| I. kötet | |
| Szerző előszava | |
| Első könyv | |
| Első fejezet | |
| Különbség a szorosabb és szélesebb értelemben vett irodalom-történet között. Hol kezdődik az irodalomtörténet? | 3 |
| Mi a franczia szellem? | 10 |
| Miben különbözik a franczia szellem az ó-kor szellemétől? | 14 |
| Miben különbözik a franczia szellem a többi újkori népek szellemétől? | 16 |
| A franczia szellem legteljesebb képe maga a franczia nyelv | 20 |
| A franczia nyelv és déli s északi Európa egyéb irodalmi nyelvei közötti általános különbség | 28 |
| Ez irodalom-történet terve | 33 |
| Második fejezet | |
| A nyelv történetének kezdetei. Az első franczia prózai művek általános jelleme. A krónikások | 35 |
| Krónikák, melyek tulajdonképpen személyes emlékiratok. Villehardouin Godofréd | 40 |
| Joinville. Szent Lajos története | 51 |
| A Joinville észjárása és nyelve. Az izlés első ébredése | 59 |
| A hivatalos krónikások. Froissart János | 63 |
| A franczia próza alakulása a tizennegyedik század végén. Pizai Krisztina. A jó Károly király tetteiről és erényeiről szóló könyv | 75 |
| A krónikák morálja. A franczia nyelv haladása a régi irók forditásai által | 80 |
| A burgondi ház krónikásai. Chastelain György; nyelve, előadása | 85 |
| A Chastelain György ékesen szólása | 91 |
| De la Marche Olivér Emlékiratai | 97 |
| A művészi történetirás első kisérlete. A Comynes Fülöp Emlékiratai | 104 |
| Keresztyén erkölcstan a Comynes Emlékirataiban | 110 |
| A politika tért foglal a történetirásban. A Froissart és a Comynes nyelve | 116 |
| Harmadik fejezet | |
| Az első franczia költők. Arról a nézetről, mely a tizenkettedik és tizenharmadik századot irodalmi nagy századoknak nevezi | 121 |
| Egyedül a lángész teremthet maradandó nyelvet. Dante, Petrárka | 131 |
| Részletek a Róland-énekből és a Róka-meséből | 137 |
| Mi közelíti kezdetleges költészetünkben legjobban meg az új Francziaország szellemét és nyelvét? | 147 |
| A Rózsa regéje | 151 |
| A Rózsa regéjének birálatai a tizennegyedik századtól a tizenhatodikig | 166 |
| Mi czimen érdemel a Rózsa regéje helyet a maradandó költészet történtében? | 170 |
| A tizenötödik század némely fő költői | 179 |
| Orleánsi Károly | 180 |
| Villon | 187 |
| Negyedik fejezet | |
| Mi hiányzott a franczia szellemnek és a nyelvnek a tizenkettedik századtól a tizenhatodikig? Mit értünk átalános eszmék alatt? | 198 |
| Mily mértékben voltak a franczia szellemnek általános eszméi a középkorban? Bölcsészek és hittudósok. A skolastika | 202 |
| Mi szolgálatot tett különösen a hittan a nyelvnek? Szent Bernát beszédeinek franczia fordítása. Kiadatlan töredék Gerson egy beszédéből | 209 |
| Több általános eszméjök volt-e tudósoknak, mint a köznyelves iróknak? Miért volt mindenkinek oly kevés? Honnan származnak az ily eszmék? | 212 |
| Második könyv | |
| Első fejezet | |
| A Renaissance és a Reformatió, s első befolyásuk a franczia szellemre | 221 |
| Mely irók érezték meg legelőször a Renaissance és a Reformatió hatását? | 227 |
| Valois Margit - A Heptaméron, vagy: A boldog szeretők története | 228 |
| Marot Kelemen | 238 |
| Második fejezet | |
| Életrajzi részletek Rabelais-ről. A Gargantua és Pantaruel története | 251 |
| Mi része van a renaissance-nak s a reformatiónak a Rabelais művében s mi a teremtő szellemnek? | 267 |
| Mi haladást köszönhet Rabelaisnek az irodalmi nyelv? | 277 |
| Mily rangot követelhet magának Rabelais hazánk lángelméi között? | 279 |
| Harmadik fejezet | |
| A keresztyén bölcsészet. Mikép fejezte ki annak igazságait, a köznyelven először Kálvin | 284 |
| Életrajzi részletek. Kálvin Genfben egyházat és kormányzatot alapít | 287 |
| A Kálvinizmus általános jellemvonásai. A predestináczió | 291 |
| Küzdelem, Kálvin és a szabadosok pártja között. Kálvin halála | 298 |
| A Keresztyén Institutio. Szép oldalai a Kálvin szellemének | 301 |
| Kálvin rosz oldalai és hibái. Mennyiben szakadás a Kálvinizmus a franczia irodalomban? | 310 |
| Negyedik fejezet | |
| A franczia költészet állapota a Marot halála után. Mellin de Saint-Gelais | 316 |
| Egy új költői iskola nyilatkozványa. A franczia nyelv dicsérete Du Bellay Joákhimtól | 325 |
| Ronsard és a Fiastyúk | 334 |
| Ötödik fejezet | |
| Magyarázata a Boileau itéletének Desportesról és Bertaut-ról. A Desporets költeményeinek jelleme | 356 |
| Bertaut | 364 |
| Malherbe. Újításának jelleme | 368 |
| Életrajzi részletek. A Malherbe szellemének jelleme és iránya | 371 |
| A versirás mesterségeiben Malherbe által eszközölt változtatások részletezése | |
| Részletes újítások a nyelvben, s a verselés tökélyesbítése | 379 |
| Mily példát adott Malherbe, elmélete támogatására | 384 |
| Hatodik fejezet | |
| Összehasonlítása a költészet és a próza haladásának a tizenhatodik században | 391 |
| Az Amyot Plutarch-ja | 393 |
| Montaigne Mihály. Mennyiben képezte őt a renaissance? | 401 |
| Az Essai-k tárgya | 406 |
| Az Essai-k általános jellemzése. Miért viseltetik Montaigne különös előszeretettel a latin hanyatlási korszak írói iránt? | 412 |
| A Montaigne népszerüségének okai | 416 |
| A Montaigne leveleiről. Egy szó a IV. Henrik levelezéséről | 425 |
| Hetedik fejezet | |
| A tizenhatodik század nevezetesebb másodrendű iróiról | 431 |
| A Menippée szatira | 436 |
| A franczia szellem haladása a tizenhatodik században; s minő csalódásba esnek e részben némelyek? | 442 |
| A franczia szellem általános jelleme, a mint a Montaigne jelenségeiben s fogyatkozásaiban nyilatkozik: s mi teendőt hagyott még a tizenhatodik század a tizenhetediknek? | 445 |
| Mit kivántak a tizenhetedik század elején? Charron. Szalézi szent Ferencz. A IV. Henrik országlásának a hatása | 454 |
| II. kötet | |
| Harmadik könyv | |
| Első fejezet | |
| Melyik szó jellemzi a franczia szellem által a tizenhetedik század elején érzett szükséget; s melyik író tett e szükségnek legelőször eleget? | 3 |
| Balzac. - Mikép méltányolta őt Descartes. Mily tetszésben részesültek első iratai? | 6 |
| Miben áll a Balzac Leveleinek ékesen szólása; s mennyiben vitte előbbre ez író a franczia nyelvet? | 15 |
| Balzacnak és birálóinak a hibái. - Goulu atya - A Balzac értekezései | 22 |
| Mi a maradandó a Balzac irataiban? - A franczia próza elmélete | 30 |
| A Voiture Levelei | 34 |
| Második fejezet | |
| Miként valósítja Descartes az ékesszólás eszméjét a minő körülmények jelzik a franczia szellem és nyelv e hatását? | 37 |
| Descartes bámulatos lángesze s minő eszközöket használ, hogy szellemének szabadságát biztosítsa? | 40 |
| A Cartesianimus mint bölcsészet s mint irodalmi módszer | 45 |
| Beszédek a módszerről | 51 |
| Összehasonlítás a Cartesianizmsu és a tizenhatodik század szelleme között | 54 |
| Mennyiben eredetibb és természetesebb Descartes, mint elődei bármelyike s mennyiben első a franczia próza történetében, s ki az írás művészetét tökéletességre vitte? | 62 |
| A Cartesianizmus irodalmi befolyása a tizenhetedik század legnagyobb íróira | 74 |
| Descartes a franczia nyelvet tökélyre vitte | 80 |
| Harmadik fejezet | |
| A drámai költészet története Corneille-ig | 83 |
| Corneille, a drámai költészet két fő alakjának a feltalálója a tragédia első mintáját alkotja meg | 92 |
| A Cid | 98 |
| A Corneille tragédiájának általános jelleme | 105 |
| A Corneille színműveinek gyöngéi s azok okai | 110 |
| Mi kivánni való maradt még a tragédiában Corneille után? | 124 |
| Negyedik fejezet | |
| A Descartes befolyása Parscalra. - Mi közös bennök? | 127 |
| Hogy fordúl Pascal jókor a bölcsészettől és a tudományoktól az erkölcstanhoz s az erkölcstan utján a valláshoz? | 131 |
| Miben különbözik a Descartes ékesenszólása a Pascalétól? | 140 |
| A Pascal eszméi a vallásról; s mit kell tartanunk az ő megvetéséről a bölcsészet iránt? - A "Különböző gondolatok" | 146 |
| A Vidéki Levelek. A franczia nyelv tökélye a Pascal irataiban | 158 |
| Ötödik fejezet | |
| Bizonyos intézmények befolyásáról, a franczia szellem tökélyesbítésére és a nyelvre | 175 |
| A franczia Akadémia alapítása | 176 |
| Vaugelas | 187 |
| Az akadémiai szellem tulkapásáról - A puristák | 194 |
| Port-Royal-Des-Champs | 198 |
| A nagy Arnauld és Nicole | 202 |
| Az "Okszerű általános nyelvtan" és a "Port-Royal-i Logika" | 218 |
| Hatodik fejezet | |
| Mi az oka, hogy Boileau annyi megtámadás mellett, mégis oly népszerű? | 223 |
| Mi teendő maradt még Malherbe után? - Az olasz és spanyol irodalmak befolyása | 226 |
| A Voiutre és Saint-Amant költészete | 243 |
| A költők helyzete és erkölcsei 1627-től 1660-ig | 250 |
| Minő akadályokra és minő támogatásra lelt tisztében Boileau, mint a francia költészet törvényhozója? | 257 |
| Boileau jelleme és szellem-iránya | 269 |
| Költészettanának elvei | 278 |
| Boileau viszonyai Racine-, Moliére- és La Fontaine-nel | 294 |
| Mi az igazi a Boileau műveiben? | 299 |
| A verselés művészetének tökélye. A Lutrin | 315 |
| Hetedik fejezet | |
| A XIV. Lajos uralkodásának a befolyása - Miben hasonlít ez uralkodás az irodalmi köztársasághoz? | 325 |
| A XIV. Lajos személyes befolyása | 332 |
| Mely műfajokon volt kiválóan érezhető a XIV. Lajos személyes befolyása? | 347 |
| Mit köszönhet a vígjáték XIV. Lajosnak? | 352 |
| Mit köszönhet XIV. Lajosnak a szomorújáték? | 360 |
| A XIV. Lajos személyes befolyása a vallásos ékesen szólásra | |
| XIV. Lajos személyes befolyása a Bossuet lángeszére és munkáira | 380 |
| Mely írókat és műfajokat kedvelt XIV. Lajos kevésbbé; s helyes-e a tizenhetedik századot a XIV. Lajos századának nevezni? | 387 |
| III. kötet | |
| Harmadik könyv (folyatás) | |
| Nyolczadik fejezet | |
| Minő tökélyesbülése volt még képes a tragédia Corneille után? A Quinault tragéiái | 3 |
| Az érzékenység a szellem műveiben | 9 |
| A Racine első fellépte. A Thebaide és Alexandre | 13 |
| Andromache. - Miben állott e darab ujdonság? Általános különbségei a Corneille és Racine színműveinek | 19 |
| Az Andromache szerepe. - Hermione | 27 |
| A női szerepek fontossága a Racine színműveiben | 32 |
| A Racine asszonyainak három fő szenvedélye | 36 |
| A férfi-jellemek | 49 |
| Mily fogalmat alkotott magának Racine a kitünő tragédiáról? A cselekmény egyszerüsége | 52 |
| Mit tartsunk a három egységről? | 56 |
| Áthalie | 60 |
| A Racine nyelvéről s némely tévedésekről, melyekbe műveinek tökélye ejt | 67 |
| Kilenczedik fejezet | |
| A vígjáték a Corneille korában - Mit csinált ő abból? A Hazug - Mi teendő maradt még utána? | 70 |
| A vígjáték három faja Moliére-nél. - A csel-vígjáték. A Szeleverdi, Sganarelle, Versenygő Szerelmesek, Póruljárt Negédesek | 79 |
| A jellem- és erkölcs-vígjáték. - A férjek iskolája. - A nők iskolája | 86 |
| A felsőbb vígjáték. - A Mizantróp. - Tartuffe - A Tudós nők | 97 |
| A Moliére forrásai | 111 |
| Mi az oka, hogy a tizenhetedik század három nagy drámairója közül Moliére veszített legkevesebbet a színpadon? | 119 |
| Tizedik fejezet | |
| Miért nem veszett el semmi a La Fontaine meséiből? | 123 |
| A mese s annak különös vonzó ereje - A tizenharmadik s tizennegyedik századbeli franczia meseirók - Az ezópi és fédrusi mese | 127 |
| Minő alakot adott a mesének Le Fontaine? | 132 |
| A La Fontaine meséinek a morálja | 137 |
| Valamennyi költőnk közt La Fontaine a legfrancziább | 141 |
| Valamennyi költőnk közt ő vett legtöbb ihletést a régiektől | 145 |
| La Fontaine-nek több izlése volt mint Moliére-nek, Racine-nak és Boileau-nak | 151 |
| A La Fontaine Beszélyei és egyéb költeményei | 154 |
| Tizenegyedik fejezet | |
| Mily korban virágoznak a moralisták? - A franczia társadalom a tizenhetedik században | 158 |
| La Rochefoucauld, az események által tevékenységbe sodort szemlélődő | 160 |
| A Maximák; s mi tette azokat maradandó művé? | 166 |
| Mily rendűek a Maximákban kifejezett igazságok, mi foglal el bennök legtöbb helyet? - A könyv vezéreszméje | 168 |
| A Maximák négy kiadása. A szerző által azokban tett javitások és kihagyások szelleme | 173 |
| A Maximák igazsága, végleges szerkezetökben, s mily föntartással lehet az elfogadni? | 174 |
| A Maximák irálya | 178 |
| Tizenkettedik fejezet | |
| La Bruyére, összehasonlítva mint moralista, Pascal-lal. La Rochefoucauld-val, Nicole-lal | 180 |
| Mikép lehet kimagyarázni az ellentétet, La Bruyére életének csekély- s munkájának nagy feltűnősége között? | 185 |
| Összehasonlítása annak a korszaknak, melyből La Bruyére veszi arczképeit, azzal, mely La Rochefoucauld-t sugalmazta | 186 |
| La Bruyére mint erkölcsi író; s miben különbözik e tekintetben elődeitől? | 189 |
| Változtatások és hozzáadások a Jellemek különböző kiadásaiban. Részletezése a La Bruyére művészetének | 191 |
| A Jellemek irálya; s mikép itélt arról Suard? | 198 |
| A La Bruyére fogyatkozásai; s miért van helyén azokat megjelölni? | 202 |
| Tizenharmadik fejezet | |
| A két régiség egyesülése Bossuetben | 207 |
| A Bossuet sajátos és kiváló jellemvonása | 209 |
| Hogyan menekül Bossuet a kételyből és ascetismusból? | 212 |
| Bossuet hittudós, dogmák nélkül, mysticus, ábrándok nélkül | 216 |
| Bossuet a tizenhetedik század legtermészetesebb s legváltozatosabb prózaírója | 218 |
| Bossuet első munkái | 223 |
| Bossuet beszédeinek jelleme | 226 |
| A trónörökös nevelésére irott munkák | 232 |
| Halotti Beszédek | 246 |
| A gallikán egyház szervezete - Beszéd az egyház egységéről - Az újítások története | 249 |
| Az eltérések története, mint szépmű | 257 |
| Az eltérések történetének védelme - Intelmek a protestánsokhoz | 260 |
| Bossuet politikai tanai - Egyszerre miként van is, nincs is igaza e nagy férfiúnak? | 261 |
| A quietismus fölötti vita - A vallásos viták befolyása a tizenhetedik században, a nyelvre és irodalomra | 267 |
| Fénelon és Guyonné | 274 |
| A Bossuet és Féneol közötti küzdelem s párthiveik | 279 |
| Hogy lőn Bossuet a hagyomány s Fénelon az egyéni felfogás védője? - Bossuet diadalának befolyása a franczia szellemre és nyelvre | 299 |
| Levelezés Leibnitz és Bossuet között | 306 |
| Bossuet lelkipásztor s ájtatossági munkái | 308 |
| Zárszó | 310 |
| Tizennegyedik fejezet | |
| Fénelon műveinek általános jellege | 317 |
| Fénelon, képzelgő a vallásban | 319 |
| Fénelon tévedések az eméleti államtanban | 324 |
| Fénelon tévedései a gyakorlati politikában | 331 |
| Fénelon tévedései a lelkipásztorkodásban - Lelkiismeretes birálata a királyság kötelességeinek - Fénelon befolyásáról Bourgogne herczeg jellemére és magatartására | 335 |
| Egyesek gyóntatása - Vallásos levelek | 349 |
| A képzelgés Fénelon irodalmi elméleteiben | 353 |
| Minő sajátságoknál fogva tartozik Fénelon a tizenhetedik századhoz? | 363 |
| Télémach | 371 |
| Tizenötödik fejezet | |
| Levelek és Emlékiratok - Guy-Patin, Mottevillené, Retz - A Sévignéné Levelei - A Saint-Simon Emlékiratai | 383 |
| Balzac és Voiture, összehasonlítva Sévignénével | 387 |
| A Sévignéné jelleme - A negédes és szellemes elem, leveleiben - I. Napoleon itélete Sévignénéről és Mainthenonnéről | 390 |
| Saint-Simon Emlékiratai - Saint-Simon és Bossuet | 397 |
| A XIV. Lajos uralkodásának a vége - Saint-Simon és Tacitus | 400 |
| A Saint-Simon politikai szerepe | 408 |
| A Saint-Simon iratai összehasonlítva az ókori történetírókéival | 404 |
| A Saint-Simon arczképei | 416 |
| A nyelv a Saint-Simon Emlékirataiban | 410 |
| Mi részben tartozik Saint-Simon a tizennyolcadik századhoz | 413 |
| IV. kötet | |
| Negyedik könyv | |
| Első fejezet | |
| Harcz a klassikus régiség és a keresztyén régiség ellen | 3 |
| A régiek elleni három hadjárat - Desmartes de Saint-Sorlin | 4 |
| Perrault Károly | 9 |
| Houdard de Lamotte | 16 |
| Fontenelle szerepe a klassikus régiség elleni harczben. A rossz és a jó Fontenelle | 28 |
| A Jó Fontenelle | 33 |
| A Világok Többes-volta | 34 |
| A Tudósok Dicsérete | 37 |
| Harcz a keresztyén régiség ellen. A vallási kétely három neme. Lamotte-Levayer - Pascal - Huet. Bayle | 41 |
| A keresztyén és pogány régiség kicsinylésénak hatása a franczia irodalomra a tizennyolcadik században | 48 |
| Második fejezet | |
| A negédes szellem újbóli fellépése. Hívei a tizenhetedik és tizennyolcadik században | 51 |
| Bouhours atya. A cziczomás igaz elmélete | 53 |
| Trublet abbé - Hogy lehet a jóból szépet csinálni | 57 |
| Még egy hasonlatosság a tizenetedik és tizennyolcadik század negédesei között - A Szellem körök. A szépelgő modor. Lamotte és Du Maine herczegné | 61 |
| A negédesség nyomai a Massillon Böjti beszédeiben. Mi veszély fenyegeti a franczia szellemet a tizenyolczadik század kezdetén | 64 |
| Harmadik fejezet | |
| A franczia nyelv és szellem megújhodása a lángész és hagyomány útján. - A jó és a rossz bölcselmi szellem | 67 |
| Montesquien. A Perzsa Levelek | 70 |
| Voltaire. - XII. Károly története | 76 |
| Buffon. Természetrajz | 85 |
| Lesage. Gil Blas | 93 |
| Rollin. Értekezés a tanrendről | 105 |
| Negyedik fejezet | |
| A franczia irodalom nyereség- és veszteség-számlája a tizennyolczadik században. A veszteségek története | 125 |
| A költészet és a verselés művészetének veszteségei. Rousseau Ker.-János Ódái | 126 |
| Voltaire Henriade-ja. Verses értekezései és Levelei. Játszi költeményei | 133 |
| Néhány vers-iró - A tizenhetedik század hagyománya a satirában - Gilbert | 143 |
| A költészet megújulása a tizenyolczadik század végén - Chénier André | 147 |
| Ötödik fejezet | |
| A veszteségek történetének folytatása - A szomorújáték a tizennyolczadik században - Corneille és Racine első utánzói | 157 |
| A Crebillon újításai - Az ember és a költő | 159 |
| A Voltaire Oedipus-a - Mit köszönhet a tragédia Voltaire-nek? | 165 |
| Zaire és Mérope | 173 |
| A Voltaire szinműveinek hiányai és azok okai | 178 |
| A Voltaire irálya a tragédiában | 189 |
| A Voltaire utánzói: De Belloy, Guymond de la Touche, Saurin, La Harpe, Chénier Mária-József. Kisérletek a tragédia újjászületésére. Ducis, La-Mercier | 193 |
| Hatodik fejezet | |
| A veszteségek sorozatának folytatása - A vígjáték Moliére után | 201 |
| A Játékos, Regnard-tól | 203 |
| Dufresny - Dancourt - Turcaret | 211 |
| Marivaux - Destouches - La Chaussée - A Moliére-iskola újra ébredése | 214 |
| Destouches | 217 |
| La Chaussée | 219 |
| A rímkovács - A Gazember | 221 |
| Diderot - A komoly vigjáték elmélete | 228 |
| Beaumarchais - A Szevillai borbély - Figaro házassága | 240 |
| Andreiux Collin és d'Harleville | 252 |
| Fabre d'Eglantine - A Moliére Philint-je | 256 |
| Hetedik fejezet | |
| A veszteségek történetének folytatása | 260 |
| Veszetségek az egyházi szónoklat terén | 260 |
| Bossuet | 263 |
| Bourdaloue | 273 |
| Massillon | 285 |
| Veszteségek az erkölcsi bölcsészet terén. Vauvenargues | |
| Vauvenargues mint moralista | 398 |
| Vauvenargues mint jellemfestő | 305 |
| Vauvenargues mint kritikus | 308 |
| Nyolczadik fejezet | |
| A franczia próza nyereségei a tizennyolcadik században | 317 |
| Elmélkedések a római birodalom fénykora és hanyatlása fölött - Összehasonlítás Bossuet és Montesquieu közt | 319 |
| Miért hallgat Montesqueiu a Gracchusokról? Megokolatlan itéletei | 324 |
| A Törvények szelleme. Hogy keletkezett e könyv | 329 |
| A Törvények szellemében rejlő varázs. A Montesquieu nyelvének és irályának szépségei. A módszer hiánya | 332 |
| A Törvények szellemének eszméje. E könyv sikere a tizennyolcadik században. Montaigne és Montesqueiu | 338 |
| Montesquieu tévedései és ezeknek főbb okai | 343 |
| Kilenczedik fejezet | |
| A tizenhetedik századi franczia próza nyereségeinek folytatása | 352 |
| A XIV. Lajos százada - A Század eszméje kizárólag a Voltaire-é | 352 |
| Mit tartsunk a mű tervének birálatairól? Minő igényeket és várakozást kötünk egy történelmi műhöz? | 355 |
| A Században előforduló néhány képről | 358 |
| A Század hiányairól | 362 |
| Emlékezés a nemzetek szelleméről és erkölcseiről - E könyv jó és rossz tulajdonai | 366 |
| Voltaire Levelezései - Néhány Értekezés a büntető törvények reformjáról | 374 |
| A Levelezésekben mutatkozó különféle szellemről | 377 |
| Az irodalmi kritika része a Levelezésekben | 380 |
| A Voltaire és a Cicero levelei | 382 |
| Tizedik fejezet | |
| A nyereségek történetének folytatása | 385 |
| Az ember történetrajza - Az emberi fajok változatai; az ember egysége | 385 |
| Az egyén története. Az ember természeti és erkölcsi rajza. A Buffon ecsetének szűzies volta | 389 |
| Az állatok természetrajza. A Buffon ellenszenvei | 393 |
| A természet korszakai | 399 |
| Beszéd az irályról | 403 |
| Tizenegyedik fejezet | |
| Jean-Jaques Rousseau (János-Jakab) | 409 |
| A Rousseau iratainak hatása | 409 |
| Az utópia szelleme | 417 |
| Az utópia szelleme Rousseau politikai műveiben | 422 |
| Az Új Heloise utópiája | 427 |
| Emil | 431 |
| A Vallomások utópiája | 442 |
| Hogy lett Rousseau utópistává? | 451 |
| A Rousseau műveinek maradandó szépségei | 461 |
| Tizenkettedik fejezet | |
| Az Encyclopédia | 467 |
| D'Alembert | 470 |
| Diderot - Az encyclopédikus iskola szelleme. Hatása | 475 |
| Bernardin de Saint-Pierre - Természet-tanulmányok | 480 |
| Pál és Virginia | 484 |
| Chateubriand - René. A keresztyénség szelleme - A két régiség - Új irányok a franczia irodalomban. Mivé tette Chateaubriand-t a politika - Emlékiratai | 488 |
| Befejezés | |
| Miért áll meg e történet a tizenkilenczedik századnál | 500 |
| Politikai bölcselmi- és Vallási vita-iratok - De Staelné - De Bonald - Lamennais - De Maister József | 503 |
| A költészet a tizenkilenczedik század első felében | 511 |
| A történelem a tizenkilenczedik század első felében. Thierry Ágoston | 520 |
| A műbirálat - A szépművészetekre alkalmazott kritika - A bölcsészeti kritika | 526 |
| A szinmű- és regényirodalom a tizenkilenczedik században - Utolsó benyomás | 531 |
Folytatás Microsoft-tal