Előszó
Minél többet foglalkozunk a francia forradalommal, annál inkább meggyőződhetünk arról, hogy mily kevéssé tökéletes még mindig e hősies évek történetének ismerete, mennyi hézag és mennyi homályos...
Tovább
Előszó
Minél többet foglalkozunk a francia forradalommal, annál inkább meggyőződhetünk arról, hogy mily kevéssé tökéletes még mindig e hősies évek történetének ismerete, mennyi hézag és mennyi homályos pont maradt még mindig benne.
A nagy forradalom, mely néhány év leforgása alatt mindent földúlt, mindent fölforgatott és mindent újból kezdett fölépíteni, a cselekvéseknek folytonos sorozata volt. És ha e kor régebbi történetíróinak, különösen Micheletnek müveit tanulmányozzuk, csodálnunk kell azt a nagyszerű munkát, melyet ezek az emberek oly eredményesen végeztek, azt a munkát, mely kibogozza az események és mozgalmak ezer meg ezerféle sorát, melyek egymás mellett mennek végbe és amelyek együttesen alkotják a forradalmat, akkor nyomban az a gondolat merül föl az emberben, hogy mily rengeteg nagy az a munka, amelyet még ezután kell elvégezni.
Azok a kutatások, melyeket az utolsó 30 év folyamán azon történetírói iskola végzett, melynek főképviselője Aulard és a Société de la Révolution fran9aise, kétségtelenül értékes anyagot szolgáltattak, mely erősen megvilágítja ezen évek törvényhozó és forradalmi cselekedeteit, politikai történetét és a hatalomért versengő pártok harcát. Azonban a forradalomnak és],harcainak gazdasági oldalai még kikutatásra várnak; és Aulardnak nagyon igaz ama megjegyzése, hogy ezen feladat megoldásához egy egész élet sem elegendő, enélkül pedig, ezt el kell ismerni, a politikai történelem nem lesz teljes, sőt gyakran éppenséggel érthetetlen marad. Azonban a történetíró elé, mihelyt a forradalom iramát ezen oldalról veszi szemügyre, az uj, átfogó és bonyolult kérdések egész sora tolul.
Vissza