Fülszöveg
FÖLDHÁZI SÁNDOR DR.
„A fontosabb zoonosisok elleni védekezés fokozása, különös tekintettel azok élelmiszerhigieniai és közegészségügyi jelentőségére" című tanulmánya, fontosabb állatokról emberekre, emberekről állatokra terjedő betegségekről, s az ezek elleni védekezésről szól.
A bevezetésben az e csoportba tartozó betegségekről általános ismertetés olvasható, érintvén a betegségekkel kapcsolatos rövid történelmi visszapillantást, a fertőződés módjait, a zoonosisok jelentőségét és a védekezés általános irányelveit, a hazai és a nemzetközi irodalom, továbbá e betegségekkel kapcsolatos konferenciák és akciók tükrében.
Majd közegészségügyi és állategészségügyi jellegű kimutatások mutatják be az előfordulás gyakoriságát.
A tárgyalásban a zoonosisoknak kórokozók szerinti csoportosításban való ismertetése következik. Először a baktériumos eredetű betegségekről (lépfene, tetanus, sertésorbánc, listeriosis, salmonellosis, botulismus, brucellosis, tbc, tularaemia, takonykór), majd a...
Tovább
Fülszöveg
FÖLDHÁZI SÁNDOR DR.
„A fontosabb zoonosisok elleni védekezés fokozása, különös tekintettel azok élelmiszerhigieniai és közegészségügyi jelentőségére" című tanulmánya, fontosabb állatokról emberekre, emberekről állatokra terjedő betegségekről, s az ezek elleni védekezésről szól.
A bevezetésben az e csoportba tartozó betegségekről általános ismertetés olvasható, érintvén a betegségekkel kapcsolatos rövid történelmi visszapillantást, a fertőződés módjait, a zoonosisok jelentőségét és a védekezés általános irányelveit, a hazai és a nemzetközi irodalom, továbbá e betegségekkel kapcsolatos konferenciák és akciók tükrében.
Majd közegészségügyi és állategészségügyi jellegű kimutatások mutatják be az előfordulás gyakoriságát.
A tárgyalásban a zoonosisoknak kórokozók szerinti csoportosításban való ismertetése következik. Először a baktériumos eredetű betegségekről (lépfene, tetanus, sertésorbánc, listeriosis, salmonellosis, botulismus, brucellosis, tbc, tularaemia, takonykór), majd a vírusos bántalmakról (ornithosis, veszettség, száj- és körömfájás, egyéb vírusos infekciók), a rickettsiák által okozott megbetegedésekről (Q-láz), ezt követően a spirochaeták és véglények okozta zoonosisokról olvashatunk (leptospirosis, toxoplasmosis). — Ezt követik a különböző parazitismusok ismertetése (hólyagférgesség, borsókakór, galandférgesség, trichinellosis és a külső paraziták), a gombás eredetű betegségek, továbbá egyéb az állatokkal kapcsolatos emberi megbetegedések (baleseti sérülések, anaphylaxiás shock, vegyszerártalmak, mérgezések, rádioaktív szennyeződések). — Majd szó esik a különböző élelmiszerek szerepéről a zoonosisok oktanában. Végül összefoglalásként néhány általános érvényű javaslatot olvashatunk a zoonosisok elleni védekezés fokozására nézve.
A tanulmány 1. sz. mellékletében jegyzéket találunk valamennyi zoonosisról, kórokozók szerinti csoportosításban.
A 2. sz. melléklet pedig egy összefoglaló kimutatást tartalmaz arról, hogy mely állatfajról milyen betegség terjedhet át az emberre, állatfajonként részletezve.
A mű 3. számú melléklete: „Szemléltető képek és vázlatrajzok a zoonosisokról" címen a dolgozat tárgyalási sorrendjében összeállított képanyaggal illusztrálja a szöveges részben előadottakat.
Az ezután következő függelék a zoonosisokról szóló irodalom jegyzékét foglalja magába, azoknak a hazai és nemzetközi szakirodalomban az utóbbi 5—10 évben megjelent forrásmunkák a szerzőjét, címét és a felkereshetőséghez szükséges adatokat, melyeket a tanulmány elkészítésénél feldolgozott és a további tanulmányozás céljából ajánl a szerző. A tanulmány végén levő tartalomjegyzék segít az olvasónak az egyes részek felkeresésében, az olvasó aktuális érdeklődésének kielégítésére.
Vissza