmus | 546 |
| Irodalom | 554 |
| Tárgymutató | 557 |
| Névmutató | 589 |
| Tartalom | 611 |
Folytatás Microsoft-tal