A gazdasági fejlődés trendvonaláról

Szerző

Jánossy Ferenc

Szerkesztő

Lukács Antal

Budapest

'Jánossy Ferenc: A gazdasági fejlődés trendvonaláról ' összes példány

Kiadó:	Magvető Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1975
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	388 oldal
Sorozatcím:	Elvek és utak
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 13 cm
ISBN:	963-270-038-4
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó a második, javított és bővített magyar kiadáshoz	5
Előszó a francia kiadáshoz	7
A gazdasági fejlődés valódi hordozója	17
Mindegyik gazdasági csoda: helyreállítási periódus	42
A gazdasági helyreállítási periódusok jellegzetes lefolyása	23
A trendvonal: nem agyrém, de nem is fátum	26
A helyreállítási periódusok elemzésének aktualitása	30
A helyreállítási periódus klasszikus esete	34
A japán gazdasági csoda
A gazdasági csoda csupán helyreállítási periódus	42
A fejlődés egyik megdöbbentően állandó mutatószáma: a munkaerő-megoszlás változása	51
Egy gazdasági csoda, amely nem akar véget érni	54
A fák mégsem nőnek az égig	56
Japán gazdasági fejlődésében még egy fordulat várható	57
A Szovjetunió gazdasági fejlődése, fejlődési trendvonala és a két helyreállítási periódus
Az Októberi Forradalom és a trendvonal törése	61
A polgárháborút követő helyreállítási periódus	68
A második világháborút követő helyreállítási periódus	71
Összefoglaló megjegyzések	76
A nyugatnémet "gazdasági csoda"
A trendvonal felismerését megnehezítő sajátos körülmények	78
Néhány nyugat-európai ország fejlődésének trendvonala	83
A "gazdasági csoda" előtörténete és vége	97
Befejező megjegyzések	107
A helyreállítási periódusok Magyarországon és az "olasz gazdasági csoda"
Ha a trendvonal állandóságát már bizonyítottnak tekintjük	109
Trendvonal és helyreállítási periódusok Magyarországon	110
Az "olasz gazdasági csoda" végén	118
A gazdasági fejlődés mutatószámainak értelmezésével kapcsolatos megjegyzések
Átfogó és parciális mutatószámok	131
Hol és miért törik meg némelyik mutatószám trendvonala	135
A trendvonal tapasztalt állandósága mint elemzésünk kiindulópontja
Mit fejez ki tulajdonképpen a trendvonal?	147
A trendvonal meredekségét nem szabhatja meg sem a tőkebefektetés, sem a kutatás	152
Két aspektus - az analízis kettéágazása	154
Célkitűzések és megvalósítások láncolata	155
Kutatás és fejlesztés
A fejlesztési tevékenység és a termelés megkülönböztetése	162
A fejlesztési tevékenység és az emberi szükségletek kielégítése közötti sajátos közvetítés	168
A fejlesztési tevékenység sajátos szerepe az újratermelési folyamatban	172
Kutatási eredmény és extraprofit	177
A kutatási eredmény mint quasi-áru	180
Hajtórugó és regulátor	185
A technika új vívmányainak terjedése
A terjedési folyamat és a termelékenység időbeli és térbeli gradiense	187
Az egyes technikai vívmányok terjedése közötti kölcsönhatás	198
Az új technikai vívmány terjedése a munka kvalitatív megváltozásán keresztül megy végbe	202
Terjedési folyamat és tőkefelhalmozás	207
A tárgyiasult munka mennyisége
Hogyan aránylik a nemzeti vagyon mindenkori összege az évi nemzeti jövedelemhez	211
Mily meglepően kevés munkaóra tárgyiasul egy munkahelyen	215
Szükségszerű-e a beruházási hányad növekedése a fejlődés folyamán?	220
Gépi beruházás és a termelékenység emelkedése
A kérdés felvetése és körvonalazása	222
A népgazdaság sajátos felosztása két "vertikális" szektorra	225
A II. szektorban végbemenő termelékenységemelkedés alapja	227
A termelőberendezések tökéletesedése és a "fejlődési együttható"	229
A beruházási hányad esetleges visszahatásai a fejlődési együttható értékére	234
A berendezésegységek gyártási éve mint termelékenységi skála	237
A berendezésállomány-egység előállításához szükséges munkaráfordítás: c konstans	240
Modellünk felépítésének áttekintése	243
A beruházási hányad és a termelékenységemelkedés egybeeső, rövid lejáratú ingadozásai	244
A beruházási hányad hatása a termelékenység rövid és hosszú távú emelkedésére	255
Az állandó beruházási hányad optimális nagysága	259
Gyorsabb ütemű fejlődéshez sincs szükség nagyobb beruházási hányadra	268
A beruházási hányad és az ipar struktúraváltozása	271
Építési beruházás és gazdasági fejlődés
Elemzésünk kiindulópontja: az épületek hosszú élettartama	276
"Népszaporulatra" és "fejlődésre" fordított építkezés	280
Az építkezés mint a fejlődés előfeltétele és következménye	282
Munkaerő és fejlődés
Az ismeretek összességének és az egyéni tudás sokrétűségének kibontakozása a munkamegosztás következtében	284
Az individuális tudás nem "több" lesz, hanem "más" - Az ismeretek összességének struktúraváltozása	288
A gép mint az ember tanítómestere	295
A manufaktúrától az automatizálásig	297
A szükséges kiképzési idő csökkenése, majd hosszabbodása	301
Szakmastruktúra és foglalkozási struktúra	305
A szakmastruktúra-változás két részfolyamat erődje	309
A szakmastruktúra változásában megnyilvánuló "tehetetlenség" (inercia)	318
A "Tehetetlenség" és az "ellenállás" megkülönböztetése	320
A szakmastruktúra-változás és a gazdasági fejlődés üteme	321
A feszültség, mely a fejlődést mozgásban tartja, és a kötés, mely határt szab ütemének
Amikor a hajtóerő keletkezett	324
A "munkahelystruktúra" fogalma	328
A "strukturális feszültség" két komponense	330
A strukturális feszültség és a bérek	333
Egy döntő jelentőségű visszahatás, amelyet mégsem szabad túlértékelni	338
Feszültség és konkurrencia	340
Strukturális feszültség és a beruházási hányad	343
Fejlődés és "gazdaságtalan" beruházás	347
Nyitott és zárt gazdasági egység	354
Akár egyszeres, akár kettős a kötés, a fejlődés a szakmastruktúra-változástól nem szakadhat el	357
Forrásmunkák	363
Megjegyzések az ábrákhoz (a statisztika forrásmunkák megjelölésével)	367