A forradalmi Ady

Előszó

Részlet:
A századforduló égboltozatán jelent meg a magyar költészet ragyogó üstököse: ADY ENDRE.
A népi babona azt tartja, hogy ha üstökös jelenik meg az égboltozaton: háború lesz.
Minden babona legmélyének alján van valami szemernyi igazság, a tapasztalati tényeknek valami halvány visszfénye, amelyet a fantázia, a titokzatosság felé hajtó érzelmesség és a félelem nagyított meg.
A kozmikus világ nem minden törvényét ismeri még az ember. És kevés az olyan elme, amely az okozatiság világtörvényével tisztában van és el tud igazodni a tények s törvények bonyolult rendszerében - és nem téveszti össze az okozatot az okkal.
A századforduló itt Magyarországon különös helyzetet talált. A nagy érésnek az idejét.
A rend megtámadhatatlanul és szilárdan feküdt rajt a dolgokon. Fények ragyogtak a társadalom felületén. A nagy monarchia épségesen és keményen összetartó acélkeretnek látszott. Az apparátus hibátlanul működött. Ipar, kereskedelem a fejlődés zenitjén. A városokban pezsgő élet. A falvakban csend és hozzáférhetetlenség. Olyan nyugodtan ültek az uralkodó osztályok a jólét és biztonság langyos fürdőjében, mintha a gazdasági és szociális problémák örök időkre elrendeztek volna.
Ebbe a csendbe süvöltött bele egy-egy kivándorló hajó gőzsípja Fiuméban. Triesztben bagy Hamurgban.
És némi morajlások is hallatszottak, mint éhes gyomrok korgása. Vissza