A földrajzi gondolat története

Tartalom

I. A kérdés föltevése. - A földrajzi gondolat története
általános gondolattörténeti probléma. - A közelmúlt ellentétes felfogásai e fejlődés episodja. - A földrajz legtágabb fogalma alapján való s a történelem
előtti időkbe visszamenő magyarázat szüksége. -
A földrajzi gondolat mint eszme, módszer és tárgy 3-10
II. A primitív ember környezetfelfogása. - Az objectiv
felfogás kialakulása és a földrajz dualismusának eredete. - Az ókor keleti népei 10-16
III. A görögök. - A logographus, a közélet és a jóni
philosophus földrajza. - A görög bölcselet aesthetikai, öntudatlan elemeinek kapcsolata a primitív felfogással. - Philosophiai és geographiai korok azonossága. - Róma itinerariumföldrajza és átalakulása Ptolemaeusnál 16-24
IV. A középkor hanyatlott tudása, fejlődő eszméi. . 25-29
V. Renaissance. - Mathematikai és csillagászati renaissance. - Ptolemaeus újjászületése és kiszorítása. - A felfedezőutazások földrajzi jellege 30-35
VI. A humanismus hazafiságának és a realitásra törekvésnek hatása a földleírásra. - A természet érzelem és értelem világában. - Lionardo da Vinci. -
Synthetikus és pantheistikus gondolkodás. - A leíró
földrajz utilitarius irányt vesz. - Az orographiai
felfogás átalakulása 35-44
VII. „Vissza a természethez" - felfogásban, irodalomban, tudományban. - A politikai megrázkódtatások hatása a politikai földrajzra. - A fejlődés gondolata. - Az ember előtérbe nyomulása a tudományban 44-52
VIII. Ritter a kor eszméit összefoglaló földrajza. -
Humboldt synthetikus eszméi és munkája a hiányzó
analysis megindítására. - Összefoglalások korszakai 52-58
IX. Humboldt és Ritter hatása. - Csekély volta az
eszmék terén. - Az analytikus kutatás fellendülése.
- A fejlődés gondolata 59-61
X. A kor hatása a theoretikai földrajzra. - A természettudományban az időbeli momentum áll előtérben a térbelivel szemben. - A történelem az apró
tömegjelenség felé fordul s ebben nem ismeri föl a
földrajzi vonatkozást. - A földrajz általános és
egyetemi helyzete. - Specialista utazók és nagykutatás. - Lángelméjű utazók synthesisei. - A domináló tájfaktorok kutatása 62-69
XI. Reclus és Peschel mélyen átérzett, de megalapozatlan s kivitelében határ nélküli synthesise. - Az öszszehasonlító földrajz 69-73
XII. Törekvések a földrajz meghatározására. - Richthofen törekvései tárgyi és methodikai meghatározásra.
- Richthofen földrajza az általános physikai földrajz.
- A causalitás nem lehet a földrajz alapkritériuma.
- Richthofen felismeri a chorologia jelentőségét, de
az általánosat kénytelen utópiának tekinteni . . 73-83
XIII. A földfelszínt kutató analytikus tudományok lassankint synthetikusabb, földrajzibb kérdésekhez, felfogásokhoz jutnak. - A synthetikus gondolat párhuzamos érvényesülése egyéb tereken; a philosophiában. - E folyamat megköveteli az analysis előző
virágzását, de most szükségszerűen tör elő. - A
tudományok bifurcatiója 84-90
XIV. A geomorphologia kiválása a geologiából. -
Tárgyköri és methodikai harcok a kettő határán . 90-97
XV. A többi földfelszín-tudomány bifurcatiója. - Meteorologia és klimatológia. - Oceanographia. - Biogeographia: elterjedéstan, majd biologiai életközösségek tudománya 97-103
XVI. Az ember tanulmányozása. - A systematikai
anthropologia és gyűjtő néprajz átalakulása. - A
történetkutatás a realitas és az apró események felé
fordul, már a socialis és politikai fejlődés hatása
alatt is. - A természettudomány hatása Comtera
és a milieutheoriák 103-107
XVII. A. tudományok említett differentiálódásának hasonlósága. - A synthetikus, a földrajzi elem tekintetbevételének módja. - Az analytikus módszeren való
továbbépülése. - A törvényszerűnek keresése az
emberi földrajzban . . 108-114
XVIII. A módszer sem lehet magában a földrajz kritériuma. - Változása a korokon át. - A földrajz tudomány voltát kétségbevonók. - Az elterjedés kritériuma. - Angol felfogások. - Ratzel módszere is természettudományi. - Utódai túlzásba esnek az
általánosításban. - Ratzel kifejleszti a földi élet
dynamikáját. - De földrajza, valamint Richthofen
követőié, az egyes tünemények földrajzi vonatkozásainak tudománya 114-124
XIX. Az egyes tudományok közeledése egymáshoz,
egymás tárgyai tárgykörükbe vonásának módjai. -
Az iskolai földrajz tespedése. - A földrajzi disciplinák differentiálódása és kiegyenlítődési folyamatának természetessége 125-130
XX. A földrajz lényegét végre a módszer és elv után a
tárgyban kezdik keresni. - Az általános földrajz
elleni reactio kezdetei 131-136
XXI. A geomorphologia a földfelszín élettudományává
fejlődik. - Davis theoriája az erosiocyclusról. -
A felette megindult harc. - Passarge physiologiai
morphologiája. - A geomorphologia tisztázza viszonyát a geologiához 136-142
XXII. A földrajz visszatér a leíráshoz ; de életközösségek életfolyamatainak leírásához. - A szerves élet bekapcsolásának methodikai kísérletei. - Amerikai
felfogások 142-147
XXIII. A földfelszín életének szervessége. - A milieu,
mint életegységek tanának újjászületése. - A tájalkotó tényezők értékelése. - A synthetikus földrajz, a tájrajz kialakulása 147-153
XXIV. A földrajzi szellem különböző tereken áthatja a
gondolkodást. - Érvényesülése a statistikában. -
Néprajz, történelem, társadalomtudományok. - A
természettudományi gondolkodás átalakulása . . 153-158
XXV. Földrajz és sociologia érintkezőpontjai. - Hasonlóságok fejlődésükben. - A föld jelenségeinek physikai hatásai is kezdik érdekelni a földrajzot. -
A történelem sociologiai iránya. - Természet- és történettudományok gondolatmeneteinek közeledése 158-167
XXVI. Természet- és történettudományok gondolatmenetei kiegyenlítődésének hatása a földrajzra. - A történelemhez való viszony tisztázódása . . . 168-172
XXVII. A gazdasági földrajz mozgalma. - Kézikönyveinek gazdasági jellege. - Meghatározásának bizonytalansága 173-180
XXVIII. A gazdasági földrajz kiforrásában és meghatározásában uralkodó bizonytalanság okai. - A földfelszín synthesise leírásának és az ember bekapcsolásának nehézségei 181-188
XXIX. A történeti földrajz mivoltának kérdése. - A
régi nevü tájak. - A tájrajzi monographiák. - A
tájtypus charaktere a földrajz érdeklődésének előterében 188-196
XXX. A térkép feladata, viszonya a földrajzhoz és egyéb
tudományokhoz 197-202
XXXI. A földrajz synthetikus felfogásának érvényesülése.
- Az egész föld mint legnagyobb táj. - A synthetikus földrajz viszonya az analytikus tudományokhoz. - A kutatás természete. - A synthetikus földrajzi
tudománynak a fejlődés mai stadiumában ki kellett
alakulnia 202-207
XXXII. A synthetikus földrajz és a többi földrajzi
tudományok. - A világháború és a táj rajz organikus
egységei. - A tájtypus változásai; egymásratolódások 207-213
XXXIII. A synthetikus földrajz keletkezésének szükségszerűsége. - Mi benne a történelmi elem. - Összefoglalás 213-218

Témakörök