A fizika kultúrtörténete

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Simonyi Károly: A fizika kultúrtörténete ' összes példány

Kiadó:	Gondolat Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1986
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	538 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	29 cm x 21 cm
ISBN:	963-281-583-1
Megjegyzés:	3., átdolgozott kiadás. Fekete-fehér és színes fotókkal, ábrákkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	11
Bevezetés	15
A fizikatörténet kapcsolata mai életünkkel	15
Értékelés és periodizáció	17
Időbeosztás a tudományos tevékenység intenzitása alapján	17
A tudományos megismerés, ahogy a ma fizikusa látja	18
Periodizáció az elméleti szintézis szerint	20
Absztrakció. Modellalkotás	21
A tudományelmélet elemei	23
Csalóka egyszerűség	23
Ráció és empíria	24
Az induktív módszer buktatói	26
A történelem dinamikája	27
A mozgató erők	27
Határok. Lehetőségek. Veszélyek	31
Bizonytalanság az egzaktságban	32
A fizika új szerepkörben	33
A fizika korszakai és azok jellemzése	34
Az antik örökség	39
A görögök adóssága	39
A tudomány kezdetei	39
Egyiptom és Mezopotámia	40
Összhangzó szép rend	52
Előzetes áttekintés: időbeli, térbeli és logikai kapcsolatok	52
Misztika és matematika: Püthagorasz	57
Gondolat és valóság	61
Platón a megismerésről és az ideákról	63
Az anyag és mozgás. Az arisztotelészi szintézis	66
Atomok és elemek	66
A földi mozgás: a peripatetikus dinamika	71
Az égi mozgás	76
Az arisztotelészi világkép	79
Részletek Arisztotelész Metafizikájából	80
Az antik szaktudományok csúcsteljesítményei	83
Arkhimédész	83
Az égi mozgások ptolemaioszi rendszere	92
A kozmosz méretei. Geográfia	94
Geometria	97
Eszközök, technika	100
A hellenizmus alkonya	102
Pesszimista bölcsek	102
Ágoston az asztrológia képtelenségeiről	107
Ágoston az időről	108
Az örökség sáfárai	113
Ezer év mérlege	113
Miért nincs folytatás?	113
Európa formát ölt	114
A technika forradalma	120
Kolostorok, egyetemek	121
Az antik örökség átmentése	127
A közvetlen csatorna	127
Bizánc	129
Az arab közvetítés	130
Vissza a forráshoz	131
Hinduk és arabok	133
A tízes számrendszer	133
Algebra - Algoritmus	134
Az arab csúcsteljesítmény	135
Nyugat magára talál	136
Fibonacci: a számolás művésze	137
Jordanus Nemorarius, a statikus	138
A leíró mozgástan: Nicole d'Oresme és a Merton College	139
A megreformált peripatetikus dinamika	141
Buridan impetuselmélete	142
Fizika az asztronómiában	143
Eredmények	144
Nicole d'Oresme érvei a Föld mozgása mellett	144
Természetfilozófia a középkorban	147
Hit, tekintély, tudomány	147
Hit és tapasztalat	149
A reneszánsz és a fizika	152
Művészet, filológia, természettudomány	152
Előrelépés a mechanikában	154
A művészek tudománya	155
Leonardo da Vinci	156
A szakasztronómusok színre lépnek	159
A nyomtatott könyv szerepet kap	161
Rombolás és alapozás	165
A világ 1600 körül	165
Számmisztika és valóság	169
Vissza Platónhoz - új szellemben	169
A múltba néző forradalmár: Kopernikusz	170
Egy kompromisszum: Tycho de Brahe	178
A világ harmóniája: Kepler	181
Galilei - és akiket elhomályosít	185
Az égi és földi világ egysége	185
Lejtő. Inga. Hajlítás	190
Galilei nagysága	196
A háttérben: Stevin és Beeckman	198
A csatlakozás lehetősége	199
Az új filozófia: a kételyből módszer lesz	201
Bacon és az induktív módszer	201
Módszer a biztos igazságok fellelésére: Descartes	204
Descartes mozgástörvényei	206
Az első kozmogónia	207
A kultúra peremén	211
Fény, vákuum, anyag a XVII. század közepe táján	213
A Descartes-Snell-törvény	213
A Fermat-elv	217
Vákuum és légnyomás	219
Kezdő lépések a ma kémiája felé	222
Descartes-on túl, Newtonon innen: Huygens	227
A dinamika huygensi axiómái	227
A matematikai inga	229
A cikloidális inga	231
A fizikai inga	233
Az ütközési törvények mint az inerciarendszerek ekvivalenciájának következményei	235
A körmozgás	235
Newton és a Principia. A newtoni világkép	238
A Newtonra váró feladatok	238
Az erőhatás a mozgásállapot változatója, és nem fenntartója	239
Az egyetemes gravitáció törvénye	243
Részletek a Principiából	247
A filozófus Newton	252
A klasszikus fizika kiteljesedése	261
A XVIII. század induló tőkéje	261
Eredmények, és amiről eddig még nem esett szó	261
Hullám vagy részecske	261
A koordinátageometria	268
A differenciál- és integrálszámítás: az egészen "nagyok" vitája	270
Descartes mellett és ellen	274
Voltaire és a filozófusok	277
Méltó utódok: D'Alembert - Euler - Lagrange	279
A továbbhaladás lehetséges útjai	279
A statika eredményei	281
A newtoni mechanika, ahogy azt Euler az utókor számára kidolgozta	282
Az első variációs elv a mechanikában: D'Alembert	287
Modern gondolatok	289
A mechanika mint poézis	291
A fény százada	293
A felvilágosodás	293
Részletek Holbach: A természetről című művéből	294
A Nagy Enciklopédia	297
D'Alembert: Elöljáró beszéd	298
A fizika szilárdnak hitt fundamentuma: Kant	302
Az effluviumtól az elektromágneses térgi	304
Petrus Peregrinus és Gilbert	304
A haladás menetrendje	305
Kvalitatív elektrosztatika	306
A mérő elektrosztatika	311
Az elektromos töltések áramlása	315
Az áram mágneses tere: A természetfilozófia termékenyítő hatása	317
Az áramok kölcsönhatása: a newtoni gondolat kiterjesztése	319
Faraday: a legnagyobb kísérletező	321
Maxwell: az elektromágneses tér	325
Az elektromágneses fényelmélet	330
Lorentz elektronelmélete	334
Hő és energia	335
A hőmérő	335
A caloricum mint előremutató elmélet: Joseph Black	337
És mégis mozgás a hő: Rutherford	338
Fourier elmélete a hővezetésről	340
A caloricum és állapotegyenlet	342
A Carnot-ciklus	343
A hő kinetikus elmélete: az első lépések	344
Az energiamegmaradás tétele	345
A kinetikus gázelmélet	347
A termodinamika második főtétele	348
Entrópia és valószínűség	350
Anyagszerkezet és elektromosság: a klasszikus atom	355
A kémia mint az anyag atomos felépítésének propagálója	355
Az elektron: J. J. Thomson	356
Ismét a kémia segít: a periódusos rendszer	360
Az első elképzelések az atom felépítéséről	361
Az egész számok újra felbukkannak: a vonalas színképek	364
Búcsú a XIX. századtól	366
A XX. század fizikája	371
"Felhők a XIX. századi fizika egén"	371
Befejezés vagy kiindulás	371
Mach és Ostwald	372
A relativitáselmélet	375
Az előzmények: az abszolút sebesség mérésének meghiúsulása	375
Beillesztési kísérletek	377
A főszereplők: Lorentz, Einstein, Poincaré	381
Távolság- és időmérés	386
A tömeg-energia-ekvivalencia	389
Az anyag mint a tér geometriájának meghatározója	392
Einstein a téridőről	396
Newton, Einstein és a gravitáció	398
A kvantumelmélet	401
A feketesugárzás a klasszikus fizikában	401
Planck: a megoldáshoz az entrópián keresztül vezet az út	404
Az energiakvantum megjelenik	406
Einstein: a fény is kvantált	410
Bohr: az atom "klasszikus" kvantumelmélete	410
A sugárzási formula klasszikus levezetése: előjáték a kvantumelektronikához	413
A mátrixmechanika: Heisenberg	414
Einstein és Heisenberg	418
A hullámmechanika: Schrödinger	419
Heisenberg: A koppenhágai értelmezés	424
Operátorok. Kvantumelektrodinamika	431
A kauzalitás problémája	436
Neumann János a kauzalitásról és a rejtett paraméterekről	440
Munkaeszköz és filozófia	442
Mi maradt a klasszikus fizikából?	444
Magszerkezet. Magenergia	447
Visszatekintés az első három évtizedre	447
Az atommagra vonatkozó ismeretek főbb állomásai	452
Miért fluoreszkál az uránsó: Becquerel	454
A hősi kor főszereplői: a Curie házaspár és Rutherford	456
A Rutherford-Bohr modell kialakul	460
Az első mesterséges magátalakítás	461
A kvantummechanika a magjelenségekre is alkalmazható	462
Rutherford sejtése, Chadwick mérése: a neutron	462
A mag felépítése: magmodellek	463
A maghasadás: kísérleti evidencia, elméleti kétely	467
A láncreakció: az atomenergia nagybani felszabadítása valósággá válik	471
Fúziós energiatermelés: a csillagok fűtőanyaga az ember kezében	473
A fizikus felelőssége	475
Törvény és szimmetria	475
A történész szerepe a ma fizikájának leírásában	475
Az elemi részek megjelenési sorrendje	476
Néhány szó a kozmikus sugárzásról	480
Gyorsítók. Detektorok	481
Az alapvető kölcsönhatások	483
Megmaradási törvények	485
Szimmetria-invariancia-megmaradás	487
Jobb-bal szimmetria?	490
"A kis aszimmetria növeli az esztétikumot"	493
Vissza az apeironhoz	494
Energia az elemi részek segítségével?	496
A harmadik évezred küszöbén	497
Az ember és a kozmosz	498
Új információs csatornák	498
A csillagok energiatermelése	501
Születés, élet, halál - csillagléptékben	502
Az Univerzum kialakulása	506
"A semmi és a végtelen között"	509
Irodalom	511
Név- és tárgymutató (Készítette: Dr. Csurgayné Ildikó)	519