1.113.968
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
A Föld felfedezése I-IV.
I.: Híresebb utazók története a XVIII. századig/II.: A híresebb utazók története a legrégibb időktől a XVIII. századig/III.: A híresebb utazók története a legrégibb időktől a XVIII. századig/IV.: A XVIII. század híres hajósai
Budapest
| Kiadó: | Unikornis Kiadó |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Fűzött keménykötés |
| Oldalszám: | 1.183 oldal |
| Sorozatcím: | Jules Verne összes művei |
| Kötetszám: | 63-66 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 19 cm x 13 cm |
| ISBN: | 963-427-478-1 |
| Megjegyzés: | A kötetek fekete-fehér illusztrációkat tartalmaznak. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Tartalom
| 1. KÖTET: | |
| Nevezetesebb utazók Krisztus születése előtt | 5 |
| Hannón (505) | |
| Hérodotosz | |
| Pütheász (340) | |
| Nearkhosz (326) | |
| Eudoxosz (146) | |
| Ceasar (100) | |
| Sztrabón (50) | |
| A karthágói Hannón | |
| A Kanári-szigetek, az Est, a Dél foka, a Río do Ouró-i öböl | |
| Hérodotosz | |
| Beutazza Egyiptomot, Líbiát, Etiópiát, Föníciát, Babilóniát, Perzsiát, Indiát, Médországot, Kolkhiszt, a Kaszpi-tengert, Szkítiát és Görögországot | |
| Pütheász felfedezi Ibériának és a kelták országának partjait, a Manche-csatornát, Albion szigetét, az Orkádokat és Thule földjét | |
| Nearkhosz Ázsiának az Industól a Perzsa-öbölig terjedő partjait hajózza körül | |
| Eudoxosz Afrika nyugati partvidékére jut | |
| Caesar meghódítja Galliát és Nagy-Britanniát | |
| Sztrabón bejárja Ázsia egy részét, Egyiptomot, Görögországot és Itáliát | |
| Az első kilenc század híres utazói | 19 |
| Pauszaniasz (174) | |
| Fahian (399) | |
| Cosmas Indicopleustes (50...?) | |
| Arculphe (700) | |
| Willibald (725) | |
| Szulejmán (851) | |
| Plinius, Hippalus, Arrianosz és Ptolemaiosz | |
| Pauszaniasz beutazza Attikát, Korinthiát, Lakóniát, Messzénét, Eliszt, Akhaiát, Arkádiát, Boiótiát és Phókiszt | |
| Fahian bejárja Kancseut, Tatárországot, Észak-Indiát, a Pandzsábot, Ceylont és Jávát | |
| Cosmas Indicopleustes és "a minden kereszténység helyrajza" | |
| Arculphe leírja Jeruzsálemet, Jozafát völgyét, az Olajfák hegyét, Betlehemet, Jerikót, a Jordánt, a Libanont, a Holt-tengert, Kafarnaumot, Názáretet, Tabor hegyét, Daszkuszt, Türoszt, Alexandriát, Konstantinápolyt | |
| Willibald és a Szentföld | |
| Szulejmán bejárja az Omani-tengert, Ceylont, Szumátrát, a Sziámi-öblöt és a Kínai-tengert | |
| A X-XIV. századig élt híres utazók | 32 |
| Tudelai Benjamin (1159-1173) | |
| Plan Carpin (1245-1247) | |
| Rubruquis (1253-1254) | |
| A skandinávok a magas északon, Izlandban és Grönlandban | |
| Tudelai Benjamin bejárja Marseille-t, Rómát, Oláhországot, Konstantinápolyt, az Égei-tenger szigeteit, Palesztinát, Jeruzsálemet, Betlehemet, Damaszkuszt, Baalbeket, Ninivét, Bagdadot, Babilont, Basszorát, Iszfahánt, Sirázot, Szamarkandot, Tibetet, Malabárt, Ceylont, a Vörös-tengert, Egyiptomot, Szicíliát, Olaszországot, Német- és Franciaországot | |
| Plan Carpin eljut a kunok földjére, a kangiták országába s a mai Turkesztánba | |
| A tatárok erkölcsei és szokásai | |
| Rubruquis és az Azovi-tenger | |
| A Volga, a baskírok országa | |
| Karakorum, Asztrahán, Derbent | |
| Marco Polo (1253-1324) | |
| I. | 54 |
| A genovai és velencei kereskedőknek érdekükben áll, hogy Ázsia belsejében felfedezéseket tegyenek | |
| Polo családja | |
| Velence földrajzi helyzete | |
| A két testvér: Niccoló és Matteo Polo | |
| Konstantinápolyból a kínai császárhoz mennek | |
| Milyen fogadtatásban részesülnek Kubláj kánnál | |
| A császár követeiként a pápához küldi őket | |
| A Polo testvérek visszatérnek Velencébe | |
| Marco Polo atyjával, Niccolóval és nagybátyjával, Matteóval elmegy a tatár uralkodóhoz | |
| X. Gergely pápává választása | |
| Marco Polo elbeszélését francia nyelven, tollbamondás után Rusticello de Pisa írja meg | |
| II. | 58 |
| Kis-Örményország | |
| Nagy-Örményország | |
| Ararát hegye | |
| Georgia-Mosszul, Bagdad, Basszora, Taurisz | |
| Perzsia | |
| Kirman tartomány | |
| Komadi | |
| Hormuz | |
| A hegy örege | |
| Seburgan | |
| Balak | |
| Balasan | |
| Kasmír | |
| Kasgar | |
| Szamarkand | |
| Kotan | |
| A sivatag | |
| Tangut | |
| Karakorum | |
| Szignanfu | |
| Tenduk | |
| A nagy fal | |
| Sandu, a mai Sangtu | |
| Kubláj kán székvárosa | |
| Kambaluk, a jelenlegi Peking | |
| A császári ünnepek | |
| Vadászatai | |
| Peking leírása | |
| A pénzverő és a kínai bank pénzjegyei | |
| A császári posta | |
| III. | 74 |
| Csoseu | |
| Tajenfu | |
| Pinjangfu | |
| A Sárga-folyó | |
| Szigmanfu | |
| Szecsuan | |
| Singtufa | |
| Tibet | |
| Likjangu | |
| Karazsan, Jungsang | |
| Mien | |
| Bengália | |
| Annam | |
| Tajping | |
| Szintiguj | |
| Szindifu | |
| Teaeu Csinanfu | |
| Linsincseu | |
| Liazing | |
| Manzi | |
| Jangcseufu | |
| A partvidék városai | |
| Kinzej, vagyis Hangcseufu | |
| Fokien | |
| IV. | 82 |
| Japán | |
| A három Polo a császár leányával és a perzsa követekkel együtt elhagyja Kínát | |
| Szajgun | |
| Jáva | |
| Kondor | |
| Bintang | |
| Szumátra | |
| A Nikobárok | |
| Ceylon | |
| A Koromandel-part | |
| A Malabár-part | |
| Az Oman-tenger | |
| Szokotora-sziget | |
| Madagaszkár | |
| Zanzibár és az afrikai part | |
| Abesszinia | |
| Jemen, Hadraut és Omán | |
| Hormusz | |
| A Polok megérkeznek Velencébe | |
| Egy ünnep a Polók házában | |
| Marco Polo genovai fogságba esik | |
| Marco Polo halála | |
| Ibn Battúta (1328-1353) | |
| Ibn Battúta | 92 |
| A Nílus | |
| Gáza, Tirusz, Tiberias, Libanon, Bálbek, Damaszkusz, Meshed, Basszora, Bagdad, Taabriz, Medina, Mekka | |
| Jemen | |
| Abesszínia | |
| A berberek földje | |
| Zanzibár, Hormuz | |
| Szíria | |
| Anatolia | |
| Kis-Ázsia | |
| Asztrahán | |
| Konstantinápoly | |
| Turkesztán | |
| Herat | |
| Az Indus | |
| Delhi Malabár | |
| A Maledivák | |
| Ceylon | |
| Koromandel | |
| Bengália | |
| A Nikobáarok | |
| Szumátra | |
| Kína | |
| Afrika | |
| A Niger | |
| Timbuktu | |
| Jean de Béthencourt (1339-1425) | |
| I. | 102 |
| A normandiai lovag | |
| Hódításokra vonatkozó tervei | |
| Béthencourt korának a Kanári-szigetekre vonatkozó ismeretei | |
| Cadix | |
| A Kanári-szigetek | |
| Graciosa | |
| Lancerote | |
| Fuerteventura | |
| Lobos | |
| Jean de Béthencourt visszatér Spanyolországba | |
| Berneval lázadása | |
| Jean de Béthencourt meglátogatja III. Henriket | |
| Gadifer meglátogatja a Kanári-szigeteket | |
| Gran-Canaria | |
| Ferro szigete | |
| Palma szigete | |
| II. | 113 |
| Jean de Béthencourt visszatér a Kanári szigetekre | |
| Gadifer féltékenysége | |
| Jean de Béthencourt meglátogatja a maga szigeteit | |
| Gadifer elindul Gran Canaria meghódítására | |
| A két vezér közt kitör az ellenségeskedés | |
| Mindketten visszatérnek Spanyolországba | |
| A király megszégyeníti Gadifert | |
| A normandiai lovag ismét a szigetekre megy | |
| Fuerteventura bennszülöttei megkeresztelkednek | |
| Jean de Béthencourt Caugba utazik | |
| Majd ismét visszaindul Lancerote-ra | |
| Az afrikai partokon kiköt | |
| Gran Canaria, Ferro- és Palma szigetek meghódítása | |
| Maciot-t a Kanári-szigetek kormányzójává nevezik ki | |
| Jean de Béthencourt Rómában a pápától engedélyt nyer, hogy a Kanári-szigeteken püspökséget alapíthasson | |
| Jean de Béthencourt visszatér hazájába | |
| A normandiai lovag halála | |
| Kolumbusz Kristóf (1436-1506) | |
| I. | 124 |
| Madeira, a Zöldfoki-szigetek, az Azori-szigetek, Guinea és a Kongó fölfedezése | |
| Bartolomeu Diaz | |
| Cabot és a Labrador-félsziget | |
| A geográfusok és a kereskedők törekvései a középkorban | |
| Hibás nézet a középkorban az Európa és Ázsia közt levő távolságra vonatkozóan | |
| Kolumbusz Kristóf származása | |
| Kolumbusz első útjai | |
| Kolumbusz terve nem részesül tetszésben | |
| Kolumbusz a franciskánusok klastromában | |
| Fogadtatása Ferdinándnál és Izabellánál | |
| 1493. április 17-ről keltezett szerződése | |
| Pinzón testvérek | |
| Palos kikötőjében három hajót felszerelnek | |
| Kolumbusz 1492. augusztus 3-án útnak indul | |
| II. | 145 |
| Az első út: Gran Canaria | |
| Gomera | |
| Az iránytű elhajlása | |
| Lázadási tünetek | |
| Szárazföld! Szárazföld! | |
| San Salvador, a birtokbavétel | |
| Concepción | |
| Fernandina vagy Great-Exuma | |
| Izabella vagy a Hosszú-sziget | |
| A Mukarras-szigetek | |
| Kuba, a sziget leírása | |
| A Boldogságos Szűz Máriáról elnevezett szigettenger | |
| Hispaniola vagy San Domingo | |
| Tortuga-sziget | |
| A kazika a "Santa-María" fedélzetén | |
| Kolumbusz hajója megfeneklik. Monte Cristo szigete | |
| A hazatérés | |
| Vihar | |
| Kolumbusz megérkezik Spanyolországba | |
| Kolumbusz Kristóf fogadtatása | |
| III. | 169 |
| Kolumbusz második útja: a tizenhét hajóból álló hajóhad | |
| Ferro szigete | |
| Dominica | |
| Maríe-Galante | |
| Guadalupe-sziget | |
| Az emberevők | |
| Montserrat | |
| Santa María, San Martín és Santa Cruz | |
| Virgin Islands | |
| Puerto Rico, Hispaniola | |
| Az első gyarmatosítók megölése | |
| Izabella városalapítása | |
| Kolumbusz két, kincsekkel megrakott hajót Spanyolországba küld | |
| Zibao tartományban San Tomás várás építteti. Testvérét, Don Diegót a sziget kormányzójává nevezi ki | |
| Jamaica | |
| Kuba partjai | |
| A bicskahal | |
| Kolumbusz visszatér Izabella szigetére | |
| A kazikát fogságba vetik | |
| A bennszülöttek lázadása | |
| Az éhség | |
| Kolumbusz ellen Spanyolországban rágalmakat emelnek | |
| Izabella Juan Aguadót, mint királyi biztost Hispaniolába küldi | |
| Az aranybányák | |
| Kolumbusz visszatér Európába | |
| Megérkezése Cádizba | |
| IV. | 183 |
| Kolumbusz harmadik útja: Madeira | |
| Santiago, a Zöld-foki-szigetek egyike | |
| Trinidad | |
| Kolumbusz első ízben pillantja meg Venezuelának az Orinoco torkolatán túl fekvő partjait, a mai Cumanát | |
| A Paria-öböl | |
| A "Kertek" | |
| Tobago | |
| Granada | |
| Margarita | |
| Kubagua | |
| Hispaniolai állapotok Kolumbusz távollétében | |
| San Domingo városának megalapítása | |
| Kolumbusz megérkezik Hispaniolába | |
| Fegyelmezetlenség a gyarmaton | |
| A spanyolok az anyaországban panaszt emelnek a hispaniolai kormány ellen | |
| A király Bovadillát küldi ki, hogy Kolumbusz eljárását megvizsgálja | |
| Bovadilla láncra verve Spanyolországba küldi Kolumbuszt és két testvérét | |
| Kolumbusz megjelenik Ferdinánd és Izabella előtt | |
| Visszanyeri a királyi kegyelmet | |
| V. | 191 |
| Kolumbusz negyedik útja, egy négy hajóból álló hajóhad | |
| Gran Canaria | |
| Martinique | |
| Dominica | |
| Santa Cruz | |
| Puerto Rico | |
| Hispaniola szigete | |
| Jamaica | |
| A Kajmán-szigetek | |
| IsIa de Pinos | |
| A Guanaja-sziget | |
| Honduras-fok | |
| Amerika partjain a Darién-öböl mentén, Trujillon túl | |
| Limonares-szigetek | |
| Huerta-sziget | |
| Veragua partjai | |
| Aranyban gazdag vidékek | |
| A bennszülöttek lázadása | |
| Kolumbusz álma | |
| Puerto Cabello | |
| Las Mulatas | |
| Kolumbusz kiköt Jamaica szigetén | |
| Nyomorúság | |
| A spanyolok fellázadnak Kolumbusz ellen | |
| Holdfogyatkozás | |
| Kolumbusz Hispaniola szigetére érkezik | |
| Visszatérés Spanyolországba | |
| Kolumbusz halála | |
| Vasco da Gama (1469?-1524) - Alvarez Cabral (1476 k.-1520 k.) - Alfonso de Albuquerque (1453-1515) | |
| I. | 205 |
| Indiának és a fűszerek hazájának meghódítása | |
| Pero da Covilha és Paiva | |
| Vasco da Gama | |
| A portugálok körülhajózzák a Jóreménység fokát | |
| Sambraz, Mozambik, Mombaz és Melinde | |
| Gama Calicutba érkezik | |
| A zamorin árulása | |
| Összeütközések | |
| Gama visszatér Európába | |
| A skorbut, Paulo da Gama halála | |
| Vasco da Gama Lisszabonba érkezik | |
| II. | 230 |
| Alvarez Cabral | |
| Brazília fölfedezése | |
| Afrika partjai | |
| Cabral meglátogatja Calicutot, Kochint és Kananort | |
| Joao da Nova | |
| Gama második expedíciója | |
| A kochini király | |
| D'Albuquerque első föllépése | |
| Da Cunha | |
| Hormuz első ostroma | |
| Almeida győzelmei és viszálykodása d'Albuquerque-kel | |
| A portugálok elfoglalják Goát | |
| Malakka ostroma és eleste | |
| A Hormusz ellen intézett második expedíció | |
| Ceylon | |
| A Molukka-szigetek | |
| D'Albuquerque halála | |
| A portugálok indiai birodalmának sorsa | |
| Jegyzetek | 261 |
| A gyakrabban előforduló idegen szavak kiejtése | 271 |
| Tartalom | 281 |
| II. KÖTET: | |
| Közép-Amerika meghódítói | |
| I. | 5 |
| Hojeda | |
| Amerigo Vespucci | |
| Róla nevezik el az Újvilágot | |
| Juan de la Cosa | |
| Yanez Pinzón | |
| Bastidas | |
| Diego De Lepe | |
| De Solis Díaz | |
| Ponce de León és Florida | |
| Balboa felfedezi a Csendes-óceánt | |
| Grijalva Mexikó partjaihoz jut | |
| II. | 28 |
| Hernán Cortez | |
| Jelleme | |
| Kineveztetése | |
| Az expedíció felszerelése, Velázquez visszahívja Cortezt | |
| Cortez kiköt Vera Cruzban | |
| Mexikó és Montezuma császár | |
| Tlaxcala | |
| Cortez útja Mexikóba | |
| A császár fogollyá lesz | |
| Narvaez veresége | |
| A "noche triste" | |
| Az otumbai csata | |
| Cortez másodszor is ostrom alá fogja és elfoglalja Mexikót | |
| Útja Hondurasba | |
| Útja Spanyolországba | |
| Az expedíció a Csendes-óceánon | |
| Cortez másodszor is elmegy Spanyolországba | |
| Cortez halála | |
| III. | 64 |
| A hármas szövetség | |
| Francisco Pizarro és testvérei | |
| Don Diego d'Almagro | |
| Az első kísérletek | |
| Peru kiterjedése, népei, királyai | |
| Atahualpa a fogságban; váltságdíja és halála | |
| Pedro de Alvarado | |
| Almagro Chilében | |
| A hódítók egymással összetűznek | |
| Almagro főbenjáró pere és kivégeztetése | |
| Gonzales Pizarro és Orellano expedíciói | |
| Orgyilkosok megölik Francisco Pizarrót | |
| Testvére, Gonzales fellázad, de legyőzik és kivégzik | |
| A Föld első körülhajózója | 97 |
| Magellán ifjúkora, első viszontagságai | |
| Magellán hazát cserél | |
| Előkészületek az expedícióra. Río de Janeiro | |
| A Sao Julián kikötő | |
| A legénység egy része fellázad | |
| A vétkeseket kemény büntetés éri | |
| A Magellán-szoros | |
| A patagonok | |
| A Csendes-óceán | |
| Los Ladrones-szigetek | |
| Cebu és a Fülöp-szigetek | |
| Magellán halála | |
| Borneó | |
| A Molukka-szigetek és termékeik | |
| A Trinidad és a Victoria elválnak egymástól | |
| Az expedíció körülhajózza a Jóreménység-fokot, s visszatér Európába | |
| Az utolsó szerencsétlenségek | |
| Az északi-sarki expedíciók és az északnyugati átjáró fölkeresése | |
| I. | 135 |
| A normannok | |
| Vöröshajú Erik | |
| A Zeno-testvérek | |
| Giovanni Caboto | |
| Cortereal | |
| Sebastian Cabot | |
| Willoughby | |
| Chancellor | |
| II. | 167 |
| Giovanni Verrazzano | |
| Jacques Cartier és három útja Kanadában | |
| Hochelaga városa | |
| A dohány | |
| A skorbut | |
| Roberval útja | |
| Martin Forbisher és utazásai | |
| John Davis | |
| Barentz és Heemskerke | |
| A Spitzberga-szigetek | |
| Az első tél Novaja-Zemlján | |
| Az expedíció visszatér Európába | |
| Az expedíció emlékei | |
| A kalandos utazások és a kalózháborúk | 200 |
| Drake | |
| Cavendish | |
| De Noort | |
| Walter Raleigh | |
| Misszionáriusok és gyarmatosok. Kereskedők és turisták | |
| I. | 228 |
| Mi különbözteti meg a 17. századot a 16-tól? | |
| A fölfedezett területek gondosabb átkutatása | |
| Az aranykeresést az apostoli buzgalom váltja fel | |
| Az olasz misszionáriusok a Kongó partjain | |
| A portugál misszionáriusok Abesszíniában | |
| Brue Szenegálban és Flacourt Madagaszkárban működik | |
| India, Indokína és Japán apostolai | |
| II. | 234 |
| A hollandok a fűszertermő szigeteken | |
| Lemaire és Schouten | |
| Tasman | |
| Mendana | |
| Queiros és Torres | |
| Pyrard de Laval | |
| Pietro della Valle | |
| Tavernier | |
| Thévenot | |
| Bernier | |
| Robert Knox | |
| Jean Chardin | |
| De Bruyn | |
| Kämpfe | |
| A nagyban való kalózkodás | |
| I. | 258 |
| William Dampier vagy a "tengerek királya" | |
| II. | 264 |
| A sarkvidék és Amerika | |
| Hudson és Baffin | |
| Champlain és La Salle | |
| Az angolok az Atlanti-óceán partjain | |
| A spanyolok Dél-Amerikában | |
| A 17. század végéig szerzett ismeretek összefoglalása | |
| A fokmérés | |
| A haladás a térképrajzolásban | |
| Az első matematikai földrajzi ismeretek | |
| Jegyzetek | 285 |
| A gyakrabban előforduló idegen szavak kiejtése | 299 |
| Tartalom | 315 |
| III. KÖTET: | |
| Csillagvizsgálók és térképrajzolók | |
| I. | 5 |
| Cassini, Picard abbé és La Hire | |
| A fokmérések és Franciaország térképe | |
| Guilleaume Delisle és d'Anville | |
| A Föld alakja | |
| Maupertuis a lappok országában | |
| La Condamine az Egyenlítő környékén | |
| II. | 17 |
| A kalózháborúk a 18. században | |
| Wood Rodgers útja | |
| Alexander Selkirk kalandjai | |
| A Galápagosz-szigetek | |
| Puerto Seguro | |
| Visszatérése Angliába | |
| Georges Anson expedíciója | |
| Az Állam-szigetek | |
| Juan Fernandez szigete | |
| Tinian | |
| Makaó | |
| A spanyol hajó ellen intézett támadás | |
| Kanton folyó | |
| A kalózháború eredménye | |
| Cook kapitány úttörői | |
| I. | 28 |
| Roggeween | |
| Életéről csak keveset tudunk | |
| Felfedezései sincsenek egészen tisztázva | |
| A Húsvét-sziget | |
| A Veszélyes-archipelagus | |
| A Bauman-szigetek | |
| Új-Britannia. Roggeween Bataviába érkezik | |
| Byron | |
| Rio de Janeiro és a Desiré-öböl | |
| Byron a Magellán-szorosban | |
| A Falkland-szigetek és az Egmont-kikötő | |
| A Tűzföld lakói | |
| Más-a-fuera | |
| A Disappointement-szigetek | |
| A Veszélyes-archipelagus | |
| Tinian | |
| Byron visszatér Európába | |
| II. | 53 |
| Wallis és Carteret | |
| Az expedíció előkészületei | |
| Kínos útja a Magellán-szorosban | |
| A Dauphin és a Swallow egymástól elválnak | |
| A Whitsunday-sziget | |
| A Queen Charlotte-sziget | |
| A Cumberland-, Henry- stb. szigetek | |
| Tahiti | |
| Hawe-, Boskaven- és Keppel-szigetek | |
| Wallis-sziget | |
| Batavia | |
| A Fokváros | |
| Carteret felfedezi a Pitcairn-, Osnabrugh- és a Glocester-szigetet | |
| A Santa Cruz-szigetek | |
| A Salamon-szigetek | |
| A Szent György-csatorna és Új-Írország | |
| A Portland- és Admiralitás-szigetek | |
| Makassar és Batavia | |
| Találkozás Bougainville-lel | |
| III. | 87 |
| Bougainville | |
| Mi minden telik ki egy közjegyző fiából? | |
| A Malouines-szigetek gyarmatosítása | |
| Buenos Aires és Rio de Janeiro | |
| A franciák a Malouines-szigeteket a spanyoloknak engedik át | |
| A Magellán-csatorna hidrográfiája | |
| A pesere törzs | |
| A Quatre-Facardins-szigetek | |
| Tahiti | |
| A pihenő története | |
| A szigetek termékei, lakóinak erkölcsei | |
| A Szamoa-szigetek | |
| A Tierra del Espíritu Santo, vagyis az Új-Hebridák | |
| A Louisiade | |
| Az Anachoréták szigete | |
| Új-Guinea | |
| Buro | |
| Bougainville útja Bataviától Saint Malóig | |
| Cook kapitány első útja | |
| I. | 125 |
| Tengeri pályájának kezdete | |
| Elnyeri az Adventure vezérletét | |
| A Tűzföld | |
| Cook felfedezéseket tesz a Paumotu-archipelagusban | |
| Megérkezik Tahitire | |
| Az ottani lakosok erkölcsei és szokásai | |
| Cook átkutatja a Társaság-archipelagus többi részét is | |
| Végre megérkezik Új-Zélandba | |
| Találkozik a sziget bennszülötteivel | |
| Felfedezi a róla elnevezett tengerszorost | |
| Körülhajózza a két nagy szigetet | |
| Új-Zéland termékei; lakóinak erkölcsei | |
| II. | 158 |
| Ausztrália keleti partvidékének átkutatása | |
| A termékek és a lakosság szokásai | |
| Az Endeavour szerencsétlensége | |
| A hajózás nagy és folytonos veszélyekkel jár | |
| Cook átevez a Torres-szoroson | |
| Új-Guinea lakói | |
| Cook hazaérkezése | |
| Cook kapitány második útja | |
| I. | 170 |
| Cook a Terra Australis felkeresésére indul | |
| Másodszor meglátogatja Új-Zélandot | |
| A Paumotu-archipelagus | |
| Cook másodszor megfordul Tahitiben | |
| A Tonga-szigetek átkutatása | |
| Cook harmadszor is felkeresi Új-Zélandot | |
| A Déli-Jeges-tenger | |
| A Húsvét-sziget | |
| Látogatás a Marquises-szigeteken | |
| II. | 205 |
| Cook újból meglátogatja Tahitit és a Társaság-szigeteket, s azután átkutatja az Új-Hebridákat | |
| Új-Kaledónia és az Isle of Pins felfedezése | |
| Pihenő a Queen Charlotte-csatornában | |
| Déli-Georgia | |
| Az Adventure katasztrófája | |
| Cook kapitány harmadik útja | |
| I. | 226 |
| A franciák felfedezte szárazföld felkeresése | |
| A Kerguélen-szigetek | |
| Pihenő Van Diemen szigetén | |
| A Queen Charlotte-csatorna | |
| Palmerston szigete | |
| A Tonga-szigeti nagy ünnepek | |
| II. | 242 |
| A Sandwich-szigetek fölfedezése | |
| Cook átkutatja Amerika nyugati partjait | |
| A Bering-szoroson túl | |
| Cook visszatér a Hawaii-szigetekre | |
| Rono története | |
| Cook halála | |
| Az expedíció visszatér Angliába | |
| Jegyzetek | 263 |
| A gyakrabban előforduló idegen szavak kiejtése | 275 |
| Tartalom | 287 |
| IV. KÖTET: | |
| A francia hajósok | |
| I. | 5 |
| Bouvet de Lozier felfedezései a déli tengerekben | |
| Surville | |
| Az Arzacidák földje | |
| Az események a Praslin-kikötő mellett | |
| A francia hajósok Új-Zéland partjaihoz érkeznek | |
| Surville halála | |
| Marion felfedezései a Déli-Jeges-tengerben | |
| Marion megöletése Új-Zélandban | |
| Kerguélen Izlandban és a Déli-Jeges-tenger vidékein | |
| Az óraverseny: Fleurieu és Verdun de la Crenne | |
| II. | 44 |
| La Pérouse expedíciója | |
| Szent Katalin szigete | |
| Concepción városa | |
| A Sandwich-szigetek | |
| Amerika partvidékének átkutatása | |
| A Francia-kikötő | |
| Két csónak elvész | |
| Monterrey és a kaliforniai indiánok | |
| Pihenő Makaóban | |
| Kavit és Manila | |
| La Pérouse útja Kínába és Japánba | |
| Formosa | |
| Quelpaert szigete | |
| Tatárország partjai | |
| Ternay-öböl | |
| Szagalien tatárai | |
| Az orocsik | |
| A La Pérouse-szoros | |
| A kamcsatkai bál | |
| A Hajósok archipelagusa | |
| Langle-t és több társát lemészárolják | |
| Botany-bay | |
| Az expedíció nem ad hírt magáról | |
| D'Entrecasteaux La Pérouse felkeresésére indul | |
| Hamis hírek | |
| A D'Entrecasteaux-csatorna | |
| Új-Kaledónia partvidéke | |
| Az Arzacidák földje | |
| Buka bennszülöttei | |
| A Carteret-kikötői pihenő | |
| Az Admiralitás-szigetek | |
| Az amboine-i pihenő | |
| Leuwin földje | |
| Nuyts földje | |
| A tasmaniai pihenő | |
| Ünnep a Barátság-szigeteken | |
| La Pérouse Tonga Tabu-i látogatásának részletei | |
| A balade-i pihenő | |
| La Pérouse útjának nyomai Új-Kaledóniában | |
| Vanikoro | |
| Az expedíció gyászos vége | |
| III. | 115 |
| Marchand kapitány útja | |
| A Marquises-szigetek | |
| Nuka-Hiva fölfedezése | |
| A lakosok szokásai és erkölcsei | |
| A "Forradalom"-szigetek | |
| Amerika partjai és a Csikitáne-kikötő | |
| A Cox-csatorna | |
| Pihenő a Sandwich-szigeteken | |
| Makaó | |
| Déception | |
| A franciák visszatérnek hazájukba | |
| Bass és Flinders fölfedezései Ausztrália partjain | |
| Baudin kapitány expedíciója | |
| Az Endracht- és a Witt-föld | |
| A timori pihenő | |
| A Van Diemen-sziget átkutatása | |
| A Géographe és a Naturaliste egymástól elválnak | |
| Port-Jackson | |
| A deportáltak | |
| Új-Dél-Wales buja legelői | |
| A Naturaliste visszatér Franciaországba | |
| A Géographe és a Casuarina bejárják a Nuyts-, Endracht- és a Witt-föld partjait | |
| A Géographe másodszor is fölkeresi Timor-szigetet | |
| A hazatérés | |
| Afrika felfedezői | 148 |
| Shaw átkutatja Algériát és Tuniszt | |
| Hornemann Fezzánt | |
| A Szenegál mellékét Adanson | |
| Szenegambiát Houghton | |
| Mungo Park két útja a Dzsolibához, vagyis a Nigerhez | |
| Szegu | |
| Tombuktu | |
| Sparmann és Le Vaillant meglátogatják a Fokföldet, Natalt és a földrész belsejét | |
| Lacerda elmegy Mozambikba s a Kazembéhez | |
| Bruce Abesszíniában | |
| A Kék-Nílus forrásai | |
| A Csána-tó | |
| Browne útja Dárfúrban | |
| Ázsia és népei | 198 |
| Witzen tatárországi útja | |
| A jezsuiták s különösen Du Halde atya leíráják Kínát | |
| Macartney Kínában | |
| Su-szangi tartózkodása | |
| Megérkezése Nankingba | |
| Alkudozások | |
| A követség fogadtatása a császárnál | |
| A ze-holi ünnep s az ünnepi szertartások | |
| A követség visszatér Pekingbe és Európába | |
| Volney | |
| Choiseul-Gouffier | |
| Le Chevalier Troas-ban | |
| Olivier Perzsiában | |
| Oroszország | |
| Pallas | |
| A két Amerika | 225 |
| Amerika nyugati partjai | |
| Juan de Fuca és de Fonte | |
| Bering-Vancouver három útja | |
| A Fuca-szoros | |
| Új-Georgia és Amerika északi partjai | |
| Amerika belseje | |
| Samuel Hearne | |
| A Réz-folyó felfedezése | |
| Mackenzie és a róla elnevezett folyó | |
| A Frazer folyó | |
| Dél-Amerika | |
| La Condamine leevez az Amazonason | |
| Alexander von Humboldt és Bonpland útja | |
| Tenerife | |
| A Gvachero-barlang | |
| A "Llanó"-k | |
| A gimnoták | |
| Az Amazonas, a Río Negro és az Orinoco | |
| A földevők | |
| Az első út eredményei | |
| Humboldt második útja | |
| A Volcanitos nevű környék | |
| A Tequendama vízesés | |
| Ikononzó hídjai | |
| Az út a Quindiu nevű hegyre | |
| Quito és a Pichincha | |
| A Chimborazo | |
| Az Andok | |
| Lima | |
| A Merkúr átvonulása | |
| Humboldt Mexikót járja be | |
| Mexikóváros | |
| Puebla és a Cofre-hegy | |
| Humoldt visszatér Európába |
Jules Verne
Jules Verne műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Jules Verne könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal