| Előszó | 11 |
| Bevezetés | 13 |
| A fizikatörténet kapcsolata mai életünkkel | 13 |
| Értékelés és periodizáció | 14 |
| Időbeosztás a tudományos tevékenység intenzitása alapján | 14 |
| A tudományos megismerés, ahogy a ma fizikusa látja | 15 |
| Periodizáció az elméleti szintézis szerint | 18 |
| A modellalkotás szerepe | 19 |
| A tudományelmélet elemei | 20 |
| Periodizáció a fizika társadalmi szerepe szerint | 25 |
| Az egyes korszakok alapvető karakterisztikumai | 26 |
| Az antik örökség | 31 |
| A görögök adóssága | 31 |
| A tudomány kezdetei | 31 |
| Egyiptom és Mezopotámia | 33 |
| Összhangzó szép rend | 41 |
| Előzetes áttekintés: időbeli, térbeli és logikai kapcsolatok | 41 |
| Misztika és matematika: Püthagorasz | 45 |
| Gondolat és valóság | 49 |
| Platón a megismerésről és az ideákról | 51 |
| Az anyag és mozgás. Az arisztotelészi szintézis | 54 |
| Atomok és elemek | 54 |
| A földi mogzás: a peripatetikus dinamika | 58 |
| Az égi mozgás | 64 |
| Az arisztotelészi világkép | 68 |
| Részlet Arisztotelész Metafizikájából | 70 |
| Az antik szaktudományok csúcsteljesítményei | 72 |
| Arkhimédész | 72 |
| Az égi mozgások ptolemaioszi rendszere | 81 |
| A kozmosz méretei. Geográfai | 83 |
| Eszközök, technika | 86 |
| Geometria | 88 |
| A hellenizmus alkonya | 90 |
| Pesszimista bölcsek | 90 |
| Ágoston az asztrológia képtelenségeiről | 93 |
| Ágoston az időről | 94 |
| Az örökség sáfárai | 99 |
| Ezer év mérlege | 99 |
| Miért nincs folytatás? | 99 |
| Európa formát ölt | 100 |
| A technika forradalma | 105 |
| Kolostorok, egyetemek | 107 |
| Az antik örökség átmentése | 112 |
| A közvetlen csatorna | 112 |
| Bizánc | 114 |
| Az arab közvetítés | 115 |
| Vissza a forráshoz | 116 |
| Hinduk és arabok | 117 |
| A tízes számrendszer | 117 |
| Algebra - Algoritmus | 118 |
| Az arab csúcsteljesítmény | 119 |
| Nyugat magára talál | 121 |
| Fibonacci: a számolás művésze | 121 |
| Jordanus Nemorarius, a statikus | 122 |
| A leíró mozgástan: Nicole d'Oresme és a Merton College | 124 |
| A megreformált peripatetikus dinamika | 125 |
| Buridan impetuselmélete | 126 |
| Fizika az asztronómiában | 127 |
| Eredmények | 128 |
| Nicole d'Oresme érvei a Föld mozgása mellett | 129 |
| Természetfilozófia a középkorban | 131 |
| Hit, tekintély, tudomány | 131 |
| Hit és tapasztalat | 134 |
| A reneszánsz és a fizika | 135 |
| Művészet, filológia, természettudomány | 135 |
| Előrelépés a mechanikában | 137 |
| A művészek tudománya | 138 |
| Leonardo da Vinci | 139 |
| A nyomtatott könyv szerepet kap | 141 |
| Rombolás és alapozás | 145 |
| A világ 1600 körül | 145 |
| Számmisztika és valóság | 149 |
| Vissza Platónhoz - új szellemben | 149 |
| A múltba néző forradalmár: Kopernikusz | 150 |
| Egy kompromisszum: Tycho de Brahe | 158 |
| A világ harmóniája: Kepler | 159 |
| Galilei - és akiket elhomályosít | 163 |
| Az égi és földi vlág egysége | 163 |
| Lejtő. Inga. Hajítás | 167 |
| Galilei nagysága | 173 |
| A háttérben: Stevin és Beeckman | 175 |
| A csatlakozás lehetősége | 177 |
| Az új filozófia: a kételyből módszer lesz | 178 |
| Bacon és az induktív módszer | 178 |
| Módszer a biztos igazságok fellelésére: Descartes | 181 |
| Descartes mozgástörvényei | 183 |
| Az első kozmogónia | 184 |
| Mi, magyarok | 188 |
| Fény, vákuum, anyag a XVII. század közepe táján | 189 |
| A Snellius-Descartes-törvény | 189 |
| A Fermat-elv | 192 |
| Vákuum és légnyomás | 194 |
| Kezdő lépések a ma kémiája felé | 198 |
| Descartes-on túl, Newtonon innen: Huygens | 200 |
| A dinamika huygensi axiómái | 200 |
| A matematikai inga | 204 |
| A cikoidális inga | 205 |
| A fizikai inga | 207 |
| Az ütközési törvények mint az inerciarendszerek ekvivalenciájának következményei | 209 |
| A körmozgás | 211 |
| Newton és a Principia. A newtoni világkép | 212 |
| A Newtonra váró feladatok | 212 |
| Az erőhatás a mozgásállapot változatója és nem fenntartója | 213 |
| Az egyetemes gravitáció törvénye | 218 |
| Részletek a Principiából | 220 |
| A filozófus Newton | 225 |
| A klasszikus fizika kiteljesedése | 233 |
| A XVIII. század induló tőkéje | 233 |
| Eredmények, és amiről még nem esett szó | 233 |
| Hullám vagy részecske | 233 |
| A koordinátageometria | 240 |
| A differenciál- és integrálszámítás: az egészen "nagyok" vitája | 242 |
| Descartes mellett és ellen | 247 |
| Voltaire és a filozófusok | 249 |
| Méltó utódok: D'Alembert - Euler - Lagrange | 251 |
| A továbbhaladás lehetséges útjai | 251 |
| A newtoni mechanika, ahogy azt Euler az utókor számára kidolgozta | 253 |
| Az első variációs elv a mechanikában: Maupertuis | 256 |
| Az első "pozitivista": d'Alembert | 258 |
| A statika eredményei | 260 |
| Modern gondolatok | 260 |
| A fény százada | 262 |
| A felvilágosodás | 262 |
| Részletek Holbach: A természetről című művéből | 263 |
| A Nagy Enciklopédia | 266 |
| D'Alembert. Elöljáró beszéd | 267 |
| Kant: A tiszta ész bírálata. Részletek a Bevezetőből | 271 |
| Az effluviumtól az elektromágneses térig | 273 |
| Petrus Peregrinus és Gilbert | 273 |
| A haladás menetrendje | 275 |
| Kvalitatív elektrosztatika | 277 |
| A mérő elektrosztatikája | 281 |
| Az elektromos töltések áramlása | 284 |
| Az áram mágneses tere: a newtoni gondolat kiterjesztése | 287 |
| Faraday: a legnagyobb kísérletező | 290 |
| Maxwell: az elektromágneses tér | 295 |
| Az elektromágneses fényelmélet | 299 |
| Lorentz elektronelmélete | 302 |
| Hő és energia | 303 |
| A hőmérő | 303 |
| A caloricum mint előremutató elmélet: Joseph Black | 304 |
| És mégis mozgás a hő: Rumford | 305 |
| Fourier elmélete a hővezetésről | 307 |
| A Carnot-ciklus | 310 |
| A hő kinetikus elmélete | 311 |
| Az energiamegmaradás tétele | 312 |
| A termodinamika második főtétele | 315 |
| Entrópia és valószínűség | 316 |
| Anyagszerkezet és elektromosság: a klasszikus atom | 319 |
| A kémia mint az anyag atomos felépítésének propagálója | 319 |
| Az elektron: J. J. Thomson | 320 |
| Ismét a kémia segít: a periódusos rendszer | 324 |
| Az első elképzelések az atom felépítéséről | 324 |
| Az egész számok újra felbukkannak: a vonalas színképek | 326 |
| A huszadik század fizikája | 333 |
| "Felhők a XIX. századi fizika egén" | 333 |
| Befejezés vagy kiindulás | 333 |
| Mach és Ostwald | 334 |
| A relativitáselmélet | 337 |
| Az előzmények: az abszolút sebesség mérésének meghiúsulása | 337 |
| Beillesztési kísérletek | 339 |
| A főszereplők: Lorentz, Einstein, Poincaré | 344 |
| Távolság és időmérés | 345 |
| A tömeg-energia-ekvivalencia | 349 |
| Az anyag mint a tér geometriájának meghatározója | 351 |
| Einstein a téridőről | 354 |
| A kvantumelmélet | 357 |
| A feketesugárzás a klasszikus fizikában | 357 |
| Planck: a megoldáshoz az entrópián keresztül vezet az út | 360 |
| Az energiakvantum megjelenik | 363 |
| Einstein: a fény is kvantált | 365 |
| Bohr: az atom "klasszikus" kvantumelmélete | 366 |
| A sugárzási formula statikus levezetése: előjáték a kvantumelektronikához | 368 |
| A mátrixmechanika: Heisenberg | 369 |
| Einstein és Heisenberg | 372 |
| A hullámechanika: Schrödinger | 374 |
| Heisenberg: a koppenhágai értelmezés | 378 |
| Operátorok. Kvantumelektrodinamika | 385 |
| A kauzalitás problémája | 389 |
| Neumann János a kauzalitásról és a rejtett paraméterekről | 392 |
| Mi maradt a klasszikus fizikából? | 394 |
| Magszerkezet. Magenergia | 396 |
| Visszatekintés az első három évtizedre | 396 |
| Az atommagra vonatkozó ismeretek főbb állomásai | 403 |
| Miért fluoreszkál az uránsó: Becquerel | 404 |
| A hősi kor főszereplői: a Curie házaspár és Rutherford | 405 |
| A Rutherford-Bohr-modell kialakul | 409 |
| Az első mesterséges magátalakítás | 411 |
| A kvantummechanika a magjelenségekre is alkalmazható | 411 |
| Rutherford sejtése, Chadwick mérése: a neutron | 412 |
| A mag felépítése: magmodellek | 413 |
| A maghasadás: kísérleti evidencia, eméleti kétely | 416 |
| A láncreakció. az atomenergia nagybani felszabadítása valósággá válik | 419 |
| Fúziós energiatermelés: a csillagok fűtőanyaga az ember kezében | 422 |
| A fizikus felelőssége | 423 |
| Törvény és szimmetria | 424 |
| A történész szerepe a ma fizikájának leírásában | 424 |
| Az elemi részek megjelenési sorrendje | 425 |
| Néhány szó a kozmikus sugárzásról | 428 |
| Gyorsítók. Detektorok | 429 |
| Az alapvető kölcsönhatások | 430 |
| Megmaradási törvények | 433 |
| Szimmetria-invariancia-megmaradás | 434 |
| Jobb-bal-szimmetria? | 437 |
| A kis aszimmetria növeli az esztétikumot | 440 |
| Vissza az apeironhoz? | 441 |
| Energia az elemi részek segítségével? | 443 |
| Az ember és a kozmosz | 444 |
| Új információs csatornák | 444 |
| A csillagok energiatermelése | 446 |
| Születés, élet, halál - csillagléptékben | 448 |
| Az Univerzum kialakulása | 452 |
| "A semmi és a végtelen között" | 454 |
| Irodalom | 457 |
| Hivatkozásjegyzék (összeállította: ifj. Gazda István) | 461 |
| Név- és tárgymutató (Készítette: Várkonyi Judit, ifj. Gazda István) | 473 |
Folytatás Microsoft-tal