A francia gyarmatbirodalom tündöklése és nyomora

Előszó

KÉPEK JEGYZÉKE

Martiniquei mulatt nő
Madagassz pásztor
A mai Cayenne Marhavásár Madagaszkáron
Kristóf király várkastélya Haiti szigetén
Constantine sziklavára, Algéria Gibraltárja
Korán-tanítás Észak-Afrikában
Abd-ei'Káder is a korán tanulmányozásának szentelte öregkorát
Gátépítés a Nigeren
Mohamedán négerek Francia-Nyugat-Afrikában
A Szahara kettős arca: kősivatag, homoksivatag
Faidherbe tette francia folyóvá a Szenegált
Galliéni tábornok, Madagaszkár meghódítója és szervezője
Angkor romjai, az eltűnt Kmer-müveltség emléke
A nagy mekongi kutatóraj tagjai 1867-ben. Jobbról Garnier, balról Lagrée Luang-Prabangban, Laoszban
Kezdetleges folyami átkelés
Mozaikszerüleg veszik körül a rizsföldek a Mekong-delta apró falvait
Diego-Suarez, Madagaszkár északi csúcsán, francia támaszpont az Indiai-óceánban
Dzsibuti, Az Abd-el-Káder mecset a város középpontjában
Tuaregek, a Szahara gyermekei és urai
A tuaregek féltestvérei: a berberek
A legkisebb vízerek pálmákat varázsolnak elő a sivatag homokjából
Ilyen várak uralkodnak Marokkó fontos hadászati pontjain, az Atlasz előhegyei közt
Casablanca, Észak-Afrika legmaibb kikötővárosa
Francia cirkáló a sziriai Beirut kikötőjében
Ültetvényes gazdálkodás
Alger jellegzetes földközi-tengeri város, a francia Észak-Afrika politikai és műveltségi uralmának gyújtópontja

TÉRKÉPEK JEGYZÉKE

Az első francia úttörök kutatásainak szintere Észak-Amerikában
A franciák az Amazonas torkolata vidékén
Madagaszkár
A francia előnyomulás az angolok hátában Észak-Amerikában
Dupleix indiai "protektorátusa" a 18. század közepén
Az északamerikai hadjárat színtere a hétéves háború végén
A francia gyarmatbirodalom Amerikában. Mi maradt belőle a hétéves háború végén?
Louisiania sorsa, 1763-ig - 1763 után
San Domingó (Haiti) a francia forradalom idejében
Az egyiptomi harcok szintere és a mekkai zarándokutak
Napoleon közép-amerikai birodalma
Alger és környéke
A franciák első előnyomulása Algériában
A Bouet-Villaumez alapította támaszpontok a Guineai parton
A francia telepek a Szenegál vidékén a 19. század közepén
Indokína politikai határai a 19. században
Brazza kutatóútjai az Ogové és Kongó között
Franciaország harca a három néger birodalom ellen Nyugat Afrikában
Az európai hatalmak gyarmatai a Rabszolgaparton
Franciaország részvétele Nyugat-Afrika föltárásában a 19. században
A Szomáli part és Abesszínia
Marchand útvonala Közép-Afrikán át
Francia-Szíria 1939-ben a Törökországnak átengedett Szánd zsákról való lemondás után Vissza

Fülszöveg

A francia gyarmatbirodalom tündöklése és nyomora voltaképpen több század világtörténelmét jelenti. Mint Szemjonov eddigi híres és nagysikerű könyvei, ez is a népek történetének egyik legérdekesebb korszakát tárgyalja a regények színességével, a nagyarányú jelenetek és a markáns férfiportrék gazdagságával. Öt évszázad francia politikáját ismerteti Dacques Coeur-nek, az Orleánsi Szűz kortársának gyarmati kezdeményezésétől egészen napjainkig. A francia népet két tengerre tekintő helyzete szinte minden más népnél előbb hívta gyarmatosításra. Az első francia gyarmatbirodalom alapjait a XVI. század Európájának legnagyobb államférfia, Richelieu kardinális teremtette meg. örökségét Colbert, XIV. Lajos minisztere folytatta. A XVIII. században a franciák elvesztik Indiát és Kanadát. Bonaparte tábornok meghódítja Egyiptomot és Szíriát. Algír elesik és Abd-el-Kadert, ezt a romantikus hőst leverik. III. Napoleon a dinasztia-alapító Nagy Napoleon dicsőségére vágyik. Lesreps megépíti a szuezi csatornát. A hátsóindiai kalandot nagyarányú gyarmatpolitika tervek követik, s kialakul a francia gyarmatbirodalom, amelyhez a világháború után még újabb területek, foglalások és mandátumok járulnak. Az új világháború megrendíti a francia államot, a fegyverszüneti szerződés után sorra veszti el gazdag gyarmatait. Pedig a francia gyarmatbirodalom kérdése nemcsak Franciaország jövendőjének, de Európa jövendőjének is egyik legfontosabb problémája. Szemjonov könyve teljes egészében kimeríti ezt a kérdést, kitűnő történeti tájékozottság kimerítő gazdaságpolitikai és társadalmi értesülései, színes, érdekkeltő elbeszélő-stílusa ideális földrajzi könyvvé teszik művét. Vissza