A gazdasági fejlettség mérhetősége és új mérési módszere

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Jánossy Ferenc: A gazdasági fejlettség mérhetősége és új mérési módszere ' összes példány

Kiadó:	Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1963
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	323 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Kiadói előszó	17
Előszó	19
Bevezetés	23
Az összehasonlíthatóságról általában
A kvantitatív összehasonlíthatóság korlátozottsága	27
Lehetséges- s kvalitatíve eltérő objektumokat kvantitatíve összehasonlítani	28
Az összehasonlíthatóság kritikus határa mint az "összehasonlíthatóság kritériuma"	30
A kvantitatív összehasonlíthatóság sohasem korlátlan	31
A kritikus határ és a célkitűzés szerepe a kvantitatv elmezésben	33
A kritikus határ szerepe a természettudományban és a közgazdaságtudományban	33
A kritikus határ objektíve adott, vagy csak a "nagyságdefiníció" lazaságából ered?	34
A céltudatos összehasonlítás megkülönböztetése az öncélú összehasonlítástól, az ún. rendezési játéktól	37
A közvetlen összehasonlítástól a tulajdonképpeni mérésig	39
A kritikus határ számszerűsíthetősége	43
A kvantitatv összehasonlításnál érvényesülő egyéb tényezők	44
A rendezési játék eredete, jelentősége és káros behatolása a tudományos elemzésbe	47
Fejtegetésünk eddigi lépéseinek összefoglalása	49
A gazdasági fejlettségi szintek összehasonlításának elvi és módszertani problémái
Gazdasági modell fejlettségi szintek kvantitatív összehasonlítására	53
Különböző országos fejlettségi szintjeinek összehasonlítása csak a fejlődési folyamat jellemzői alapján lehetséges	53
A kvalitatív és kvantitatív változások összefonódása	55
Kiküszöbölhetők-e a kvantitatív változások összefonódása	55
Kiküszöbölhetők-e a kvalitatív változások a fejlődés elemzéséből, ha értékben, illetve pénzben mérjük a társadalmi terméket?	59
A gazdasági modell alapját képező absztrakciók rögzítése	61
A parciális termelékenységváltozások súlyozott átlagát kifejező két mutató	64
A termelékenységnövekedés láncindexszel képzett egységes mutatója	73
A fejlődési folyamat elemzésére kialakított modell alkalmazása több ország fejlettségének összehasonlítására	78
Két ország fejlettségi szintjének gyakorlati összehasonlítása társadalmi termékhalmazuk tételenkénti átárazásával	83
Mennyiben oldhatók fel a modellképzésnél elfogadott absztrakciók, például az értékarányos árrendszer feltételezése	83
A temékek kvalitatív azonosságára vonatkozó feltételezés	85
Zárt gazdasági egység feltételezése	88
Azonos össztársadalmi munkaráfordítás feltételezése	88
Azonos értékű pénzegység feltételezése	90
Példa k1 és k2 mutatók számszerű értékeinek alakulására tényleges országok összehasonlításánál	90
Két ország fejlettségi szintjének összehasonlítása valutakulcs segítségével	94
Hogyan tevődik át az összehasonlíthatóság problematikája a felhasznált adatokra	94
A társadalmi termék fogalmának körülhatárolása	95
A valutakulcs kialakulását befolyásoló tényezők és a külkereskedelmi kapcsolatok modellje	99
Közbevetve, a kölcsönös előnyös külkereskedelem alapja	102
A valutakulcs alapértéke	106
A valutakulccsal nyert kv mutató értékeinek eltérése a tételenkénti átárazással meghatározott k* mutató értékeitől	111
Új módszer a gazdasági fejlettségi szintek összehasonlítására
Az új módszer lényege és körvonalazása	119
Mi tette szükségessé új összehasonlítási módszer keresését	119
Az új módszer alapját képező két hipotézis	120
Az új módszer rövid összefoglaló ismertetése	123
A módszer kiinduló adatainak megválasztása, kialakítása és ábrázolása	128
A vizsgálat alapjául veendő országok megválasztása	128
A kiválasztott országok egy főre eső nemzeti jövedelmének előzetes rögzítése	129
Az NG-mutatók megválasztásánál érvényesülő alapvető szempontok	130
Az NG-mutatók középvonalának meredeksége	132
Az NG-mutatók értékeinek szórását előidéző tényezők	133
Szorosabban korreláló mutatók kialakításának szempontjai	125
A korreláció fokozása egyes NG-mutatók konkrét kialakításánál	137
Az NG-mutatók függetlenségére vonatkozó követelmény	140
Az NG-mutatók értékeinek ábrázolása a nemzeti jövedelem/fő függvényében	142
Az NG-mutatók értékei és a fejlettségi szint közötti összefüggés meghatározása	144
A módszer lépéseinek ismertetési sorrendje és a műveletek tényleges összefonódottsága	144
A középvonal meghatározása nem csupán matematikai feladat	147
Rövid bepillantás műhelytitkainkba	150
A középvonal kialakítása a mozgó átlag módszerével	152
A középvonal függvény alakban való rögzítése nem változtat annak empirikus jellegén	154
A fejlettségi szintek, vagy az xi értékek meghatározása	156
A fejlettségi szintek meghatározhatóságának alapja: a kiinduló adatok "megőrződése" a középvonalakban	156
A fejlettségi szintek meghatározási módjának rövid ismertetése	157
A fejlettségi szint meghatározása az "Eltérési grafikonok" egyedi mérlegelése alapján	160
A fejlettségi szint meghatározása az Xij értékekből képzett átlaggal	166
Az Xi,g értékek korrigálása egyedi mérlegeléssel és az Xi,korr fejlettségi mérőszámok végleges rögzítése	170
Összefoglaló megjegyzések	173
Milyen fejlettségi szint-intervallumban és milyen pontossággal alkalmazható módszerünk	176
A gazdasági fejlettségi szint mint átlagérték és a fejlettségi gradiens	176
A fejlettségi gradiens hatása a mutatók értékére és a fejlettségi szint meghatározására	179
A fejlettségi gradiens szerepe gazdaságilag fejlett országok vizsgálatánál	182
A jövedelemeloszlás egyenetlenségének hatása az NG-mutatók értékére	185
A fejlettségi és a jövedelemeloszlási gradiens döntő jelentősége elmaradott országok fejlettségi szintjének meghatározásánál	189
A módszer alkalmazhatóságának felső fejlettségi szinthatára	195
Ellenőrző számítások	198
A pótmutatók figyelembevétele	206
Magyarország gazdasági fejlettségi szintjének meghatározása	207
A fejlettségi szint meghatározására kidolgozott módszer "melléktermékei"	212
Jegyzetek	215
Képletek, ábrák és táblázatok jegyzéke	235
Képletek jegyzéke	237
Ábrák jegyzéke	239
Táblázatok jegyzéke	241
Függelék
Magyarázatok a Függelékhez	245
Táblázatok (I-IV.)	256
Ábrák (I-XXX.)	270
Magyarázatok a Függelékhez orosz nyelven	303
Magyarázatok a Függelékhez angol nyelven	315