| Bevezetés | |
| A közgazdaságtan válságának áttekintése | 11 |
| A 20. századi fejlődés elágazásai | 13 |
| Túlnépesedései a lemaradó társadalmakban | 15 |
| Az emberiség négy ötödének vészes lemaradása | 17 |
| A közgazdaságtani válság kialakulása és okai | 19 |
| Az elmélet válsága | 21 |
| A minőségileg új fogyasztó társadalom | 21 |
| Általános társadalomtudományi válság | 22 |
| A klasszikus közgazdaságtanban mellőzött kérdések | 23 |
| A klasszikus kapitalizmus spontán kialakulása | 23 |
| Marx és Max Weber megközelítése | 24 |
| A polgári közgazdaságtan hibás általánosításai | 24 |
| A politika által negligált közgazdaságtan | 25 |
| A közgazdaságtani válság példái | 25 |
| A mikro- és makrogazdaságtan kapcsolata | 26 |
| A fogyasztói társadalom pénze | 26 |
| A társadalom tőkeigénye | 29 |
| A munka összegzése | 30 |
| A munkaerő és a tőke mint termelési tényező | 30 |
| A Romer-féle négy termelési tényezői kritikája | 31 |
| A tőke értékvesztése | 32 |
| A munkanélküliségi ráta mérése | 34 |
| Az államadósság megítélése | 34 |
| A klasszikus kapitalizmus mai szemmel | 36 |
| A klasszikus kapitalizmus kialakulása | 36 |
| A politikai és földrajzi tagoltság előnye | 37 |
| Nagy elmaradott piac és kis gyáripari társadalom | 38 |
| A puritanizmus iránti igény | 39 |
| A puritán civilizáció egyedülálló előnyei | 40 |
| A puritán tőkés magatartás szerepe | 42 |
| A népi puritanizmus | 45 |
| A puritanizmus gyökerei | 45 |
| A klasszikus kapitalizmus jellemzői | 47 |
| Termelés, fogyasztás és eredeti felhalmozás | 48 |
| Tőkés felhalmozás és a kisárutermelői vagyonvesztés | 48 |
| Az elmaradott térségek gazdaságának átértékelődése | 49 |
| A mennyiségre és olcsóságra irányuló orientáció | 49 |
| Az alacsony igényszintű adminisztráció és vezetés | 50 |
| A vállalati növekedés fő forrása a profit | 51 |
| Az alacsony igény az infrastruktúrával szemben | 51 |
| A termelés megelőzte az értékesítést | 52 |
| A nagyvállalatok virulenciája | 52 |
| A külföld mint a munkaerő-felesleg és az áruk felvevője | 53 |
| A klasszikus kapitalizmus egyszerű modellje | 54 |
| Két homogén alaposztály | 55 |
| Lassú változások | 55 |
| A tömegek szükségszerű nyomora | 55 |
| Tőkehiány és munkaerő-felesleg | 56 |
| Az etikai és vallásos nézőpont jellemzői és hibái | 57 |
| Az egyéni sors determináltsága | 58 |
| Marx etikai tévútja | 58 |
| A nyomor és a keresztény erkölcs ütközése | 59 |
| A messianizmusok jelentkezése | 59 |
| A kereszténység civilizációs elágazásai | 60 |
| A weberi megközelítés igaza | 61 |
| A fogyasztói társadalom kibontakozása | 62 |
| A klasszikus kapitalizmus érési folyamata | 63 |
| A tőke átalakulási folyamata | 63 |
| A szellemi tőke térhódítása | 64 |
| A szellemi tőke vonzóereje | 64 |
| A fizikai munka leértékelődése | 65 |
| A szellemi tőke a vállalatok piaci értékében | 65 |
| Az elmélet késése a szellemi tőke értékelésében | 66 |
| A munkaerő szerepének változása | 67 |
| A munkahelyi magatartás | 67 |
| A szorgalmas gazdagok | 68 |
| A munkaidő átlagos hossza | 68 |
| A szabadidő eltöltési módja | 69 |
| A munkapocsékoló nagy építkezések szerepe | 71 |
| A minőségi munkaerő hiánya | 72 |
| A munkaerőpiac differenciálódása és egyensúlya | 72 |
| A munkaerő motivációjájának változása | 72 |
| A minőségi munkaerő szűk keresztmetszet | 74 |
| A jövedelmek differenciálódásának civilizációs háttere | 74 |
| A fogyasztói társadalmak kifejlődésének spontaneitása | 75 |
| A fogyasztói társadalom népi jellege | 76 |
| A fogyasztói társadalom világgazdasága | 78 |
| A jelenkori világgazdaság fő jellemzői | 78 |
| A világgazdasági munkamegosztás sajátosságai | 81 |
| A civilizációs karakter jelentősége | 83 |
| A kultúra dezintegráló szerepe | 86 |
| A világfolyamatok prognosztizálhatósága | 86 |
| A nyersanyagok csökkentő jelentősége | 87 |
| A 20. századi felzárkózási és lemaradási utak | 88 |
| A megszállások és a katonai kiadások szerepe | 89 |
| A gazdasági növekedés és a népszaporulat | 90 |
| A gyermattartás hátránnyá válik | 92 |
| A nyugat-európai szocialista eszmék és mozgalmak | 93 |
| A szocialista országokat sújtó hátrányok | 94 |
| Az eddig sikeres három civilizációs típus | 95 |
| A fogyasztói társadalmak délre terjednek | 95 |
| A távol-keleti puritán civilizáció fejlődése | 98 |
| Európa keleti felének fel- és leértékelődése | 98 |
| A vallási és a szocialista messianizmusok ismérvei | 101 |
| A karizmaitikus vezetés kockázata | 104 |
| A túlszaporodó többség elnyomorodása | 105 |
| A fogyasztói gazdaság alapkérdései | 108 |
| A lakosság megtakarítási hajlandósága | 108 |
| A lakosság bankbetétei | 109 |
| Befektetés családi ingatlanba | 109 |
| Befektetés kisvállalkozásba | 110 |
| Lakossági befektetések értékpapírokba | 110 |
| Befektetések a nyugdíjalapokba | 112 |
| Befektetések a szellemi vagyonba | 114 |
| A fogyasztói társadalom tulajdonosi szerkezete | 114 |
| A fogyasztók közvetlen tulajdonai | 115 |
| A fogyasztók közvetett, intézményi tulajdona | 116 |
| A kisvállalkozói tulajdon | 117 |
| Az igazi és a formális részvénytársaság | 118 |
| A leányvállalati tulajdon | 118 |
| Az állam szerepe a fogyasztói társadalomban | 118 |
| A szükségletek kielégítése | 119 |
| Az állami költségvetés | 120 |
| A vállalkozói profit és az adózó jövedelem viszonya | 124 |
| Az infláció | 125 |
| A számvitel és mérés | 125 |
| A vállalatnagyság mérése | 126 |
| A gazdasági növekedés mérése | 129 |
| A pénzzel való mérés | 130 |
| A szellemi tőke mérése | 130 |
| A telekérték | 132 |
| A felhalmozódás és a pótlás szétválasztása | 132 |
| A szektorok erkölcsi leértékelődése | 133 |
| A fogyasztói társadalom vállalata | 133 |
| A minőség iránti igény megnövekedése | 133 |
| Az eszközök gyors avulása | 134 |
| A nagyvállalatok nagy rezsije | 135 |
| A vezetési színvonal megnövekedett jelentősége | 135 |
| A munkajövedelem mint felhalmozási forrás | 136 |
| A megnövekedett kooperációs igény | 136 |
| A munkerő motivációjának a jelentősége | 137 |
| Az adó mint jelentős költségtényező | 137 |
| Az infrastruktúra szerepe az otthoni munkában | 138 |
| Telepítéspolitikai szempontok | 138 |
| Az egy-, két-, három- és négypiacos vállalat | 139 |
| A piaci realizálás megelőzi a termelést | 140 |
| A fogyasztói társadalom nem piaci szektora | 142 |
| Nem mindenütt a piac az úr | 142 |
| Az oktatás példája | 145 |
| Az egészséges példája | 146 |
| Utószó | 149 |
Folytatás Microsoft-tal