A földrajzi szaktanterem

Előszó

Egyéni beszélgetések alkalmával, szakfelügyelői és munkaközösségi vezető tanácskozásain, különféle célú továbbképzési rendezvényeken az utóbbi időben egyre sűrűbben vetődtek fel a földrajzi szaktanterem létesítésével és berendezésével kapcsolatos kérdések. Ez az érdeklődés nem véletlen,mert az új keresése és alkalmazása napjaink pedagógiájának általános jellemzője. Az egészséges türelmetlenség e tekintetben öntevékeny kezdeményezésekben is megnyilvánult. Évekkel ezelőtt csak szórványosan, az utóbbi időben azonban már egyre több iskolában létesítettek földrajzi szaktantermet. A hazai helyzet tárgyilagos ismerete azonban arra kötelez, hogy az egyébként jó szándékú kezdeményezésekről, elsősorban a megoldások módjairól és a földrajzi szaktanteremben folyó oktató munkáról, az esetek többségében nem lehet dicsérettel szólni. Főleg ez utóbbit tekintve sok ellentmondás tapasztalható az elvi és gyakorlati követelmények vonatkozásában, amelyek napjainkban a pedagógia egyébként eme korszerű munkahelyeivel szemben ténylegesen támasztani szükséges.
A helyszíni tapasztalatok és a sürgető igény tették időszerűvé, hogy a földrajzi szaktanterem és a legszükségesebb gyakorlati teendőket útmutatóban foglaljuk össze. A terjedelem adta lehetőségek miatt azonban a nemzetközi és a hazai gyakorlatból tanulságként leszűrhető, helyesnek bizonyult tények és eredmények keresztmetszete e kiadványban igen szűk. Az eredmény korántsem csak ennyi. A teljesség igénye egy ilyen jellegű munkával szemben a feladat úttörő volta miatt sem támasztható. A tapasztalt fonákságok miatt az volt a célunk, hogy ebben a kérdésben az egyértelmű és tiszta látásmód kialakítását segítsük. Ezért a kiadvány bevezető részében összefoglaltuk a szaktanterem rendszerű oktatási forma általános, elvi kérdéseit, mert ezek ismerete nélkül egyetlen tantárgy szaktanterme sem oldható meg helyesen. Az eszmecserék és viták során éppen az elvi kérdések vonatkozásában tapasztalhatunk bizonytalanságot, találkoztunk helytelen nézetekkel. Az elvi tudnivalókon túl a második részben csak a földrajzi szaktanteremmel összefüggő elvi és gyakorlati tudnivalókat összegeztük. Ebben a részben az általános és a középiskoláinkban földrajzot tanító kortársainknak a hazai és a nemzetközi gyakorlatban jól bevált megoldásokat, modellpéldákat ajánljunk. Az általános elvek és a megoldási módok lehetőségeinek ismerete - megítélésünk szerint - feltételezhetően segítheti mindazok munkáját, akik a jövőben a tantárgyat szaktantermi keretek között kívánják oktatni. Függelékben foglaltuk össze a jelenleg beszerezhető hazai földrajzi tanszereket. Az irodalom erősen leszűkítve csak azokat a tanulmányokat összegezi, amelyeket a szerző nagy haszonnal olvasott, s amelyekhez az OPK-ban jórészt hozzá is lehet férni.
Meggyőződésünk, hogy a téma még ilyen szűk keresztmetszetű kibontása is hozzájárulhat ahhoz, hogy iskoláinkban mielőbb minél több, helyes elvek szerint berendezett földrajzi szaktanterem működjön. Vissza