A francia forradalom kora

Előszó

Az európai helyzet a francia forradalom előtt
XV. Lajos uralkodása.
Fülöp orléansi régensherceg halálával az ifjú XV. Lajos királyt törvényesen nagykorúnak nyilvánították. De egyelőre még Bourbon herceg volt a király mellett a kormányzó. Minthogy ősi ellensége volt a rangban előkelőbb Orléansoknak, ez utóbbiakat híveikkel együtt lehetőleg háttérbe szoritotta s megpróbálta rendbehozni a zilált pénzügyeket, oly módon, hogy új adórendszert léptetett életbe s a párizsi parlamenttel elfogadtatott egy rendeletet, amely kivétel nélkül minden földbirtokot két százalékos hozadéki adóval rótt meg. De a papság hevesen tiltakozott előjogainak megsértése ellen s minthogy a király sem helyeselte teljesen a herceg eljárását, a civódás azzal ért véget, hogy a herceget hirtelen száműzte udvarából. Bourbon herceg volt az utolsó "vérbeli herceg", aki Franciaországot kormányozta.
Helyét megint pap politikus foglalta el, utóda azoknak, akiknek olyan jelentős szerepük volt Franciaország történetében. A király öreg tanítója, Fleury Herkules fréjuszi püspök volt ez az államférfi. Fleury a királyságról való eszményképét XIV. Lajos uralma szerint alkotja meg magának. Hetvenhárom esztendős, de azért életerős aggastyán volt. mikor Franciaország élére került. Korának egész műveltsége megvolt benne, tökéletesen beleilleszkedett az udvari formákba és Franciaországot alaposan ismerte. Célja a királyi hatalom korlátlanságának biztositása volt és azt akarta, hogy a francia király legyen továbbra is Európának minden nagy és kényes nemzetközi kérdésben a választott bírója. De azért távol állt tőle, hogy e cél elérésére azokat az eszközöket használja fel, amelyeket XIV. Lajos használt. Már koránál fogva is nyugodt és mérsékletes ember volt s úgy a belpolitikában, mint a külpolitikában idegenkedett minden erőszakosságtól. Békés úton akarta az ellentéteket kiegyenlíteni, vagy legalább elsimítani s a nemzetközi viszonyok terén inkább bízott a diplomáciai tárgyalásokban, mint a fegyverek erejében. Vissza