A Föld felfedezése I-IV.

Tartalom

ELSŐ KÖTET.
I. FEJEZET.
A Krisztus születése előtti kor nevezetesebb utazói.
líannon (505). - Herodotos (484). - Pytheas (340), - Nearchos (326). - Eudoxus (146). - Cagsar (100). - Strabon (50).
A karthagoi Hannon. - A Kanári szigetek, az Est-, a Dél foka, a Rio do Ouori öböl. - Herodotos. - Beutazza Egyiptomot, Libiát, Etliiopiát, Fenicziát, Babiloniát, Perzsiát, Indiát, Médországot, Kolckist, a Kaspi-tengert, Szkithiát, Thracziát és Görögországot. - Pytheas felfedezi Ibériának és a Czelták országának partjait., a Manche-csatornát, Albion-szigetét, az Orkadokat és Thule földjét. - Nearchos Ázsiának az Industól a Perzsa-öbölig terjedő partjait hajózza körül. - Eudoxus Afrika nyugati partvidékére jut. - Caesar meghódítja Galliát és NagyBritanniát. - Strabon bejárja Ázsia egy részét, Egyiptomot, Görögországot és Itáliát 3
II. FEJEZET.
Az első kilencz század híres utazói.
Pausanias (174). - Fahian (399). Cosmas Indicopleustes (5). Arcnlphe (700). - Willibald (725). - Szulejman (851).
Plinius, Hippalus, Arrianus és Ptolemaios. - Pansanias beutazza Attikát, Korinthiát, Lakoniát, Messenét, Elist, Achaiát, Árkádiát, Boiotiát és Phokist. - Fahian bejárja Kancseut, Tatárországot, északi Indiát a Pendsabot, Czejlont és Javát. - Cosmas Indicopleustes és «a mindenség keresztény helyrajza».- Arculphe leírja Jeruzsálemet, Jozafát völgyét, az olajfák hegyét, Betlehemet, Jerichot, a Jordánt, a Libanont, a Holt-tengert, Kafarnaumot, Názáretet, Tábor hegyét, Damaszkuszt, Tiruszt, Alexandriát, Konstantinápolyt. - Willibald és a szent föld. - Szulejman megjárja az Omani-tengert, Czejlont, Szumatrát, a Sziami-öblöt és a Khinai tengert 31
III. FEJEZET.
A tiz-, tizenegy-, tizenkettő- és a tizenharmadik században élő hírneves utazók.
Tudelai Benjámin (1159-1173). - Plan Carpin (1245-1247). - Rubruquis (1258-1254).
A skandinávok a magas északon, Islandban és Grönlandban. - Tudelai Benjámin bejárja Marseillet, Rómát, Oláhországot, Konstantinápolyt, az Aegaei-tenger szigeteit, Palesztinát, Jeruzsálemet, Betlehemet, Damaszkuszt, Balbeket, Ninivét, Bagdadot, Babilont, Basszorát, Iszpahant, Sirázot, Szamarkandot, Tibetet, Malabart, Czejlont, a Vörös-tengert, Egyiptomot, Szicziliát, Olaszországot, Német- és Francziaországot. - Plan Carpin eljut a kunok földjére, a Kangiták országába s a mai Turkeaztanba. - A tatárok erkölcsei és szokásai. - Rubruquis és az Azovi-tenger; a Volga, a baszkirok országa, Karakorum, Asztrakhán, Derbend 33
IV. FEJEZET.
Mareo Polo (1253-1324). I.
A genovai és velenczei kereskedőknek érdekökben fekszik, hogy Ázsia belsejében felfedezéseket tegyenek. - Polo családja és Velencze földrajzi helyzete. - A két testvér Nicolo és Mateo Polo. - Konstantinápolyból a khinai császárhoz mennek. - Mily fogadtatásban részesülnek Kublaj-Khánnál. - A császár őket követeiül a pápához küldi. - A Polo-testvérek visszatérnek Velenczébe. - Marco Polo. - Atyjával Nicoloval és nagybátyjával Matteoval elmegy a tatár uralkodóhoz. - X. Gergelyt pápává választják. - Marco Polo elbeszélését franczia nyelven tollba mondás után Rusticien de Pise írja meg 76
II.
Kis-Örményország. - Nagy-Örményország. - Ararat hegye. - Georgia. - Mosszul, Bagdad, Basszora, Taurisz. - Perzsia. - Kirman tartomány. - Komadi. - Ormuz. - A hegy örege. - Seburgan. - Balak. - Balasan. - Kasmír. - Kasgar - Szamarkand. - Kotan. - A sivatag. - Tangut. - Karakómra. - Szignanfu. - Tenduk. - A nagy fal. - Sandu, a mai Sangtu. - Kublaj khán székvárosa. - Kambaluk, a jelenlegi Peking. - A császári ünnepek. - Vadászatai. - Peking leírása. - A pénzverő és a khinai bank pénzjegyei. - A császári posta 81
III.
Csoseu. - Tajenfu. - Pinjangfu. - A Sárga folyó. - Szignanfu. - Szucsuan. - Singtufu. Tibet. - Likjangfu. - Karazsan. - Jungsang. - Mien. - Bengália. - Annám. - Tajping. - Szintiguj. - Szindifu. - Teseu. Csinanfu. - Linsincseu. - Linszing. - Manzi. - Jangseufu. - A partvidék városai. - Kinzej vagyis Hangcseufu. - Fokién 100
IV.
Japán. - A három Polo a császár leányával és a perzsa követekkel együtt elhagyja khinát. - Szajgun. - Jáva. - Kondor. - Bintang. - Szumátra. A Nikobarok. - Czejlon. - A Koromandel-part. - A Malabar-part. - Az Oman-tenger. - Szokotora-sziget. - Madagaszkar. - Zanzibar és az afrikai part.- Abisszinia. - Jemen, Hadramaut ós Omán. - Ormuz. - A Polo-k megérkeznek Velenczébe. - Egy ünnep a Polok-házában. - Marco Polo genovai fogságba esik. - Marco Polo halála 112
V. FEJEZET.
Iim Batuta (1328-1353).
Ibn Batuta. - A Nilus. - Gaza, Tirusz, Tiberiasz, Libanon, Balbek, Damaszkusz, Mesed, Basszora, Bagdad, Tabriz, Medina, Mekka. Jemen. - Abisszinia. - A berberek földje. - Zanzibar. Ormuz. - Szíria. - Anatolia. Kis-Ázsia. - Asztrakán. - Konstantinápoly. - Turkesztán. - Herat. - Az Indus. - Delhi. - Malabar. - A Maledivák. - Czejlon. - Koromandel. - Bengália. - A Nikobarok. - Szumátra. - Khina. - Afrika. - A Niger. - Timbuktu 126
VI. FEJEZET.
Jean de Béthencourt (1339-1425).
I.
A normandiai lovag. - Hódításokra vonatkozó tervei. - Béthencourt korának a Kanári szigetekre vonatkozó ismeretei. - Cadix. - A Kanári-szigetek. - Graciosa. - Lancerote. - Fuerteventura. - Lobos. - Jean de Béthencourt visszatér Spanyolországba. - Berneval lázadása. - Jean de Béthencourt meglátogatja III. Henriket. - Gadifer meglátogatja a Kanári-szigeteket. - Gran-Canaria. - Ferro szigete. - Palma szigete 137
II.
Jean de Béthencourt visszatér a Kanári-szigetekre. - Gadifer féltékenysége. - Jean de Béthencourt meglátogatja a maga szigeteit. - Gadifer elindul Gran-Canaria meghódítására. - A két vezér közt kitör az egyenetlenség. - Mindketten visszatérnek Spanyolországba. A király megszégyeníti Gadifert. - A normandiai lovag ismét a szigetekre megy. Fuerteventura bennszülöttei megkeresztelkednek. - Jean de Béthencourt Caux-ba utazik. - Majd ismét visszaindul Lancerotera. - Az afrikai partokon kiköt. - Gran-Canaria, Ferro és Palma szigetek moghódítása. - Maciot a Kanári-szigetek kormányzójává neveztetik ki. - Jean de Béthencourt Rómában a pápától engedélyt nyer, hogy a Kanári-szigeteken püspökséget alapíthasson. - Jean de Béthencourt visszatér hazájába. - A normandiai lovag halála 149
VII. FEJEZET
Kolumbus Kristóf (1436-1506).
I.
Madeira- a Zöldfok-szigetek, az Azorok, Guinea, és a Kongó fölfedezése. - Diaz Bertalan. - Cabot és a Labrador-félsziget.- A geográfusok és a kereskedők törekvései a középkorban.
A középkorban az Európa és Ázsia közt levő távolságra nézve hibás nézet uralkodik. - Kolumbus Kristóf származása. - Kolumbus első utai. - Kolumbus terve nem részesült tetszésben. - Kolumbus a francziskánusok klastromában. - Fogadtatása Ferdinánd és Izabellánál. - 1492 április 17-ről keltezett szerződése. - A Pinzon testvérek. - Pálos kikötőjében három hajót felszerelnek. - Kolumbus 1492 augusztus 3-án útnak indul 165
II.
Az első út: Gran-Canaria. - Gomera. - Az iránytű elhajlása. Lázadási tünetek. - A szárazföld! a szárazföld! - San-Salvador. - A birtokba vétel. - Concepcion. - Fernandina vagy Great-Exuma. - Izabella vagy a Hosszú sziget. - A Mukarras-szigetek. - Kuba. - A sziget leírása. - A Boldogságos szűz Máriáról elnevezett szigettenger. - Hispaniola vagy S. Domingo. - Tortuga-sziget. - A kazika a «Santa-Maria» fedélzetén. - Kolumbus hajója megfeneklik. - Monté Cristo szigete. - A hazatérés. - Vihar. Kolumbus megérkezik Spanyolországba. - Kolumbus Kristóf fogadtatása 187
III.
Kolumbus második útja: a tizenhét hajóból álló hajóhad. - Ferro szigete. - Dominica. - Marie-Galante. - Guadalupesziget. - Az emberevők. - Montserrat. - Santa Maria Rotonda. - San-Martin és Santa-Cruz. - Virgin Islands. Porto Rico. - Espanola. - Az első gyarmatosok megöletése. - Izabella-város alapítása. - Kolumbus két, kincsekkel megrakott hajót Spanyolországba küld. Zibao tartományban Sz.- Tamás várát építteti. - Testvérét Don Diegot a sziget kormányzójává nevezi ki. - Jamaika. - Kuba partjai. A bicskahal. - Kolumbus visszatér Izabella szigetére. - A kazikát fogságba vetik. - A bennszülöttek lázadása. - Az éhség. - Kolumbus ellen Spanyolországban rágalmakat emelnek. - Izabella Aguado Jánost mint királyi biztost Espanolába küldi. - Az aranybányák. - Kolumbus visszatér Európába. - Megérkezése Cadixba 216
IV.
Kolumbus harmadik útja: Madeira. - Santiago a Zöld-foki szigetek egyike. - Trinidad. - Kolumbus első ízben pillantja meg Venezuelának az Orinoko torkolatán túl fekvő partjait, a mai Kumanat. - A Paria-öböl. - A kertek. - Tabago. - Granada. - Margarita. - Kubaga. - Hispaniolai állapotok Kolumbus távollétében. - San-Domingo város alapítása. - Kolumbus megérkezik Hispaniolába. - A fegyelmetlenség a gyarmatban. - A spanyolok az anyaországban panaszt emelnek a hispaniolai kormány ellen. - A király Bovadillát küldi ki, hogy Kolumbus eljárását megvizsgálja. - Bovadilla Kolumbust és két testvérét lánczra verve Spanyolországba küldi. - Kolumbus megjelenik Ferdinánd és Izabella előtt. - Visszanyeri a királyi kegyelmet 234
V.
Kolumbus negyedik útja: egy négy hajóból álló hajóhad. - Gran-Canaria. - Martinique. - Dominica. - Santa-Cruz. - Portorico. - Hispaniola szigete. - Jamaika. - A Kaimanszigetek. - Isla de Pinos. - A Gvanaja-sziget. - Hondurasfok. - Amerika partjai a Darienöböl mentén Truxillon túl. - Limonares-szigetek. - Huerta-sziget. - Veragua partjai. - Aranyban gazdag vidékek. - A bennszülöttek lázadása. - Kolumbus álma. - Porto-Bello. - Las Mulatas. - Kolumbus Jamaika szigetén kiköt. - Nyomorúság. - A spanyolok Kolumbus ellen föllázadnak. - Holdfogyatkozás. - Kolumbus Hispaniola szigetére érkezik. - Kolumbus visszatér Spanyolhonba. - Kolumbus halála 245
VIII. FEJEZET.
Indiának s a fűszerek hazájának meghódítása.
I.
Covilham és Paiva. - Yasco da Gama. - A portugallok a Jó Reménység fokát körülhajózzák. - Sam-Braz, Mozambik, Mombaz és Melinde. - Gama Kalikutba érkezik. - A zamorin árulása. - Összeütközések. - Gama visszatér Európába. - A skorbut. - Gama Pál halála. - Vasco da Gama Lisszabonba érkezik 264
II.
Alvarez Cabral. - Brazilia fölfedezése. - Afrika partjai. - Cabral meglátogatja Kalikutot, Kocsint és Kananort. - Da Nova János. - Gama második expedicziója. - A kocsini király. - D'Albuquerque első föllépte. - Da Cunha. - Ormuz első ostroma. - Almeida győzelmei és viszálykodása d'Albuquerque-kel. - A portugallok elfoglalják Goát. - Malakka ostroma és eleste. - Az Ormuz ellen intézett második expediczió. - Czejlon. - A Molukki-szigetek. - D'Albuquerque halála. - A portugallok indiai birodalmának sorsa 290
MÁSODIK KÖTET.
I. FEJEZET.
Közép-Amerika meghódítói.
I.
Hojeda. - Amerigo Vespucci. - Róla nevezik el az Uj-Világot. - Jean de la Cosa. - Pinzon Yanez. - Bastidas. - De Lepe Diego. - De Solis Diaz. - Poncé de Leon és Florida. - Balboa fölfedezi a Csendes tengert. - Grijalva Mexikó partjaihoz jut 9
I.
Cortez Ferdinánd. - Jelleme. - Kineveztetése. - Az expedíció felszerelése, Velasquez Cortezt visszahivja. - Cortez kiköt Vera Cruzban. - Mexikó és Montezuma császár. - Tlaszkala. - Cortez útja Mexikóba. - A császár fogolylyá lesz. - Narvaez veresége. - A «Noche triste». - Az otumbai csata. - Cortez Mexikót másodszor is ostrom alá fogja és elfoglalja. - Útja Hondurászba. - Utja Spanyolországba. - Az expediczió a Csendes-tengeren. - Cortez másodszor is elmegy Spanyolországba. - Cortez halála 5
III.
A hármas-szövetség. - Pizarro Ferencz és testvérei. - Don Diego d'Almagro. - Az első kísérletek. - Peru kiterjedése, népei, királyai. - Atahualpa a fogságban; váltságdija és halála. - Alvarado Péter. - Almagro Csiliben. - A hóditók egymással összetűznek. - Almagra főben járó pere ós kivégeztetése. - Pizarro Gonzalo és Orellano expepicziói. Pizarro Ferenczet orgyilkosok megölik. - Testvére Gonzalo fellázad, de legyőzik és kivégzik 79
II. FEJEZET.
A föld első körülhajózója.
Magalhaes, ifjú kora, első viszontagságai. - Magalhaes hazát cserél. - Előkészületek az expediczióra. Rio de Janeiro. - S. Julián kikötő. - A legénység egy része fellázad. - A bűnösöket kemény büntetés éri. - A Magalhaes-szoros. - A patagonok. - A Csendes-tenger. - Los Ladrones szigetek. - Zebu és a Filippinek. - Magalhaes halála. - Borneo. - A Molukki-szigetek és termékeik. - A Trinidad és a Yictoria egymástól elválnak. - Az expediczió a Jó-Reménység-fokot körülhajózza s Európába visszatér. - Az utolsó szerencsétlenségek 121
III. FEJEZET.
Az északi sarkexpedicziók és az északnyugati átjáró keresése.
I.
A normannok. - Vöröshajú Erik. - A Zeno testvérek. - Cabot János. - Cortereal. - Cabot Sebestyén. -Willoughby. - Chancellor 166
II.
Verrazzano János. - Cartier Jakab és három útja Kanadába. - Hochelaga városa. - A dohány. - A skorbut. - Roberval útja. - Forbisher Márton ós utazásai. - Davis János. - Barentz és Hoemskerke. - A Spitzbergen-szigetek. - Az első tél Novaja-Zemlyán. - Az expediczió visszatér Európába. - Az expediczió emlékeid 207
IV. FEJEZET.
Kalandos utazások és a kalózháborúk.
Drake. - Cavendish. - De Noort. - Walter Raleigh 250
V. FEJEZET.
Misszionáriusok és gyarmatosok. Kereskedők és turisták.
I.
Mi különbözteti meg a XVII. századot a XVI-iktól? - A fölfedezett területek gondosabb átkutatása. - Az aranykeresést az apostoli buzgalom váltja fel. - Az olasz misszionáriusok a Kongó partjain. - A portugall misszionáriusok Abissziniában. - Brue Szenegálliában és Flacourt Madagaszkárban működik. - India, Indo-Khina és Japán apostolai 280
II.
A hollandok a fűszertermő szigeteken. - Lemaire és Schouten. - Tasman. - Mendana. - Queiros és Torres. - Pyrard de Laval. - Pietro della Valle. - Tavernier. - Thévenot. - Bernier. - Knox Róbert. - Chardin. - De Bruyn. - Kaempfer 287
VI. FEJEZET.
I.
A nagyban való kalózkodás.
Dampier Vilmos vagy a tengerek királya a XVII. században 321
II.
A sark és Amerika.
Hudson és Baffin. - Champlain és La Sale. - Az angolok az Atlanti-tenger partjain. - A spanyolok Dél-Amerikában. - A XVII. század végéig szerzett ismeretek összefoglalása. - A fokmérés. - A haladás a térképrajzolásban. - Az első mathematikai földrajzi ismeretek- 329
HARMADIK KÖTET.
I. FEJEZET.
Csillagvizsgálók és térképrajzolók.
I. Cassini, Picard és La Hire. - A fokmérések és Francziaország térképe. - Delisle Vilmos ós d'Anville. - A föld alakja. Maupertuis a lappok országában. - La Condamine az egyenlítő környékén 9
I. Kalózháboruk a XVIII. században. Wood-Rodgers útja. - Selkirk Sándor kalandjai. - A Galapagos-szigetek. - Puerto-Seguro. - Visszatérés Angolországba. - Anton György expedicziója. - Az Állam-szigetek. - Jüan Fernandez szigete. - Tinian. - Makaó - A spanyol hajó ellen intézett támadás. - Kanton folyó. - A kalózháború eredménye 23
II. FEJEZET.
Cook kapitány úttörői.
I. Roggeween. - Életéről csak keveset tudunk. - Fölfedezései sincsenek egészen tisztázva. - A Húsvét-sziget. - A Veszélyes archipelagus. - A Baumann szigetek. - Uj-Britannia. - Roggeween Batáviába érkezik. - Byron. - Rio-de-Janeiro és a Desiré-öböl. - Byron a Magalhaes-szorosban. - A Falklandszigetek és az Egmont-kikötő. - A Tűzföld lakói. - Mas-afuero. - Disappointement-szigetek. - A Veszélyes archipelagus. - Tinian. - Byron visszatér Európába 39
II. Wallis és Carteret. - Az expediczió előkészületei. - Kínos útja a Magalhaes-szorosban. - a «Dauphin» és a «Swallow» egymástól elválnak. - A Whitsunday-sziget. - A Queen Charlotte-sziget. - A Cumberland, Henry stb. szigetek. - Taiti. - Hawe-, Boskaven- ésKeppel-szigetek. -Wallis-sziget. - Batávia. - A Fokváros. - Carfceret fölfedezi a Pitcairn-, Osnabrugh- és a Glocester-szigetet. - A Santa-Cruz-szigetek. - A Salamon-szigetek. - A St.-George-csatorna és Uj-Irland. - A Portland- ós Admiralitás-szigetek. - Makasszár és Batávia. - A találkozás Bougainville-lel 72
III. Bougainville. - Mi minden telik ki egy közjegyző fiából. - A Malouines-szigetek gyarmatosítása. - Buenos-Ayres és Rio-de-Janeiro. - A francziák a Malouines-szigeteket a spanyoloknak engedik át. - A Magalhaes-csatorna hidrographiája. - A Pesere-törzs. - A Quatre-Facardins-szigetek. - Taiti. - A pihenő története. - A sziget termékei, lakóinak erkölcsei. - A Számoa-szigetek. - A Sierra-del-Espiritu. - Santo, vagyis az Új-Hebridák. - A Louisiade. - Az anachoréták szigete. - Új-Guinea. - Bután. - Bougainville útja Batáviától Saint-Maloig 113
III. FEJEZET.
Cook kapitány első útja.
I. Tengeri pályájának kezdete. - Elnyeri az «Adventure» vezérletét. - A Tűzföld. - Cook fölfedezéseket tesz a Paumotuarchipelagusban. - Megérkezik Taitira. - Az ottani lakosok erkölcsei és szokásai. - Cook átkutatja a Társaság-archipelagus többi részeit is. - Végre megérkezik Új-Zélandba. - Találkozik a sziget bennszülötteivel. - Fölfedezi a róla elnevezett tengerszorost. - Körülhajózza a két nagy szigetet. - Uj-Zéland termékei; lakóinak erkölcsei 160
II. Ausztrália keleti partvidékeinek átkutatása. - A termékek és a lakosság szokásai. - Az «Endevaour» szerencsétlensége. - A hajózás nagy és folytonos veszélyekkel jár. - Cook átevez a Torres-szoroson. - Uj-Guinea lakói. - Cook hazaérkezte 198
IV. FEJEZET.
Cook kapitány második útja.
I. Cook a Terra-Australis fölkeresésére indul. - Másodszor meglátogatja Uj-Zélandot. - A Panama-archipelagus. - Cook másodszor megfordul Taitiben. - A Tonga szigetek átkutatása. - Cook harmadszor is fölkeresi Új-Zélandot. - A Déli Jeges-tenger. - A Húsvét-sziget. - Látogatás a Marquesas-szigeteken 214
II. Cook újból meglátogatja Taitit és a Társaság-szigeteket s azután átkutatja az Uj-Hebridákat. - Uj-Kaledónia és az Isle of Pins fölfedezése. - Pihenő a Queen Charlotte-csatornában. - Déli-Georgia. - Az Adventure katasztrófája 253
V. FEJEZET.
Cook kapitány harmadik útja.
I. A francziák fölfedezte szárazföld fölkeresése. - A Kerguelen-szigetek. - Pihenő Van-Diemen-szigetén. - A Queen Charlotte-csatorna. - Palmerston-szigete. - A Tonga-szigeti nagy ünnepek 284
II. A Sandwich-szigetek fölfedezése. - Cook átkutatja Amerika nyugati partjait. - A Behring-szoroson túl. - Cook visszatér a Havai-szigetekre. - Rono története. - Cook halála. - Az expediczió visszatér Angliába 305
NEGYEDIK KÖTET.
I. FEJEZET.
A franczia hajósok.
I. Bouvet de Lozier fölfedezései a déli tengerekben. - Surville. - Az Arzaczidák földje. - Az események a Praslin-kikötő mellett. - A franczia hajósok Új-Zéland partjaihoz érkeznek. - Surville halála. - Marion fölfedezései a Déli Jegestengerben. - Marion megöletése Új-Zélandban. - Kerguelen Islandban és a Déli Jeges-tenger vidékein. - Az óraverseny : Fleurien és Verdiin de la Crenne 9
II. La Pérouse expedicziója. - Szent Katalin-szigete. - Conception városa. - A Sandwich-szigetek. - Amerika partvidékeinek átkutatása. - A Franczia-kikötő. - Két csolnak elvész. - Monterey és a kaliforniai indusok. - Pihenő Makaóban. - Kavit és Manilla. - La Pérouse útja Kinába és Japánba. - Formosa. - Quelpaert-szigete. - Tatárország partjai. - Ternay-öböL - Szagalien tatárai. - Az orocsi-k. - A La Pérouse-szoros. - A kamcsatkai bál. - A Hajósok archipelagusa. - L&ngle-t és több társát lemészárolják. - Botanybay. - Az expediczió nem ad hírt magáról. - D'Entrecasteaux La Pérouse fölkeresésére indul. - Hamis hirek; - A d'Entrecasteaux-csatorna. - Új-Kaledonia partvidéke. - Az arzaczidák földje. - Buka bennszülöttei. - A Carteret-kikötői pihenő. - Az Admiralitás-szigetek. - Az Amboine-i pihenő. - Leuwin . földje. - Nuyts földje. - A tasmaniai pihenő. - Ünnep a Barátság-szigeteken. - La Pérouse tongatabu-i látogatásának részletei. - A balade-i pihenő. - La-Pérouse útjának nyomai Új-Kaledoniában. - Vanikoro. - Az expediczió gyászos vége 59
III. Marchand kapitány útja. - A Marquesas-szigetek. - Nuka-Hiva fölfedezése. - A lakosok szokásai és erkölcsei. - A Revolution-szigetek. - Amerika partjai és a Csinkitane-kikötő. - A Cox-csatorna. - Pihenő a Sandwich-szigeteken. - Makaó. - Deception. - A francziák visszatérnek hazájukba. - Bass ós Flinders fölfedezései Ausztrália partjain. - Baudin kapitány expedicziója. - Az Endracht- és Witt-föld. - A timor-i pihenő. - A Van-Diemen-sziget átkutatása. - A «Geographe» és a «Naturaliste» egymástól elválnak. - Port-Jackson. - A deportáltak. - Új-Dél-Wales buja legelői. - A «Natúr aliste» visszatér Francziaországba. -A «Geographe» és a «Casuarina» bejárják a Nuyts-, Endracht- és a Witt-föld partjait.-A «Geographet másodszor is fölkeresi a Timor-szigetet. - A hazatérés 146
II. FEJEZET.
Afrika fölfedezői.
Shaw átkutatja Algériát és Tuniszt. - Hornemann Fezzánt. - A Szenegál mellókét Adanson. - Szenegambiát Houghton. - Mungo Park két úti a a Dsolibához vagyis Nigerhez. - Szegu. - Tombuktu. - Sparman és Lavn illant meglátogatják a Fokföldet, Natalt és a fóldjész belsejét. - Lacerda elmegy Mozambikba s Kazembéhez. - Bruce Abissziniába. - A Kék-Nilus forrásai. - A Csana-tó. - Browne útja Darfurban 187
III. FEJEZET.
Ázsia és népei.
Witzen tatárországi útja. - A jezsuiták s különösen Du Halde atya leírják Kinát. - Macartney Kinában. - Su-Szangi tartózkodása. - Megérkezése Nankin-ba. - Alkudozások. - A követség fogadtatása a császárnál. - A ze-hol-i ünnep s az ünnepi szertartások. - A követség visszatér Pekingbe és Európába. - Volney. - Choiseul-Gouffier. - Le Chevalier Troasban. - Olivier Perzsiában. - Oroszország. - Pallas 251
IV. FEJEZET.
A két Amerika.
Amerika nyugati partjai. - Jüan de Fuca és de Fonté. - Behring-Vancouver három útja. - A Fuca-szoros. - Új-Georgia és Amerika északi partjai. - Amerika belseje. - Hearne Sámuel. - A Réz-folyó fölfedezése. - Mackenzie és a róla elnevezett folyóvíz. - A Frazer-folyó. - Dél-Amerika. - LaCondamine leevez az Amazonon. - Humboldt S. és Bonpland útja. - Teneriffa. - A Gvacsero-barlang. - A «Llano-k». - A gimnoták. - Az Amazon, a Rio-Negro és az Orinoko. - A földevők. - Az első út eredményei. - Humboldt második útja. - A Volcanitos nevü környék. - A Tequendama vízesés. - Ikononzo hidjai. - Az út a Quindiu nevű hegyre. - Quito és a Pichincha. - A Csimborasszo. - Az Andok. - Lima. - A Merkúr átvonulása. - Humboldt Mexiko-t járja be. - Mexiko-város. - Puebla és a Cofre-hegy. - Humboldt visszatér Európába 280

Témakörök