A gazdasági jog harmonizálása az Európai Unióban/Magyar és európai aspektusok

Előszó

Magyarországnak az Európai közösséghez történt és az 1994. évi I. törvénnyel kihirdetett társulása a magyar gazdasági jog számára is radikális fordulatot jelent: kötelezettséget arra, hogy a hazai jogot az Európai Közösség jogához igazítsuk, azzal harmonizáljuk.
Talán egy évtizedre becsülhető az elvégzendő munka első fázisa, amihez a magyar jogász társadalom jelentős részének részvétele lesz szükséges.
Az európai országok gazdasági jogának harmonizációja hosszú távú célkitűzést követő munka: azt az Európai Közösség tagállami elvégezték, s mondhatni napról napra továbbfolytatják, amikor az EK Bizottsága, az EK Tanácsa rendeleteit, irányelveit adaptálják, az Európai Bíróság ítéleteit követik, azokhoz igazodnak.
Különsen gazdag tapasztalatokkal rendelkezik e vonatkozásban a német jogalkotás, amely egyrészt kezdeményezőként, másrészt a harmonizációs tevékenység alanyaként vesz részt ebben a kohéziós folyamatban.
Ezért különösen örvendetes volt, hogy a magyar igazságügyminiszter védnöksége alatt, vezető magyar és német jogászok a Friedrich-Ebert-Stiftung és a Deutsche Stiftung für internationale rechtliche Zusammenarbeit által rendezett Kollokviumon nyilvános eszmecserét folytattak a jogharmonizáció néhány kiemelt kérdéséről.
A Kollokvium általános megalapozását, a nemzeti jognak az Ek joggal való harmonizálásáról szóló elvi kérdések vizsgálata jelentette (Kecskés-Taschner). Vissza