1.034.900

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A gazdaság jogi szabályozása

Szerző
Lektor

Kiadó: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 725 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-220-714-9
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

10 éve van annak, hogy utoljára a magyar jogi irodalomban a gazdasági életre vonatkozó joganyag olyan ismertető jellegű bemutatása, amely feltárja az egyes jogintézmények mögött meglevő... Tovább

Előszó

10 éve van annak, hogy utoljára a magyar jogi irodalomban a gazdasági életre vonatkozó joganyag olyan ismertető jellegű bemutatása, amely feltárja az egyes jogintézmények mögött meglevő közgazdasági hátteret, kialakulásuk társadalmi-gazdasági indokait is. Azóta a tételes joganyag úgyszólván teljes egészében kicserélődött.
Ismeretes, hogy 1968-ban a gazdasági reform jogalkotási koncepciója az volt, hogy az áttérés időszakában csak a legszükségesebb jogalkotási munka végeztessék el a jogszabályi hierarchia alacsony vagy középső szintjén, és 4-5 év tapasztalatainak birtokában történjék meg a jogintézmények végleges jellegű kialakítása a jogszabályi hierarchia magas szintjén. A gazdasági jogalkotás e második szakasza 1972-ben a népgazdasági tervezésről szóló törvény megalkotásával elindult és azóta is tart. Törvényt alkotott az országgyűlés a külkereskedelemről, a statisztikáéról, az állami vállalatról, elkészült a Ptk reformja. Vissza

Tartalom

Előszó23
A népgazdasági tervezés
A népgazdasági terv és a tervezés fogalma25
A népgazdasági tervek egységes rendszere26
Népgazdasági tervezés29
A tervek nemzetközi koordinációja32
A központi fejlesztési program34
Hatáskörök a terv megállapításával kapcsolatban36
A terv kötelező ereje39
A terv megvalósítása, a megvalósítás ellenőrzése40
Tanácsi tervezés47
Statisztika49
A statisztika fogalma és felosztása49
Központi és igazgatási állami statisztika50
A statisztikai tevékenységek összehangolása51
Adatszolgáltatási kötelezettség és megsértésének szankciói 52
A statisztikai adatok védelme53
A gazdaságirányítás szervezete
Kormányzati, funkcionális és ágazati gazdaságirányítás54
Kormányzati gazdaságirányítás55
Állami Tervbizottság56
A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottsága58
Tudománypolitikai Bizottság58
Funkcionális gazdaságirányítás60
Munkaügyi Minisztérium60
Pénzügyminisztérium61
Országos Tervhivatal62
Külkereskedelmi Minisztérium64
Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság64
Országos Anyag- és Árhivatal65
Az ágazati irányítás67
Az ágazati miniszter69
A vállalatok feletti felügyelet71
Nehézipari Minisztérium72
Kohó- és Gépipari Minisztérium72
Könnyűipari Minisztérium73
Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium73
Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium74
Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium75
Belkereskedelmi Minisztérium75
Külkereskedelmi Minisztérium76
Árhatósági szervezet és hatáskör76
Az állami vállalat
Az állami vállalat helye és szerepe a gazdálkodásban79
Az állami vállalat alapítása81
A vállalat tevékenységi köre83
Az állami vállalat szervezete86
A szervezetre vonatkozó általános rendelkezések86
Az igazgató és helyettesei88
A vállalat képviselete90
A jogtanácsos91
A vállalati kollektíva részvétele a vállalat irányításában, az üzemi demokrácia93
A vállalat vagyoni és jogi önállósága94
A vállalat felügyelete98
A felügyelet tartalma98
A vállalatoknak adott egyedi utasítás100
A felügyelő bizottság101
A vállalat megszüntetése101
Felszámolás102
A közüzemi vállalat104
A tröszt105
Tröszt keretébe tartozó vállalatok jogi helyzete107
A vállalatok nyilvántartása107
Vállalati törzskönyv107
Cégjegyzék109
A gazdasági társulások
Általános rendelkezések112
Döntési rendszer114
Nyereség és veszteség megoszlása114
Harmadik személyekkel szembeni felelősség115
A társulási szerződés115
A társulás jóváhagyása116
A társulás irányítása118
Az igazgatótanács118
Az igazgatóság119
Az igazgató120
A képviseleti jog120
A munkáltatói jogok120
A társulás felügyelete122
A társulás megszűnése, egyesülés, kizárás, felszámolás123
A közös vállalatra vonatkozó különös rendelkezések125
A betéti társulásra vonatkozó különös rendelkezések127
Az egyesülésre vonatkozó különös rendelkezések128
Az agráripari egyesülés130
A gazdasági társaságra vonatkozó különös rendelkezések131
A gazdasági társulások létesítésének és működésének pénzügyi feltételei133
Közös szabályok133
Közös vállalat134
Betéti társulás135
Egyesülés135
Gazdasági társaság136
A szövetkezetek
A szövetkezetekről általában137
A szövetkezetek jogi szabályozásáról általában és a szövetkezeti jog alapelvei139
Alapelvek140
A szövetkezeti tulajdon142
A szövetkezeti tulajdon alanya és köre142
A szövetkezeti gazdálkodás143
A szövetkezeti ellenőrzés144
A szövetkezet képviselete145
A szövetkezetek érdekképviseleti szervei145
Területi Szövetség145
Országos érdekképviseleti szervek146
Az Országos Szövetkezeti Tanács148
A szövetkezetekkel kapcsolatos állami felügyelet148
A szövetkezetekre vonatkozó jogi szabályozás149
A szövetkezetek gazdasági irányítása150
A szövetkezetek szakmai felügyelete és hatósági irányítása151
Állami törvényességi felügyelet152
Szövetkezeti ágazatok153
Mezőgazdasági termelőszövetkezetek153
Fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek176
Ipari szövetkezetek181
Egyéb szövetkezetek188
A vállalatok jövedelemszabályozása, vállalati alapok
A jövedelemszabályozás átfogó vonásai190
Az eszközlekötési járulék192
Illetményadó és társadalombiztosítási járulék193
Az illetményadó194
A társadalombiztosítási járulék195
Forgalmi adó195
Belkereskedelmi adó197
Külkereskedelmi adó197
A termelési adó198
Az építési adó199
A nyereségadó200
Az alapok képzése201
A jóléti alap képzése202
A tartalékalap képzése203
A fejlesztési alap képzése203
A részesedési alap képzése205
A műszaki fejlesztési alap képzése205
Az alapok felhasználása207
A jóléti és kulturális alap felhasználása207
A tartalékalap felhasználása207
A fejlesztési alap felhasználása208
A részesedési alap felhasználása209
Különleges rendeltetésű alapok210
Jótállási (garanciális) alap210
Tervezésfejlesztési és kockázati alap210
Árkockázati alap211
Élelmiszeripari tartalékalap211
Import és export árkülönbözeti tartalékalap211
Idegenforgalmi kockázati alap211
Állami gazdaságok biztonsági tartalékalapjai211
Útfenntartási alap211
Lakásépítési alap212
Szövetkezeti közös alapok212
Kölcsönös támogatási alap212
A tröszt keretébe tartozó vállalat és a közös vállalat adózása213
A tröszt és a keretébe tartozó vállalat adózása213
A közös vállalat adózása213
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar szabályozó rendszerének az általánostól eltérő vonásai214
A mezőgazdasági nagyüzemek adózásának és támogatási rendszerének eltérése az általánostól215
A pénzügyi támogatások216
A beruházási támogatások216
Az üzemviteli támogatások216
A kedvezőtlen adottságú gazdaságok támogatása217
Az élelmiszeripar szabályozása218
A mezőgazdasági nagyüzemek adózása és alapképzése218
Jövedelemelvonás218
A földadó220
A mezőgazdasági szövetkezetek és társulások jövedelemadója220
A termelőszövetkezeti nyereség felhasználása221
A termelőszövetkezeti tartalékalap222
A termelőszövetkezeti fejlesztési alap223
Termelési adó223
Egyes különleges jövedelemszabályozási rendszerek223
A vállalati gazdálkodási rend szerint működő műszaki kutató (fejlesztési) intézetek pénzgazdálkodási, jövedelemszabáslyozási és anyagi érdekeltségi rendszere223
A szervezési és számítástechnikai intézetek (vállalatok) pénzgazdálkodási és jövedelemszabályozási rendszere225
Az építőipari tervezés és a beruházások szervezése és lebonyolítása alágazatba tartozó vállalatok jövedelemszabályozási rendszere226
Egyes kommunális és közüzemi szolgásltató vállalatok jövedelemszabályozási és anyagi érdekeltségi rendszere227
A fogyasztási szolgáltató vállalatok jövedelemszabályozási rendszere228
A takarékszövetkezetek jövedelem- és bérszabályozási rendszere228
Az állami telek használati és igénybevételi díja229
Telekhasználati díj229
Telek-igénybevételi díj230
Az állami vállalatok és szövetkezetek mérlegkészítési kötelezettsége230
Leltározás231
Mérlegkészítési kötelezettség231
Felelősség a mérleg valódiságáért233
A mérlegbeszámoló233
A gazdálkodó szervezet adóigazgatására vonatkozó eljárás234
Az eljáró szervek és hatáskörök234
Az adóigazgatási eljárás234
Munkaügyi szabályozás
Létszám237
Állományi létszám237
Munkaügyi állományi létszám237
Statisztikai állományi létszám238
Dolgozólétszám239
Munkaköri kategóriák239
A vállalati bérszabályozás formái241
A vezetői érdekeltségi rendszer246
A teljesítménybérezés irányelvei248
A munkanormák fajtái251
Műszakilag megalapozott norma251
Tapasztalati statisztikai norma251
Becsült norma251
Munkaerő-gazdálkodás251
A kötelező munkaerő-közvetítés252
A munkaerő-toborzás253
Álláshirdetés254
A beruházás
Beruházások jogi szabályozása általában257
A beruházások rendjének szabályozása258
Beruházási fogalmak259
Állóeszközök260
Beruházás260
Beruházási költségek262
Beruházási igazgatási költségek262
Nem aktiválható oldal262
Fejlesztési költségek262
Beruházási kategóriák263
Állami beruházások263
Vállalati, szövetkezeti beruházás264
A beruházások egyéb csoportosítása264
A beruházás előkészítése és megvalósítása265
A beruházások előkészítése265
Az előkészítés és a megvalósítás általános szabályai266
A beruházások elhelyezése268
A nagyberuházások előkészítése271
Fejlesztési cél272
A fejlesztési cél egyeztetése272
A fejlesztési cél jóváhagyása273
Műszaki tervek kidolgozása a beruházási javaslat jóváhagyása előtt273
Intézkedések a fejlesztési cél jóváhagyása alapján273
Az előkészítési munkaprogram274
Részdöntések274
A beruházási javaslat275
A véleményező szervek feladata és felelőssége a beruházási javaslat elkészítésében275
Az Országos Tervhivatal feladata és felelőssége275
A beruházási javaslat egyeztetése és előterjesztése276
A beruházási javaslat jóváhagyása277
A beruházás felvétele az éves népgazdasági tervbe277
Eltérés a beruházási javaslat jóváhagyott mutatóitól277
A felügyeleti szerv feladata és felelőssége az előkészítésben278
A fejlesztés pénzügyi forrása279
Államkölcsön279
Az államkölcsön hatályos szabályozása279
Kapcsolódó beruházások finanszírozása280
Kapcsolódó beruházások pénzügyi fedezete281
A beruházás megvalósításának engedélyezése281
Engedélyokirat281
Beruházási program282
A célcsoportos beruházások előkészítése283
Az összevont beruházási javaslat kidolgozása283
A tanácsi célcsoportos beruházások előkészítése283
A célcsoportba tartozó egyes beruházások előkészítése284
Egyéb állami beruházások előkészítése285
A vállalati (szövetkezeti) beruházások előkészítése285
Vállalati (szövetkezeti) beruházások előkészítéséért való felelősség285
Beruházási alapokmányok286
A beruházási alapokmány véleményezése és jóváhagyása287
A beruházási alapokmány módosítása288
A vállalat (szövetkezet) ügyrendjét érintő szabályozás288
A beruházásokat érintő hatósági engedélyezési eljárás289
Hatósági előírások és engedélyek290
A szerződések beruházási vonatkozásai295
A beruházások pénzügyi feltételei296
A beruházás pénzügyi feltételeinek előzetes biztosítása297
Fedezetigazolás297
Külön tartalék297
A pénzügyi források298
Az állami beruházás pénzügyi forrása298
A vállalati (szövetkezeti) beruházások pénzügyi forrásai299
Vállalati (szövetkezeti) beruházások pénzeszközeinek kezelése300
A pénzügyi forrásokra vonatkozó külön rendelkezések301
Az állami eszközök felhasználásának ellenőrzése301
A beruházások üzembe helyezése és értékelése302
Próbaüzemeltetés303
Üzembe helyezés, üzembe helyezési okmány303
Aktiválás, befejezés304
Helyiséggazdálkodás
Közületi szervek elhelyezése306
Igénybevétel307
Hasznosítás308
Kártalanítás309
Végrehajtás310
Használat310
Raktárgazdálkodás311
Állami tulajdonban álló ingatlanok kezelése315
Állami szervek ingatlanvásárlása317
Az árszabályozás
Az árak közgazdasági funkciója320
Árformák321
A hatósági ár321
A szabad ár322
Az ár és a szállítási ütemezés322
Az árak polgári jogi jelentősége324
Árformák és szerződéskötési kötelezettség325
Az ártúllépések szankciói325
Szabálysértési szankció326
Büntetőjogi szankció326
Polgári jogi szankció331
Ártúllépés a kisipar és a kiskereskedelem körében331
Az árak ellenőrzése331
Áremelés bejelentése332
Költségkalkuláció-készítési kötelezettség333
Árbiztos kiküldése334
Az árszabályozó rendelkezések kiadása335
Az áruforgalom igazgatási jellegű szabályozása
A belföldi termékforgalom általános jellemzői336
Igazgatási korlátozó eszközök a termékforgalomban338
Központi gazdálkodás339
Kontingens előírása339
Kizárólagos értékesítő szerv kijelölése340
Szerződéskötési kötelezettség341
Meghatározott (maximális, minimális) készletszint előírása343
Operatív intézkedés344
Huzamos szerződéses kapcsolatok megszakítása344
Beszerzés magánszemélyektől347
A mezőgazdasági termékforgalom348
A külkereskedelem szabályozása
A külkereskedelmi állami monopólium349
A külkereskedelmi tevékenység350
A külkereskedelmi szerződés351
A külkereskedelmi jog354
A külkereskedelmi politika358
A külkereskedelem irányítása, államközi szerződések359
A devizagazdálkodás rendje363
A Magyar Nemzeti Bank devizahatósági hatásköre363
Árfolyamszabályozás364
A devizaszabályok alanya és tárgya365
Az áruforgalommal kapcsolatos devizagazdálkodás366
Külföldi hitelek367
A külkereskedelemre ható szabályozó eszközök367
A vámok367
A viszonylati irányítás pénzügyi eszközei372
Állami visszatérítés373
A külkereskedelem hatósági jellegű szabályozása375
Az export-import engedélyezés rendszere375
Külföldiek kereskedelmi tevékenysége, külföldi részvétellel működő társulások, belföldi gazdálkodó szervezetek külföldi gazdasági vállalkozása377
A KGST 1968/1975. évi Általános Szállítási Feltételei381
Nemzetközi gazdasági együttműködés
A szocialista gazdasági integráció385
A KGST szervezete és működése385
A KGST-ben folytatott együttműködés fejlődése390
A Komplex Program392
Gazdasági kapcsolatok az iparilag fejlett tőkés országokkal394
Gazdasági kapcsolatok a fejlődő országokkal395
A nemzetközi gazdasági együttműködés hazai központi állami irányítása, koordinálása397
KGST ágazati kormánybizottságok kétoldalú kormányközi bizottságok400
Ágazati miniszterek401
Vállalatok, szövetkezetek, kutatóintézetek és egyéb gazdálkodó szervezetek közvetlen egüyttműködése külföldi gazdálkodó szervezetekkel402
Termelési együttműködés404
Gyártásszakosítás és termelési kooperáció404
Nemzetközi gazdálkodó szervezetek414
Műszaki-tudományos együttműködés418
Iparjogvédelem a sz ocialista együttműködésben428
Az együttműködés során létrejött találmányok jogvédelme428
A KGST partnerországba benyújtani kívánt találmányi bejelentések követelményeinek egységesítése430
A külföldi vonatkozású iparjogvédelmi ügyek intézése430
Együttműködés a szabályosításban és a mérésügy területén431
Szabványosítás431
Mérésügy433
KGST licencszerződések433
A KGST-tagországok gazdasági együttműködéséből eredő jogviták eldöntése434
A pénz- és hitelforgalom szabályozása
A bankszervezet439
A Magyar Nemzeti Bank439
Az Állami Fejlesztési Bank441
Az Országos Takarékpénztár, a takarékszövetkezet442
A Magyar Külkereskedelmi Bank Rt.444
Pénzintézeti Központ, Magyar Általános Értékforgalmi Bank Rt.444
A fizetések általános szabályai444
A fizetési módok választhatósága444
Bankszámlák közötti elszámolások445
Készpénzfizetés és készpénzellátás447
Fizetési határidő449
A fizetések különös szabályai450
Bankszámlaszerződés453
A csekk456
A nemzetközi fizetési forgalom458
A hitelforgalom458
A hitelnyújtás közgazdasági jelentősége458
A hitelmonopólium459
A hitelezés során érvényesülő elvek461
A biztosíték463
A kamat464
A hitelügyek állami irányítása464
A hitelek főbb fajai465
A hitel rendelkezésre bocsátásának jogi eszközei468
Igazgatási jellegű szankciók a gazdasági életben
A gazdasági bírság469
A gazdasági bírság alkalmazásának köre469
A gazdasági bírság indítványozása471
A gazdasági bírság összege472
Eljárási szabályok472
A bírósági (döntőbizottsági) gyakorlat473
A tisztességtelen verseny476
A gazdasági életet érintő fontosabb, bírságjellegű szankciók479
szennyvízbírság480
Légszennyezési bírság481
Pénzügyi jellegű bírság481
A kitelepítéssel kapcsolatos bírság482
Építésrendészeti bírság483
Egyéb brságok484
A gazdálkodó szervezetek egymás közötti szerződéseire vonatkozó általános szabályok
A szerződések általános szabályairól. A szerződés485
A gazdálkodó szervezetek között létrejövő szerződések szabályozása486
Gazdálkodó szervezet486
A gazdálkodó szervezetek közötti szerződéses szabályok elhelyezése487
Alapfeltételek490
A szerződéses megállapodás szabadsága és ennek korlátai491
A szerződéses szabadság elve és korlátai általában491
AS szerződéskötés szabadságának korlátai492
A szerződés tartalmának meghatározása495
A szerződéstípus megválasztása496
A szerződés létrejötte498
Szerződési akarat498
A szerződési akarat kifejezése504
A kifejezett akaratok megegyezése, a megegyezés hiánya514
A szerződés érvénytelensége516
Az érvénytelenségi okok áttekintése516
Egyes érvénytelenségi okok517
Az érvénytelenség következményei523
A szerződés módosítása528
Szerződésszegés532
A szerződésszegések általános kérdései532
Egyes szerződésszegések541
A szerződés megszűnése551
A gazdálkodó szervezetek egymás közötti egyes szerződéstípusainak sajátos szabályai
Adásvételi szerződés (raktári beszerzés)553
Szállítási szerződés555
A szállítási szerződés fogalma és szabályozása555
Szerződéskötés558
A szerződés tartalma560
A szerződés módosítása562
A szerződés teljesítése563
Szerződésszegés571
A szerződés megszűnése578
A kiskereskedelem lehívásos szerződései580
Általános jellemzés580
A felek együttműködése581
Teljesítés583
Szerződésszegés583
Vállalkozási szerződés584
A vállalkozási szerződés általános szabályai584
Tervezési szerződés605
Építési szerződés610
Szerelési szerződés617
Fővállalkozási szerződés619
Mezőgazdasági termékértékesítési szerződés620
Fogalma és szabályozása620
Szerződéskötés622
A felek együttműködése623
Teljesítés623
Szerződésszegés625
Megbízási szerződés626
Tervezői, művezetési szerződés628
Kutatási, fejlesztési szerződés628
Bizományi szerződés631
Külkereskedelmi vonatkozású szerződések632
Saját számlás szerződések633
Bizományi szerződés634
Társasági szerződés636
Hitel- és kölcsönszerződés637
Újítás, találmány, szabadalom, mérésügy, szabványosítás
Újítás639
Az újítás fogalma640
Az újítás szerzője644
Az újító erkölcsi és anyagi elismerése645
Újítási szerződések647
Az újítás átadása649
Az újítási javaslat benyújtása és nyilvántartása649
Az újítási javaslat elbírálása649
Összeférhetetlenség651
Az újításokkal kapcsolatos viták651
Az újítási díj forrása652
Az újítómozgalommal kapcsolatos feladatkörök, hatáskörök652
Illetékmentesség653
Országos Találmányi Hivatal653
A találmány654
A találmány fogalma654
A szabadalmi oltalom655
Találmánybitorlás - szabadlombitorlás657
Szabadalmi eljárás657
Bírósági eljárás szabaalmi ügyekben659
Szabadalmi ügyvivők659
Iparjogvédelem660
Belföldön készült árucikkek kötelező megjelölése660
Védjegy660
Mintaoltalom663
Mérésügy663
Országos Mérésügyi Hivatal664
Mértékegységek664
Hitelesítési kötelezettség665
Alapmérőeszközök666
Szabványosítás667
Magyar Szabványügyi Hivatal668
Állami szabványok668
Műszaki irányelvek670
Vállalati szabványok670
Műszaki feltételek670
Ellenőrzés670
Ellenőrzés
Az ellenőrzés rendszere672
Az ellenőrzés módszerei675
A felügyeleti ellenőrzés677
A felügyeleti ellenőrzés célja, feladata677
A felügyelő bizottság680
Vállalati pénzügyi revízió683
A népi ellenőrzés686
A népi ellenőrzés szervezete686
A népi ellenőrzés feladata687
A népi ellenőrzés módszere688
Az ügyészi általános törvényességi felügyelet690
A belső ellenőrzés691
A vezetői ellenőrzés691
A vállalati tevékenység folyamatába épített ellenőrzés692
A függetlenített belső ellenőrzés692
Hatósági ellenőrzés693
Élelmiszerek és italok előállításának és forgalmának ellenőrzése694
Bányahatósági ellenőrzés694
Állami kereskedelmi felügyelet695
Kazánok és egyes nyomástartó berendezések hatósági felügyelete696
Villamos energia fejlesztésének és felhasználásának ellenőrzése696
Munkavédelmi ellenőrzés697
Állami Közegészségügyi Felügyelet697
Tűzrendészet698
A tanács felügyeleti joga a tanács alá nem rendelt szerveknél698
Függelék701
Tárgymutató717
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem
konyv