A föld és életjelenségei II.

Tartalom

Előszó a magyar kiadáshoz
AZ ÓCZEÁN. A LÉGKÖR ÉS A LÉGKÖRI TÜNEMÉNYEK. AZ ÉLET.
ELSŐ RÉSZ.
AZ ÓCZEÁN.
I. Fejezet. A tengerek 1
I. Általános megjegyzések 1
II. Tengeri medenczék. - A tengerek mélysége. - A tenger vízállásának a fölszínen való kiegyenlítődése 4
III. A tengeri víznek alkata. - Fajsúlya. - Természetes és mesterséges sós mocsárok. - Különféle anyagok. - A sótartalom különfélesége. - A tengeri só 23
IV. A tengeri vizek különféle színe. - A fény visszaverődése, a víznek átlátszósága és saját színe. - A mély rétegek hőmérséke 30
V. Jégképződés. - Jégrögök, jégmezők és jéghegyek. - A Balti és Fekete
tenger jege. 36
VI. A tengeri hullámok. - Rendes és rendetlen habok. - A hullámok magassága. - Szélességök és sebességök. - Fenékbeli hullámok. - Parti hullámok 52
II. Fejezet. Az áramlatok 63
I. A tengeri vizek nagy mozgásai. - Az áramlatok általános okai. - Az öt óczeáni folyam 63
II. A Gulf-stream. - Ezen áramlatnak befolyása az éghajlatokra. - A kereskedelemre való jelentősége 67
III. A déli Atlanti Óczeán és az Indiai tenger áramlatai. - A Csöndes Óczeán
kettős körforgója 80
IV. Oldalömlések. - A Rennell-áramlat. - Az Antillák tengerének ellenáramlata. - A víznek egyensúlya a Balti tengerben, a Bosporusban, a Földközi és a Vörös tenger bejárásánál - A tengereknek egymás közti víz és sócseréje 87
III. Fejezet. Az árapály ... ... 94
I. A tengerek vízállásának ingadozása. - Az árapály elmélete ... 94
II. Whewell elmélete a dagály hullámainak keletkezéséről és tovaterjedéséről.
- Az árapály támadása az egyes óczeáni medenczékben. - Kikötői időszak. - Egyidejű dagályvonalok ... ... ... ... ... ... ...104
III. Az árapály látszólagos rendetlenségei. - Az apály és dagály közötti különbségnek rendkiviili nagysága némely öbölben. - A dagály és apály kereszteződése. - Naponkénti árapályok. - Az egymást követő árapályok egyenetlenségei 107
IV. Az árapály áramlatai. - A tengerszorosok árrohamai (ras) és a forgók. -
A mascaietek. - Folyóbeli árapályok ... ...118
V. Apály és dagály a tavakban és a zárt tengerekben. - Az Euriptts csatorna áramlatai. - A Scylla és Charybdis 126
IV. Fejeset. A tengerpartok és szigetek ... . .. ... ..133
I. A tengeri partozat alakjának szüntelen változásai. - Skandináviának és a sarkokhoz közel fekvő egyéb vidékeknek fjord-jai 133
II. A fjordoknak a tengeri és folyóbeli áradványokkal való betöltődése 139
III. A meredek partok lerombolása. - A Manche partszélei. - A Pas de Calais. - A kavics és homok működése. - Az óriások üstjei. - Tengerparti szökő kútak.
- «Árapály»-i kutak 146
IV. A sziklák alámosása. - A partfalak ábrázatának különfélesége. - Talpuknak padhátai. - A partok ellentállása. - A sziklaomladékok képezte hullámtörők. - Helgoland. - Az alacsony partok romlása 156
V. A partok rendes alakja. - A legnagyobb állandóságra görbületek. - Új partok alakulása. - Partszegélyek és homoknyelvek. - Belső öblök 167
VI. A partvidék fenékhátai. - A mészkősziklák lerakódásai. - Az alacsony homok és meztelen partlejtők tekintete 184
VII. A szigetek eredete. - Kontinensi eredetű szigetek; parti sziklák; a talaj sülyedése, emelődése és kimosás nyomán alakúit szigetek. - Óczeáni származású szigetek: atollok és vulkáni szigetek 193
V. Fejezet. A homokbuczkák - - --- 203
I. A sziklák szétmállásából származó homokbuczkák. - A tenger partján levő mozgó homokbuczkák képződése. - A homoksorok symmetriai elhelyezkedése 203
II. A homok-halmok magassága. - A buczkák járása. - A parti tavak helyehagyása; helységek eltűnése... ... ... ... ... 212
III. Azon akadályokról, melyeket maga a természet rak a buczkák elébe. -
A homoknak ültetvényekkel való lekötése 219
MÁSODIK RÉSZ.
A LÉGKÖR. A LÉGKÖRI JELENSÉGEK.
I. Fejezet. A levegő és a szelek 225
I. A levegő, mint tényezője az élet körfolyamának a Földön. - A fény viszszaverődésének és megtörésének tüneményei. - A délibáb 225
II. A levegő súlya. - A felső rétegek magassága. - Barométeri mérések ... 233
III. A légkörnek közepes nyomása a különböző szélességek alatt. - A levegőnek összehalmozása az éjszaki félgömbön. - A levegőnek nyomása Közép-Ázsiában és Skandinávia tengerpartjain. - A barométer oszlopának naponkénti ingadozásai. - Évi ingadozások. - Rendetlen változások. - Isobar vonalak 237
IV. A szelek keringésének általános törvénye. - Az éjszakkeleti és délkeleti
passzátszelek. - Az egyenlítői szélcsend. - A szelek rendszerének ingása 247
V. Ellenpasszátok vagy visszatérő áramlások 253
VI. A kontinensek passzátszelei. - A musszonok. - Évi szelek 261
VII. Szárazföldi és tengeri szellők. - Hegyi szelek. - A Nap szellői. - Helybeli szelek. - A szamun, a sirokkó, a főim, az orkánok, a misztral - 266
VIII. A változékony szelek öve. - Ellenkező szelek tusája. - A légáramlatok közepes iránya. - A szélforgás törvénye 273
II. Fejezet. A felhők és az eső 280
I. A vízpárák. - A levegő nedvessége. - Az abszolút és a relatív nedvesség 280
II. Köd- és felhő képződés. - A felhők magassága, sűrűsége, alakja és ábrázata 284
III. A szelek befolyása a hó és eső képződésére. - Az eső mérése. - Az esőnek eloszlása a lapályokon és a hegységeken 292
IV. A forróövi esők. - Esős és száraz évszakok. - Az esők rendessége 302
V. A forduló körökön kívül való esők. - Téli esők; tavaszi és őszi esők; nyári esők; sarkvidéki esők 306
VI. Oly vidékekről, a hol nem esik. - Az esők geológiai működése. - A két félgömb közti ellentét 310
III. Fejezet. Az égiháborúk, az orkánok és a forgószelek... ... ... ... 318
I. Az égi háborúk keletkezése. - A zivatarfelhők magassága. - A zivatarok eloszlása a Föld különböző vidékein. - Az égi háborúk járása 318
II. Légforgók. - Az egyenlítő vidéki cyklonok. - A «nagy orkán» 329
III. A forgó levegőtömegek sebessége és a cyklon tovahaladása. - A barométeri oszlop sülyedése. - A szélnek rendetlenségei a cyklon szélén. 337
IV. Az orkánok csavarodása a két félgömbön. - A cyklonok elmélete. - A hajósok útasításai az orkán kikerülésére 344
V. A viharok örvénylései. - A szélforgatagok 351
IV. Fejezet. A sarkfény és a mágneses folyamok 363
I. A sarkfény ... ... ... ... ... ... ... ... ... 363
II. A földi mágnesség. - A mágnestű elhajlása, lehajlása és mozgásainak hatásossága. - A mágnesség sarkai és egyenlítője. - Isogon vonalak és azoknak évszázados, évi és napi változásai. - Isoklin vonalak. - Isodynam vonalak ... ... 375
V. Fejezet. Az éghajlatok ... 384
I. A Nap melege. - A helyi éghajlatok szabálytalanságai. - A hőmérséknek egyenletessége a talaj felszíne alatt és a forrásokban 384
II. Éghajlati különbség az éjszaki és déli félgömb, a földségek keleti és nyugati partjai, a partvidékek és szárazföldek belseje, a hegyek és lapályok között 389
III. Isothermák. - A hőegyenlítő. - A hidegség sarkai. - A hőmérsékletnek a sarkok felé való növekedése. - A nyílt tenger 397
IV. A hőmérsék szélső határai. - Isochimen és isother vonalak. - Napos és hónapos változások. - A melegnek fogyása a levegő felső rétegeiben. Az éghajlatok változásai a történeti korban 401
HARMADIK RÉSZ
AZ ÉLET.
I. Fejezet. A Föld és a flórája 416
I. Az élő lények sokasága. - A növényfajok száma. - A dicotyedonok, monocotyledonok és cryptogamok közötti arány. - Az erdők és a gyepes területek 416
II. A hőmérsék, a nedvesség, a világító és chemiai napsugarak befolyása a növényzetre. - A növényterületek 422
III. A fajok külön tartózkodási helyei. - Tengeri és édes vízi növények. - Tengerparti növények. - Élődiek. - Szárazföldi fajok. - A talaj befolyása a növényzetre. - Társas életű növények. - A sargassum tenger. - A növényvidékek kiterjedése 430
IV. A különböző világrészek növényzetei közt levő ellentétek. - A szigeti és kontinentális flórák. - A növényzet növekedő gazdagsága a sarkoktól az egyenlítő felé. - Tropikus erdőségek. - Az Amazon melléki erdők 436
V. Növényzeti régiók a hegységek oldalain. - Az egymás fölötti virányoknak kölcsönös átcsapása egymásba. - A növényfajok felső határai a Föld különböző vidékein. - A virányok egymás fölé helyeztetésében való szabálytalanságok 444
VI. Különálló növényfajok. - A virány-vidékek helyváltoztatása a geológiai változások következtében. - Nagy-Britannia növényei. - A növények honosítása. - A flórák szünet nélküli változásai 452
II. Fejezet. A Föld és állatvilága 461
I. Az élet kezdete. - Állat-fajok. - Az állatok sokasága. - A barlangok állatvilága. - A szárazok és tengerek közötti ellentétek 461
II. Az óczeán állatvilága 466
III. Az éghajlat és a physikai viszonyok befolyása az állat-fajokra 473
IV. Az állat-fajok tápláléka. - A faunák ellentétei. - Tartózkodási vidékek. - Változások a tartózkodási vidékek kiterjedésében. - A fajok származása és eltünése 479
V. Nagy szárazi faunák. - Homoiozói övek 485
VI. Az állatfajoknak a hegyek oldalain és a tengerek mélységeiben való eloszlása 491
VII. Bizonyos állat-fajok geológiai működései. - A korall-szirtek és szigetek 497
III. Fejezet. A Föld és az ember 514
I. A természet befolyása az emberiség sorsára. - Az ember régisége a Földön. - Monogenisták és polygenisták. - Az emberfajták összeolvadása 514
II. Az éghajlat befolyása. - Forró földöv. - Jeges földöv. - Mérsékelt földöv 521
III. A Föld domborzatának befolyása az emberiségre. - A fensíkok, hegyek, halmok sé síkságok 527
IV. A tenger és a folyóvizek befolyása. - A vándorló és kereskedő népek. - A szigetek és a szigetlakók 534
V. Az éghajlat ellentéteinek egybeolvadásai. - A természeti viszonyok befolyásának módosúlása a műveltség állapota szerint 539
VI. A történelem menete. - Az országok és azok népei közt levő hármónia 545
IV. Fejezet. Az ember munkája 551
I. Az ember visszahatása természetre. - A földgömb kikutatása. - Fölfedező útazások. Hegymászások 551
II. A Föld meghódítása a mívelés által. - A régi és mostani emberke öntözési módjai 556
III. A mocsárok mivelés alá fogása. - A talaj alácsövezése a mezőkön és a
városokban 564
IV. A tavak és tengeröblök kiszárítása. - A Copais tó, a Fucino tó, a Haarleini tenger s a Zuyderzée. - Polder-ek. - Új tengerek előállítása. Sós partszegélyek kilúgozása. - Partvidéki gátak. - Védő sarkantyúk. A Pointe de Grave... ... ... ... ... ... 569
V. Természetes és mesterséges közlekedő útak. - Partszegélyek, sivatagok és szavannák. - Folyók, csatornák, vasútak. - Hidak és viaduktok. - A Manche csatorna alagútja. - A földszorosok átvágatása. - A Szuezi csatorna.
- Közép-Amerika földszorosai 588
VI. Az ember ipari hatalma. - Az elektromos telegráf. - A tenger birtokba vétele. - Az orkánok viszonylagos ártalmatlan volta. - Idő jóslás. - Az emberi munka által előidézett égalji változások 598
VII. Az ember befolyása a faunára és flórára. - Osztriga-tenyésztés. - A közönséges fajok elhatalmasodása. - A termesztett növényfajoknak a földmivelés útján való elterjedése 510
VIII. Az ember befolyása a Föld szépségére. - A talaj elrútitása és megszépítése. - A különböző népek különféle működése. - A természet iránt való érzék. - Az emberiség elöhaladása 519
A SZÖVEGBELI TÉRKÉPEK ES ÁBRÁK JEGYZÉKE.
1. A Cap-Breton örvény 7
2. Az Adriai tenger mélységei 8
3. Az Adriai tenger keresztszelvénye -- 10
4. Az Éjszaki tenger keresztszelvénye --- 11
5. A Manche mélységei 12
6. A Manche keresztszelvénye 13
7. Az Atlanti Óczeán forróövi részének szelvénye --- 14
8. A Földrengés-okozta hullámok j írása a Csendes óczeánon keresztül - 16
9. A Csendes óczeán mélységei 17
10. A tenger mélységei a Ganges torkolatainál 19
11. A tengerek viszonylagos sótartalma 24
12. Besszarábia sós limánjai ... 27
13. A víz 4 C. fokú rétegeit mutató vonal 34
14. A tenger hőmérséklete a Kurilek déli részén 35
15. A jéghegvek útja Európa és Amerika közt 45
16. 17. A déli jeges tenger jéghegyei - - 47
18. A Peacock útja jéghegyek közt - - - 48
19. A jég útja a déli félgömbön - --- 49
20. Egy hajónak az inogása a hullámokon 54
21. A Lybsternél (SkótorsZiíg) megfigyelt hullámok közepes magassága 55
22. A hullámok közepes szélessége 56
23. A Saint-Jean-de-Luz-i rév -- - 60
24. A Floridai csatorna - - 80
25. Az Éjszaki Atlanti óczeán rendes áramlatai 77
26. A gőzhajók útja... 79
27. Gibraltári szoros - - --- - 90
28. A Gibraltári szoros szelvénye 91
29. Hold-okozta árapály ... 91
30. Syzgiai árapály, ujholdkor 97
31. Syzgiai árapály, holdtöltekor 98
32. Quadraturai árapály . .. 99
33. 1859. augusztus 2-iki árapály Soutliamptonnál 100
34. A brit-szigetek egyidejű dagály vonalai ... 101
35. A Saint-John réve a Fundy-öbölben 106
36. Az Avon torka ... 109
37. A Noir moutiersi szorulat ... ... ... ...110
38. A Manche árapályai 111
39. Az árapály magassága az Ir-csatornában ... ... ...113
40. A dagály vízhalmainak kereszteződése a Manchéban 115
41. Az árapály járása az Ir-csatornában 116
42. A Szajna öblében megfigyelt egy mascarét hosszanti szelvénye 119
43. A Caudebec és a la Meilleraye közt megfigyelt egy mascarét magassága 123
44. A Szajna öblében megfigy elt egy mascarét ábrázolása ... ...123
45. Két mascarét ábrázolása, melyek a Szajna öblének zátonyain kereszteződnek 123
46. A Garonne árapályai 124
47. A Messinai szoros keresztszelvénye ... ... 125
48. Lyse fjord ... ... 129
49. Grönlandi fjordok ... ... 129
50. Bocche di Cattaro ... ... . 135
51. Dél-Amerika fjordjai 136
52. Éjszaki Itália régi fjordjai 137
53. Délkeleti Izland fjordjai ... 138
54. Kriasztiansand betemetődött fjordjai 144
55. A régi Carentani fjordok ... 145
56. A Downsi rév ... ... .149
57. Az Abervrac'h ... 150
58. A «haelstolmeni óriások üstjei» ... ... 152
59. Arapályi kutak ... 153
60. Földközi tengeri partfal 158
61. Oczeáni partfal 158
62. Inishmorei partfal ... 159
63. Helgoland 163
64. Borkum szigete 1738-ban 165
65. Borkum szigete 1825-ben ... ... ...166
66. A part kanyarulatai Oneglia és Savona között 168
67. A tengerpart szelvénye 170
68. A Liamone torkolata ... ... ...171
69. A Bidassoa tölcsértorkolata. . ... 173
70. A Gienti félsziget 174
71. A Sepet-fok félszigete ... ... ...175
72. A Portland félsziget 176
73. A Miquelon szigetek ... ... ... 178
74. A partszegélyek Portes-Vendres és Aigues-Mortes között 179
75. A Velenczei lágunák és lidók 180
76. A Dantzigi és Pillaui partszegélyek ... ... ... ... .182
77. A Ferret fok különböző helyei 1768-tól 1863-ig ... ... 183
78. Magdolna réve Kaliforniában .. ... 185
79. A Carentoni öböl ... ... ... ... 186
80. A Tedsurai tó és öböl 189
81. A Soa Kanzúni ikersziget ... 197
82. Nosszi Micsia ... ... . 199
83. Czelebesz és Dsilolo ... . ... 200
84. A Stromboli szelvénye . .. ... ... ... 201
85. A Panaria szelvénye ... 201
86. A homokbuczka alakulása ... ... . . 206
87. Az omláslejtő képződése ... ... ... 206
88. A homoklejtő rétegei .. . 208
89. Karélyalakú buczkák ... ... ...211
90. A Cazaui, Pareutisi és Aurelhani lápok 215
91. A lápok alakulása ... ... 216
92. A Thelenzsi sziget a Káspi tengerben 217
93. Homoksziget 218
91. Légtükröződés Verdon-nél ... ... 231
95. A «Vincennes» és a «Peacock» hajók tükröződő képei ... 232
96. A nagy lég utazások magasságai összehasonlítva a Gaurizankár, a Mont-Blanc és a
Snowdon magasságával ... ... ... ... 236
97. Az isobar vonalak Oroszországban ... ... ... 240
98. Fordulási «tropikus» órák ... ... 241
99. A száraz levegőnek nyomása Apenradenál ... ... ... 248
100. A légnyomás hónapos változásai ... ... 244
101. A barométer hónapos ingadozásai az éjszaki félgömbön 245
102. A júliusi isobar vonalak... ... ... 246
103. A januári isobar vonalak ... ... ... ... ... 247
104. A Morne-Garou hamufellege ... ... 253
105. Teneriffa szigete ... ... ... 256
106. A passzát szelek ... ... ... ... ... 257
107. Az ellenpasszátok változatai ... ... ... ... ... .. 259
108. Az Atlanti óczeán passzátjai és musszonjai 264
109. A szelek általános iránya Francziaországban ... 277
110. A szelek és a hőmérséklet járása tél idején a kontinensek nyugati és keleti
szélein 278
111. A szelek és a hőmérséklet járása nyáron a kontinensek nyugati és keleti szélein 278
112. A nedvességmérői fokozat változásai Zürichben és a Faulhornon ... ... 282
113. A hőmérő és a nedvességmérő összehasonlított járása júliusban Halléban 283
114. A szelek és a felhők járása Teneriffánál ... 288
115. A Saóne-völgy két lejtőjén esett eső magassága ... ... 295
116. A Saőne-völgy két lejtőjének magassága ... 296
117. Az összehasonlított esőzések magassága 298
118. Az esőzések eloszlása a Cumberlandi tavak kerületén ... 300
119. A Hindusztán két ellenkező partjaira hullott esők összehasonlítása . 301
120. A Mexikói öböl körüli esőzések 303
121. Az esőnek hónaponként való magasságai Malabár partjain, Kalkuttánál,
Madrásznál ... ... ... 304
122. Az eső hónaponként való magassága és a megfelelő 'hőmérsékletek Malabár
partjain ... ... ... ... 305
123. Az esővíz magassága, a mi az 1856-ik évben az 111 medenczéjében esett és a folyóadta víz közepes mennyisége köbméterekben ... ... ... ...308
124. Az őszi esők Francziaországban ... 309
125. Az európai mérsékelt öv nyári és őszi esői 309
126. Reunion sziget töbörjei ... ... ... ... 313
127. Az égiháborúk aránylagos gyakorisága ... ... 320
128. A jégesők évszakonként való aránya Oroszországban és Angliában 320
129. Az 1865-ik évi máj US 29-iki égiháború ... ... ... ... 322
130. Lapálybeli égiháborúk a Pyrenéusoktól éjszakra 323
131. Jégeső Orleáns környékén ... 324
132. Jégeső zivatarok az alsó Rajna vidékén 325
133. Szélcsend Reunion sziget egyik felén azalatt hogy az orkán dühöng
(1861 febr. 15.) 333
184. Szélcsend Reunion sziget egyik felén azalatt hogy az orkán dühöng (1861 -dik febr.
17-én) --- - - --- - - 334
135. A Charles-H^ddles hajó csavargós útja --- - 338
136. Az orkán örvénylése - - - - - - - 339
137. Cyklon az Indiai tengerben 1852. január hóban ... ... 341
138. Cyklon &z Indiai tengerben 1860-dik február hóban ... ... 342
139. Parabolás út, a mit egy orkán járt meg - - 343
140. A szélvésznek fokozatos gyengülése kelet felé ... 346
141. Ugyanegy időben esett cvklonok Eeunion szigeténél 1824. deczeraberében 347
142. A cvklonoknak a Föld tengelyéhez való hajlásúk - - 348
143. Az Éjszaki Atlanti óczeán viharjai deczemberben, januárban és februárban 352
144. Az 1864-dik évi november 18-iki vihar köldöke ... ... ... 353
145. Pyrenéusokbeli viharok - 354
146. Pyrenéusokbeli fergeteg... - - -- - --- - 355
147. A Monviliéi forgó 357
148. Homok-forgatag ... ... - 358
149. Homok-forgatag... - --- - -359
150. Az 1859-dik évi augusztus 28-iki sarkfény keresztmetszete ... 366
151. Az 1859-dik évi szeptember 2-iki sarkfény keresztmetszete ... - --- 367
152. A sarkfénvek eloszlása az egyes hónapokban (Kámtz szerint) - --- 369
153. A sarkfények eloszlása az egyes hónapokban (Klein szerint) - 370
154. Sarkfények Newliavennál Connecticutban ... --- --- --- 372
155. Az éjszaki fény sarkköri öve - - - - 373
156. Isodynam vonalak - --- --- - 383
157. A Saone és Rliőne rendes hőmérséklete Lyonnál ... - --- 388
158. A hőmérséklet eloszlása július hónapban ... ... 389
159. A hőmérséklet eloszlása október hónapban ... --- -- --- 390
160. A hőmérséklet eloszlása január hónapban - 391
161. A hőmérsékletnek a különböző szelek szerint való változása ... ... 394
162. Varsó szárazföldi éghajlata és Plymouth tengermelléki éghajlata.395
163. A brit szigetek éghajlata 40í164. A közepes hőmérséklet naponkénti változásai Párizsban - - -- --- 406
165. A hőmérséklet hónapos változásai különböző helyeken - --- 407
166. Ugyanazon órák hőmérséklete a különböző hónapokban Brüsszelben... ... 408
167. A közepes havi hőmérséklet változása óránként Halléban ... 409
168. A különböző órákban való hőmérséklet Halléban... - - --- 409
169. Az éghajlatok egymásután következése a Montblanc lejtőin 411
170. A fátlan vidékek sarkkörnyéki térképe ... ... - --- 440
171. Erdély erdőségei 1858-ban -- - ... 441
172. Az aquilegia vulgáris, meg a campanula erinus tenyészeti határai 423
173. A magyal, bükk, korisfa és törpe pálma sarkvidéki határai 424
174. A daboecia polifolia és a ítangamandola sarkvidéki határai ... 425
175. A Földközi tenger környékének flórája - - 439
176. Jáva mívelt földjei ... ... ... ... ... ... ... ... 447
177. A növényzet fokozatos övei a Pic de Teyde-n .. - ... - 447
178. A növényzet fokozatos övei a Canigou hegyen ... 448
179. Yirányfokozatok a Sulitjelmán _ ... ... ... ... 450
180. A Canigou-n és a bajor Alpeseken levő különböző növényfajok magassági viszonyainak összehasonlítása ... ... 451
ISI. A tenger feliekén levő szerves lények ... ... ... 472
182. Egy korall-ponk oldalképe ... ... 501
183. A Papeiti-i rév (Taliiri szigetén).. 502
184. A Gambier-szigetek.-- ... ... 503
185. A Gambier-szigetek átmetszetei... ... ... ... ...504
186. A Mencsikoff-atoll ... 504
A SZÖVEGBELI TÉRKÉPEK ÉS AURÁK JEGYZÉKE.
187. A Brown arehipelagus ... . 505
188. A Kingsmill csoport egy része ... - ---506
189. A Vörös tenger és korai Íjai ... - . .. - . .. -- 508
190. A Kay-ek 509
191. A Bahama szigetcsoport ... ... ... ... --- 510
192. A Bahama szigetek keresztmetszete . . - 511
193. Az Eleuthera és Uj-Providence szigetek .512
194. A népesség süríisége Belgiumban ... ... . ... 525
195. A népesség sűrűsége Görögországban ... ... . ... 526
196. A Valgodemar ... 529
197. A Plessur völgye ... ... --- 530
198. Az Aliremonti falvak ... 541
199. Monté San Giuliano ... ... ... . .. - 543
200. Fajúm ... ... ... ... ... ... ... --- 559
201. A Fajúm keresztmetszete ... ... ... 560
202. A Copais tó ... ... ... ... ... ... ... ... ... ... 569
203. A Harlemi polderek ... ... ... ... ... ... ... 571
204. A Zuiderzée kiszáritási tervezete ... ... ... ... ... 573
205. A Zuider-polder... ... ... ... - 576
206. Trapani szalinái ... ... .. 579
207. A Frizlandi partmellék gátjának keresztmetszete 581
208. Az Uithuizeni gátak ... ... ... ... ... 581
209. A Westkapellei védőgátak ... ... ... ... . .. 583
210. A Petteni védőgátak ... ... ... ... --- 584
211. A Clyde lassankénti sülyedései ... ... ... -- 589
212. Lancashire vasútjai ... --- 591
213. London és Anglia népességének összehasonlítása ... ...... ... ... 592
214. A Korinthusi iszthmus ... ... ... ... ... 594
215. Elektromos kábelek Párizs és Uj-York között 1825-ben 600
216. A Földközi tengeri hajótörések ... ... ... ... ... . 603
217. Az Aiguilloni öböl ... ... ... 613
MŰMELLÉKLETEK JEGYZÉKE
I. Pas de Calais.
II. A brit szigetek tengeralatti talapja.
III. Az Éjszaki Atlanti óczeán.
IV. Az Atlanti óczeán középső szakasza.
V. A Golf-áram.
VI. Az óczeánok fölszini áramai.
VII. A St. Michel öböl.
VIII. A Sogne és Hardanger fjordok, déli Norvégiában.
IX. A Zuider tó mélysége.
X. Éjszaki Karolina földszegélyei.
XI. Francziaországnak és tengereinek geológiai térképe.
XII. La Teste homokbuczkái 1847-ben.
XIII. Vörös poreső.
XIV. Az 1848. augusztusi és szeptemberi orkán.
XV. Az eső-övek.
XVI. Az esőzések térképe.
XVII. A földgömb mágnessége.
XVIII. A Csöndes-óczeán isotbermái.
XIX. A melegség eloszlása a Földgömbön.
XX. Január és július hónapok isotherm vonalai az éjszaki fél
XXI. A Vogézek erdőségei.
XXII. A hinár-tenger.
XXIII. A nagy korall-öv és a Torres-szoros.
XXIV. Görögország.
XXV. Az éjszaki és déli sark-környék ki nem kutatott vidékei.
XXVI. A Grave földcsúcs védelmére tett munkálatok.
XX VII. Maurienne átjárói.
XXVIII. A Szuezi földszoros.
XXIX. A közép amerikai földszoros.

Témakörök