A francia Európa-politika prioritásai

Szerző

Vincze Hajnalka

Szerkesztő

Póti László

Budapest

'Vincze Hajnalka: A francia Európa-politika prioritásai ' összes példány

Kiadó:	Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2000
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	113 oldal
Sorozatcím:	Védelmi tanulmányok
Kötetszám:	36
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:	963-811-7
Megjegyzés:	300 példányban jelent meg. Francia és angol nyelvű összefoglalóval.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Jóllehet az Európai Unióval kapcsolatban a magyar közvélemény figyelmét túlnyomórészt a bővüléssel és a magyar csatlakozással kapcsolatos problémák foglalják el, azonban látni kell, hogy az Unió belső fejlődésének kérdései nem maradhatnak háttérben. Márcsak amiatt sem, hogy az európai integráció előrehaladására elsősorban ezek a belső-tagállami tényezők vannak hatással. Beindulásától kezdve az európai integráció folyamata bizonyos belső, a tagállamok közötti egyensúlyokon nyugodott - közhelynek számít emlegetni a francia mezőgazdasági és a német ipari érdekek egyensúlyát -, amelynek speciális karakterisztikáit a hidegháborús körülmények jelentették. Az eredmény előbb az ún. kis-Európa koncepció lett, amely Európának csak a fejlettebb, nyugati felét foglalta magában, s amely a francia-német-angol hármas egyensúlyi elven nyugodott. Homogenitásuk okán - kivételnek tekinthető a túlnyomórészt politikai indíttatásból felvett Görögország esete - e gazdaságok integrálása lehetővé tette az úgynevezett közösségi módszer alkalmazását is. Azonban mindezen előfeltételek alapjaiban változtak meg az 1989 utáni kelet-európai változásokkal. Az új tagjelöltekkel egy egészen más integráció víziója sejlik fel Európában, amelynek kiterjedéséről, szerkezetéről, belső egyensúlyairól mihamarabb egyetértésre kellene jutni a kontinens fejlődését meghatározó módon befolyásoló államoknak. Ezek egyike Franciaország, amely az elmúlt évtizedekben az európai integrációt saját hatalmi politikája "multiplikátoraként" használta, s amely azt szeretné, ha a jövő Európai Uniója az alakuló többpólusú világrendszer egyik fő alkotóelemévé válna. A 2000. év második felének francia elnöksége ezen elképzelések felerősödését hozza magával, s ez már önmagában is indokolja, hogy nagyobb figyelemmel legyünk a párizsi elgondolások iránt. A minél előbbi időpontra remélt magyar EU-tagság megvalósulásának ugyanis csak egyik eleme a magyar felkészülés. A meghatározó másik elem az Unió belső intézményi átalakulása, amelynek egyik markáns vonulata az SVKI fiatal kutatója által felvázolt francia Európa-politika. Vissza

Tartalom

Előszó 5
Bevezetés 7
1. A francia EU-elnökség háttere 11
1. 1. Az elnökség általános jellemzői 11
1.2. Francia várakozások 13
1.3. Az EU-elnökség jelentősége a francia külpolitika szempontjából 15
1.4. Belpolitikai kontextus 16
1.5. A jelenlegi francia Európa-politika alaptételei 19
2. A francia EU-elnökség konkrét prioritásai 23
2.1. Kormányközi konferencia: a kibővítés előfeltételeiként kezelt intézményi reformok négy csoportja 24
2.1.1. A három „amszterdami maradvány" 24
2.1.2. A megerősített együttműködések kérdése 33
2.1.3. A kormányközi konferencia alternatívája: szerződés Nizzában vagy Európa jövőjének újragondolása 44
2.2. A francia EU-elnökség egyéb prioritásai 47
2.2.1. Gazdasági és szociális kérdések: az európai gazdaság modernizálása a társadalmi kohézió szolgálatában 49
2.2.2. Az állampolgárok mindennapjait érintő kérdések: a konkrét, és az állampolgárok számára hasznos Európa 58
2.2.3. Az Európai Unió nemzetközi szerepvállalásának erősítése 62
3. Az Európai Unió jövőjére vonatkozó, hosszú távú francia elképzelések 71
3.1 Kibővítés - a szerkezeti reformoknak alárendelve 76
3.1.1 Az Unió kibővítésére vonatkozó francia koncepció lényege 76
3.1.2. A jelöltek felkészülése: a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatos francia álláspont 78
3.1.3. Az Unió felkészülése: a mélyreható szerkezeti reformokra vonatkozó francia elképzelés 82
3.1.4. A kibővítésre vonatkozó francia koncepció hátterében álló legfontosabb teóriák 85
3.2. A nemzetállamok föderációját megvalósító előőrs koncepciója 93
3.3. Európa-nagyhatalom: az Európai Unió, mint a többpólusú világrend egyik hatalmi központja 98
Konklúzió 103