A földalatti erdő

Előszó

Részlet a könyvből:

A visszavonuló hitlerista és horthysta csapatok hátvédjét egy német egységekből összeállott úgynevezett páncélos dandár alkotta. Ez nem volt előírásos, szabályos, csak amolyan szedett-vedett alakulat, aminőt az arcvonal szétzilálódása után még elő lehetett teremteni. Mindenesetre volt benne két nehéz harckocsi, egy a gyárból csak nemrégiben kikerült rohamlöveg, két könnyű harciszekér s vagy három páncélozott hernyótalpas gép is. Az egészet egy SS-őrnagy vezényelte s minthogy lőszerrel bőven el volt látva, meglehetős erőt képviselt. Majdnem két hét telt el azóta, hogy a román nép lerázta magáról az Antonescu-féle jármot s vele a német szövetséget, de az úgynevezett dandár visszavonulása csak pár napja kezdődött meg. Jóideig állomásoztak a málnás-bikszádi szakaszon. A német rádiók híreiből arra következtettek, hogy bár Románia a Szovjet oldalára állott, még semmi sincs elveszve. Sőt!... A katonák viszonylag jókedvűek voltak s az őrnagy többször is kijelentette, hogy a „bolsevista kutyák" nem érkeznek el idáig. Az arcvonal északi részén a Führer máris támadást rendelt el s ez az egész déli szakaszt megállítja. A katonák elhitték az őrnagy állítását. Szeptember 5-én azonban hirtelen parancsot kaptak a visszavonulásra azzal, hogy esetleg az oldalvéd szerepét is be kell tölteniük. A szovjet csapatok Szentgyörgynél támadnak. Délben indultak útnak s az őrnagy erősen vakarta a fejét. Vissza