1.034.209

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A fizika elemei II.

Szerző
Fordító
Lektor

Kiadó: K. M. Természettudományi Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 806 oldal
Sorozatcím: Természettudományi Könyvkiadó-vállalat
Kötetszám: 56
Nyelv: Magyar  
Méret: 22 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Négyszázhetvenhárom ábrával és 3 színes táblával. A VIII. (1893-1895. évi) cziklus hetedik kötete a Könyvkiadó-Vállalat aláirói számára. Nyomtatta Franklin-Társulat nyomdája, Budapest.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

ÖTÖDIK RÉSZ.
SUGÁRZÓ ENERGIA.

XXVII. FEJEZET.
SUGÁRZÁS ÉS TERJEDÉS.

1. A hő terjedéséről szólván, említettük (I, 351), hogy a hő a súlyamérhető anyagokat nem tartalmazó téren is... Tovább

Előszó

ÖTÖDIK RÉSZ.
SUGÁRZÓ ENERGIA.

XXVII. FEJEZET.
SUGÁRZÁS ÉS TERJEDÉS.

1. A hő terjedéséről szólván, említettük (I, 351), hogy a hő a súlyamérhető anyagokat nem tartalmazó téren is áthatolhat, és hogy ezt azzal a feltevéssel magyarázhatjuk, hogy a testek molekuláiról energia megy át az éterre, erről pedig más testekre vagy pedig az érzékszervekre. Ilyeténképen az energia különböző hatásokat létesít: hevítést, chemiai hatásokat, fény- és hőérzeteket. Vissza

Tartalom

ÖTÖDIK RÉSZ.
SUGÁRZÓ ENERGIA.
XXVII. Fejezet. - Sugárzás és terjedés 1. lap
A világtérbeli éterrel közölt energia 1
Mérő készülékek 2
Fény 3
A testek tulajdonságai a sugárzó energia szempontjából 4-6
Egyenes vonalú terjedés és következményei 7-9
A sugárzó energiának adott felületre eső mennyisége 10-11
A sugárzó energiának adott felületből kilépő mennyisége 12
Sugárzó képesség 13
Fényesség és világító képesség 14
Fotométria 15-18
A fény egysége 19
A sugárzó képességre ható különféle körülmények 20-22
A kihülés törvénye 23-24
A fajlagos hő meghatározása a kihülés révén 25
XXVIII. Fejezet. - Visszaverődés 23. lap
A fényvisszaverődés törvénye 26-27
A sík tükör képei 28
Kapcsolat a tükör s a kép mozgása között 29
Sík tükrök némely alkalmazása 30-33
A sík tükrök többszörös képei 34-35
Görbe tükrök 36
Homorú gömbi tükör 37-45
Domború gömbtükrök 46-47
A sugárzás tanulmányozása a hőhatás révén 48-49
Visszaverő képesség 50
Az energia szétszóródása 51
XXIX. Fejezet. - Sugártörés 43. lap
A különböző közegek törése 52
A törés törvénye 53
Törésmutató 54
Visszás törésmutató 55
Abszolut törésmutató 56
Törés okozta látszólagos eltolódások 57
Határszög 58
Teljes visszaverődés és alkalmazásai 59-61
Törés a prizmában 62-64
Törés a gömbfelületen 65-74
Törés két gömbfelületen 75
A gömbi lencsék különböző fajai 76
Vékony gyűjtő lencsék kapcsolt pontjai 77
Vékony gyűjtő lencse gyújtóponttávola 78-79
Különböző vékony lencsék gyújtóponttávola 80
Vékony szóró lencsék 81
Optikai középpont, melléktengely 82-83
A lencsék valódi és képzetes képei 84-87
Gömbidom miatti eltérés, világosság 88-90
Gömbfelületek czentrált rendszerének Gauss-féle elmélete 91
Czentrált rendszer konjugált pontjai 92
Első és második gyujtópont 93
Első és második főpont 94
A kilépő sugarak grafikai szerkesztése 95
Csomópontok 96
A sarkalatos pontok közötti kapcsolat 97-98
Egy pont képének megszerkesztése 99
Nagyítás 100
A kép nagysága s a sugarak széthajlása közötti kapcsolat 101
Kapcsolat a törésmutatók és a gyújtóponttávolságok között 102
A czentrált rendszerre vonatkozó alapképletek 103
A lencse optikai középpontja 104
A lencse sarkalatos pontjainak meghatározása 105
Alkalmazás a lencsék hat fajtájára 106
A végtelen vékony lencse esete 107
A czentrált rendszer visszavezetése a vékony lencse esetére, vagy egyetlen
gömbfelületre 108
XXX. Fejezet. - Az emberi szem, az optikai műszerek 96. lap
A szemgolyó leírása 109
A retina 110
A schematikus szem sarkalatos tulajdonságai és pontjai 111
A redukált szem 112
Valamely tárgy látszólagos nagysága 113
A tiszta látás feltételei 114-115
Az alkalmazkodás 116
Az emmetrop, ametrop és asztigmátikus szem 117
Látás s a nagyság megítélése 118-120
Optikai csalódások 121
Irradiaczió 122
Távolság megítélése egy szemmel, két szemmel 123-124
Sztereoszkóp 125-126
Optikai készülékek 127
Objektívek 128
Sötét kamara 129
Nap mikroszkóp 130
Vetitő készülékek 131
Okulárok 132
Pozitiv okulár 133
Egyszerű mikroszkóp 134-135
Két lencséből álló rendszer elemeinek levezetése 136
Ramsden pozitiv okulárja 137
Campani negatív okulárja 138
Összetett készülékek 139
Összetett mikroszkóp 140-145
Asztronómiai távcső 146-148
Földi távcső 149
Galilei-féle távcső 150
Katoptrikus távcsövek 151
A sugárzó energia terjedéssebességének mérése 152-156
XXXI. Fejezet. - Színszórás és achromatizmus 142. lap
A Nap színképe 157
Egyszerű fény, összetett fény 158
Kiegészítő színek 159
A színérzetek elmélete 160-161
Daltonizmus 162
Káprázatbeli képek 163
Ellentétbeli hatások 164
Tiszta színkép megfigyelésének módja 165
Fraunhofer-féle vonalak 166-167
Spektrométer 168
Törésmutató meghatározása 169
Teljes és részletes színszórás 170-173
Anomális színszórás 174
Amici-féle prizma 175
Achromatizált prizmák 176-177
Achromatizált lencsék 178
Szivárvány 179
XXXII. Fejezet. - Interferenczia 166. lap
Az emisszió elmélet és a hullámzási elmélet 180
Interferenczia-csíkok a Fresnel-féle tükrökkel 181
Magyarázat 182
Az interferenczia-csíkok eltolódása vékony lemez hatására 183
Az interferenczia-csíkok függése a törésmutatótól 184
Fehér fénybeli interferenczia-csíkok 185
Az interferenczia feltételei 186
A fény hullámhosszának meghatározása 187
A fényrezgések szaporasága 188
A látás és a hallás összehasonlítása 189
A visszaverődés és a törés magyarázása 190
A törő közegekben a terjedési sebesség függ a színtől 191
A csillagok szikrázása 192
Vékony lemezek színei a visszavert fényben 193
Vékony lemezek színei az átmenő fényben 194
Vékony levegő-rétegek fehér fény esetében 195-196
Newton-féle színgyűrűk 197-198
Interferenczia nagy útkülönbségek esetében 199
Huygens elve 200
Látszatos ellentmondás a hang- és a fény-hullámok között 201
Diffrakczió; az árnyék geométriai elmélete csupán megközelítő 202
Fresnel-féle övek 203-204
Kicsi nyílásoktól előidézett diffrakczió-tünemények 205
Kicsiny körlemeztől okozott diffrakczió 206
Az egyenes vonalú terjedés igazolása 207
Nagy kiterjedésű ernyő szélén létrejövő diffrakczió 208
Párhuzamos fény diffrakcziója keskeny résen 209
Fraunnhofer-féle rácsok 210
A hullámhossz pontos mérése 211
Normális színkép 212
XXXIII. Fejezet. - Spektroszkópia 213. lap
A színkép különböző nemei 213
A szilárd és a folyós testek színképe 214
Az egyszerű fény egysége 215
A légneműek emisszió-színképe 216
Az izzás előidézésének különféle módjai 217
Két színkép összehasonlítása 218
Színképelemzés 219
Ötvények színképei. - Az ötvények mennyileges elemzése 220
Egy és ugyanazon anyag különféle színképei 221-222
Sötét hő-színkép 223
Sötét chemiai színkép 224
A fényforrások hasznossági tényezőjének megítélése 225
A testek színe visszavert fényben 226
A fényforrás hatása a színre 227
Színek átmenő fényben. - Elnyelési színkép 228
Thermochrózis 229-231
A színkép megfordítása 232-233
Összefüggés az elnyelő képesség és a kisugárzó képesség között 234-237
A Nap chemiai elemzése 238
Földi vonalak 239
Protuberancziák 240
A bolygók és az álló csillagok színképe 241-242
A corona, az üstökösök és az északi fény színképe 243
DoppLER-féle elv és alkalmazásai 244
XXXIV. Fejezet. - A sugárzó energia elnyeletése 239. lap
Az elnyelt energia különféle nyilvánulásai 245
Átalakul hőbeli energiává 246
Radiométer 247-248
Fotofon 249
Kaloreszczenczia 250
Foszforeszczenczia 251
Fluoreszczenczia 252-254
A sugárzó energia átalakul a molekulák potencziális energiájává 255
Fotografia 256-258
Összehasonlítás a növényi élettel 259
Színes fotografálás 260
XXXV. Fejezet. - Kettős törés és sarkítás 251. lap
Az izlandi mészpát kettős törése 261
Rendes sugár, rendkívüli sugár 262
Rendes törésmutató, rendkívüli törésmutató 263
Huygens szabálya a két sugár megszerkesztésére 264
A hullámfelület az egytengelyű kristályokban 265
A hullámfelület a kéttengelyű kristályokban 266
Két mészpáton átment képek intenzitása 267-268
Sarkított fény 269-270
Malus-féle törvény 271
Visszaverődés révén sarkított fény 272
Brewster törvényei 273
Egyszerű törés révén előállított részletesen sarkított fény 274
Tükör mint elemző 275
Kettőstörő prisma, Nicol-féle hasáb 276
Turmalin-fogó 278
Egyenes vonalú sarkítás magyarázata 279-280
Kettős törés magyarázata 281-282
Interferenczia-jelenségek tengelylyel párhuzamos vékony kettőstörő lemezekben 283-285
Tengelyre merőleges lemezek, összetartó fény 286-287
Kéttengelyű kristálylemezkék összehajló fényben 288
Mechanikai behatással előidézett kettőstörés 289
Egymásra merőleges rezgő mozgások összetevése 290
Körben sarkított fény 291
Ellipszisben sarkított fény 292-293
Fémes visszaverődés 294
A kvarcz forgató sarkítása 295-297
Polariméterek 298-299
Különböző anyagok körös sarkítása 300
Hemiedria és a forgató sarkítás 301
Fajlagos forgató képesség; saccharimétria 302
HATODIK RÉSZ.
ELEKTROMOSSÁG, MÁGNESSÉG.
XXXVI. Fejezet. - Elektromos hatások 302. lap
Elektromos állapot 303
Jó és rossz vezetők 304-305
Szigetelők 306
Elektromos vonzás és taszítás 307
Kétféle elektromos állapot 308-310
Elektromozás megosztás útján 311-314
Elektroszkópikus porok 315
Elektromosság mennyisége 316
Coulomb törvénye 317-319
Az elektromosság a vezetők felületén helyezkedik el 320-321
Az elektromos erők eredője vezetők belső pontjaiban 322
Az elektromosság algebrai mennyiségként tekintve 323-326
Az elektromosság mennyiségének egysége 327
Az elektromosság megmaradásának elve 328-329
Az elektromosság egyetemes gyűjtője 330
Mi az elektromosság? 331-332
XXXVII. Fejezet. - Elektromos potencziál 325. lap
Az elektromos erők munkaja 333-334
A potencziál meghatározása 335-336
Elektromos tér 337
Elektromos erő 338
Elektromos szintfelületek, erővonalak 339
Az erő áramlása 340
Erőáramlás értéke zárt felületen keresztül 341
Egyenletes tér 342
Két elektromos pont erőtere 343
A pozitiv elektromosság alacsonyabb szintfelületekre törekszik 344
A potencziál a vezető minden pontjában ugyanaz 345-346
XXXVIII. Fejezet. - Az elektromosság elosztódása a vezetőkben 337. lap
Vezető gömb 347
Elektromos kapaczitás 348-351
Elektromos sűrűség 352-354
Az elektromos tér intenzitása valamely vezető közelében 355
Elektromos feszültség 356
Az elektromosság a levegővel közlődik 357-358
XXXIX. Fejezet. - Elektromozó gépek 347. lap
Dörzsölő elektromos gép 359
Elektrofór 360
Megosztó elektromos gép 361-364
Töltött vezető elektromos energiája 365-367
XL. Fejezet. - Elektromos sűrítők 357. lap
A potencziál értéke vezető burkolattal körül vett térben 368-369
A vezető kapaczitása a szomszédságában levő testektől függ 370
Gömbalakú sűrítő 371
Leydeni palaczk 372-373
A sűrítő kisütésének különböző módjai 374-376
Sűrítők telepe 377
Lánczolatosan kapcsolt sűrítők 378-379
Sűrítő elektroszkóp 380-381
Sík kondenzátorok 382-384
Abszolút elektrométer 385
Quadráns-elektrométer 386-387
XLI. Fejezet. - Dielektrikumok 359. lap
Az elektromos hatások tovaszármaztatása 388
A sűrítő töltése nem a fegyverzeteken foglal helyet 389
A megosztás fajlagos együtthatója 390
Ezen együtthatónak hatása az elektromos erőre 391
A dielektrikumok sarkítása 392
Maxwell-féle elektromos eltolódás 393
A dielektrikum térfogategységbeli energiája 394
Nyomás és feszültség a dielektrikum belsejében 395
Maxwell elmélete 396
A dielektrikumok és a rugalmas testek összehasonlítása 397
Utólagos (maradék) töltés 398
Elektromos szivósság és idomíthatóság 399
XLII. Fejezet. Elektromos kisülések 392. lap
Elektromos hőmérő 400
Lane-féle mérőpalaczk 401
Kisülésnél fejlődő hő 402-407
Lichtenberg-féle alakok 408
Az elektromos kisülés chemiai hatásai 409-412
Ütő távolság 413
A vezetők alakjának hatása 414
Az elektromos szikra 415
Maradék-töltés 416
Részletes kisülés, rezgésszerű kisülés 417
Szikrázó tábla és szikrázó cső 418
Az elektromos háborgás terjedés-sebessége 418
A közeg hatása a szikrára 419-421
XLIII. Fejezet. - Oszlopok 412. lap
Galvani kísérlete 422
Volta kísérletei 423-427
Elektromindítók, elektromos áram 428-431
Az elektromindító erő forrása 432-438
Érintkezési elmélet, chemiai elmélet 439 440
Az áram gyengülésének okai 441
A galvánelem különféle alakjai 442-447
XLIV. Fejezet. - Mágneses tünemények 435. lap
Természetes és mesterséges mágnes 448-449
Mágnesi sarkiság 450
Deklináczió 451-454
Inklináczió 455
A Föld mágnesi hatásai 456-461
Mágnesi vonzás és taszítás 462
Sarkerősség, a mágnesség mennyiségének egysége 463-464
Mágnesi tér 465
Mágnesi nyomaték 466
A földmágnességi tér intenzitásának abszolút mérése 467-468
A mágnesi nyomatékok abszolút mérése 469
Elemi mágnesek 470
A mágnesség szolenoidális és lamelláris eloszlása 471-472
Mágnesi potencziál, mágnesi erő 473
Egyszerű szolenoid esete 474
Egyszerű lemez esete 475-483
Mágnesi megosztás 484-487
Mágnesi merevség 488
Mágnesezés módjai 489-490
A mágnesek emelő képessége 491
A hőmérséklet hatása a maradandó mágnességre 492
Futólagos pillantás a mágnesség elméletére 493
XLV. Fejezet. - Elektromágneses hatások 471. lap
Oersted kísérlete 494-496
Sinus- és tangens galvanométer 497-499
Az elektromágnesi hatás alaptörvénye 500
Az áram abszolút mérése, elektromágnesi hatásból 501-503
Állandó kitérésű galvanométerek 504-508
Ballisztikus galvanométer 509-513
Az elektromosság mennyiségének elektromágnesi mértéke 514
Az áram elektrostatikai mértéke 515-516
Az áramtól létesített mágnesi tér 517-519
Az áramnak egy mágnesi sarkon végzett munkája nem független a befutott úttól 520
Az ebből eredő forgó mozgások 521
Két áram között működő tömegmozdító hatások 522
Az áram energiája mágnesi térben 523
Két áram kölcsönös energiája 524
Az áram belső energiája 525
Az elektrodinamikai hatások törvénye Ampere szerint 526
Ampere kísérletei 527-531
Elektrodinamikai szolenoidok és mágnesek 532-533
Ampere elmélete a mágnesség okaira nézve 534
Elektromágnes 535-536
Az elektrodinamikai szolenoid energiája 537
Mágnesi tér a szolenoid belsejében 538
Mágnesezés intenzitása, mágnesi susceptibilitás 539
Mágnesező erő 540
A mágnesi susceptibilitás mérése 541
A mágnesezés görbéje. Mágnesi telítettség 542
A coercitiv erő mérése 543
Mágnesi hiszterézis 544
Semleges állapot. Lemágnesítés 545
A hiszterézis okozta fölmelegedés 546
Mechanikai hatások befolyása a mágnesítésre 547-548
A hőmérséklet hatása. Recalescentia 549-550
Mágnesi indukczió. Permeabilitás 551
Paramagneses és diamagneses anyagok 552
A mágnesi tér okozta mozgások 553
A mágnesezés elmélete Ewing felfogása szerint 554
XLVI. Fejezet. - Elektromos telegrafia 534. lap
Különféle rendszerek áttekintése 555
Telegráf vonalak és telepek. Morse rendszere 556
Hughes telegráfja 557
Caselli-féle pantelegráf 558
Tengeralatti telegrafia 559
Elektromos jelző készülékek 560
Elektromos órák 561
Elektromos chronografok 562-563
XLVII. Fejezet. - Ohm törvénye 549. lap
Elektromos ellenállás 564-569
Elektromos potencziál a vezeték különböző részein 570-571
Ohm törvénye 572-573
Abszolút elektromágnesi egységek 574
Gyakorlati elektromágnesi egységek 575-577
XLVIII. Fejezet. - Ohm törvényének alkalmazása 563. lap
Kirchhoff-féle törvények 578
Elágazó áramok 579-581
Az áramindítók kapcsolásának különböző módjai 582-584
Wheatbtónk-féle híd 585
Rheostatok 586
Ellenállások mérése 587-588
Fémek fajlagos ellenállása 589-591
Elektromos pirométer és bolométer 592
Elektromos fotofon 593-594
Mágnesi tér hatása az elektromos vezető képességre 595
Mikrofon 596
Folyadékok fajlagos ellenállása 597-598
Galvánelem állandói; néhány módszer a meghatározásukra 599-603
Voltmérők és ampermérők 604
A galvanométer legnagyobb érzékenysége és a mágnesező tekercs legnagyobb mágnesező ereje 605-606
A kapaczitás mérése elektromágnesi úton 607-610
XLIX. Fejezet. - Az elektromos áram és a hőbeli energia 593. lap
Joule törvénye 611-614
A vezeték hőmérséklete 615-619
Izzó lámpa 620-622
Elektromos ívfény 623-629
Peltier-féle tünemény 630-632
Thermoelektromos áram 633-640
Thermoelektromos oszlopok 641
Az elektromindító erőnek függése a hőmérsékleti különbségtől 642-643
Thomson-féle hatás 644
Thermoelektromos potencziálkülönbségek 645
L. Fejezet. - Az elektromos áram és a chemiai energia 630. lap
Elektrolízis. Első törvény 646-648
Voltaméterek 649-652
A polarizáczio elektromindító ereje 653-654
Gázelem 655
Az elektrolizis második törvénye 656-657
Elektrochemiai egyenértékek 658
Az elektromindító erő leszármaztatva az energia megmaradásának elvéből 659-661
Vízbontás igen gyenge elekromindító erővel 662-663
Másodlagos hatások 664-666
Másodrendű elemek, vagy akkumulátorok 667
Nem polarizálódó elektródok 668
Galvanoplasztika, fémekkel való bevonás 669-670
Elektromos metallurgia 671
Kapilláris elektrométer 672
LI. Fejezet. - Elektromos áram és a mechanikai energia 655. lap
Elektromos mótorok 673-675
Elektromágnesi áramindítás 676-678
Faraday kísérletei 679-684
Lenz-féle törvényből folyó kísérletek 685
Indított áram erőssége 686-690
Kölcsönös indukczió együtthatója 691-692
Indukált elektromindító erő 693
Mágnesi tér intenzitásának meghatározása indított áramokkal 694
A mágnesi permeábilitás meghatározása 695
Önindukczió meghatározása. Extra áram 696-697
Ruhmkorff-féle szikraindító 698-703
Kisülés a ritkított gázokban 704-706
Crookes-féle csövek 707-712
Mágneshatások gázokban történő kisülésekre 713-716
Mágnes-elektromos gépek 718
Dinamo-elektromos gépek 719
Pacinotti-Gramme-féle gyűrű 720-722
A dinamo-gépek elemi elmélete 723
A gépek gerjesztésének különböző módjai 724
Az indukált tekercs visszahatása 725
Mágnesi körök. Mágnesi ellenállás 726
A dinamo-gép karakterisztikája 727-728
A dinamo-gép munkasikere 729
A dinamo-gép összehasonlítása az oszloppal 730-731
Az energia elektromos átvitele 732-737
LII. Fejezet. - Váltakozó áramok és elektromos rezgések 719. lap
Váltakozó elektromindító erő és áramintenzitás kifejezése
Impedantia 738
Hatásos intenzitás 739-740
Elektrodinamométer 741
Hatásos elektromindító erő 742
A váltakozó áramok hatásfoka 743
Alternátor 744-745
Transzformátor 746-747
A váltakozó áramok elfojtása 748
Egyenlő járású (szinchronikus) mótorok 749
Forgó mágnesi terű mótorok 750
Telefonia 751
Egy kondenzátor kisülési áramai 752
Folytonos vagy megszakgatott kisülés 753
Rezgésszerű kisülés. A rezgés tartama 754-756
Hertz kísérletei 757
Elektromos vibrátor 758
Elektromos rezonátor 759
Álló elektromos hullámok 760-761
Elektromos sugarak visszaverődése 762
Elektromos sugarak polarizácziója 763
Elektromos sugarak törése 764
A fény elektromágnesi elmélete 765
A dielektromos állandó és a törésmutató 766
Az elektromos vezetés és az átlátszatlanság 767
Az atomok elektromos rezgései 768
Mágneses forgató sarkítás 769
Polarizáczio-síknak mágnesi elfordítása 770
Hall-féle tünemény 771-772
Elektromos kettős törés 773
Elektromos és mágneses hatásokból eredő optikai tünemények magyarázata 774
A mágnes-elektromos tünemények a dialektrikumokban folynak le, nem pedig a vezetőkben 775
LIII. Fejezet. - Légköri elektromosság 753. lap
Villámlás 776-778
A villám háromféle alakja 779
Franklin-féle villámhárító 780-781
Oldallagos kisülések 782
Az épületek megvédése 783-784
Módszerek a potencziál mérésére az atmoszféra különböző pontjain 785-786
Állandó feljegyzések 787
A légkörben bolyongó elektromozott tömegek 788
Lord Kelvin elmélete 789
Beszámoló a Természettudományi Könyvkiadó-Vállalat nyolczadik, 1893-1895. évi eziklusáról 785
A Természettud. Könyvkiadó-Vállalat nyolczadik, 1893-1895. évi cziklusának pártoló
tagjai 787
A Természettudományi Társulat kiadványai 807

Antonio Róiti

Antonio Róiti műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Antonio Róiti könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A fizika elemei II. A fizika elemei II. A fizika elemei II. A fizika elemei II. A fizika elemei II. A fizika elemei II. A fizika elemei II. A fizika elemei II. A fizika elemei II.

Belülről megerősített példány. A borító foltos.

Állapot:
8.900 ,-Ft
45 pont kapható
Kosárba
konyv