A gázmotorok gyakorlati kézikönyve (rossz állapotú)

Előszó

A tudomány összes ágazatai közül talán legelső sorban a műszaki tudomány az, amelynek általánosítása, népszerűsítése leszűrt igazságainak, beigazolt tételeinek minél szélesebb körben való megismertetése a legközvetlenebb hatással van a haladásra mert ezen ismeretek az életbe vágnak, alapkövei a termelésnek, győzedelmes fegyverei a dolgozóknak.
A termelés fellendülését mindenütt intenziv szakoktatás előzte meg s tovább a kettő, egymásra fejlesztő kölcsönhatással karöltve haladt a fejlődés emelkedő utján. A szakismereteknek, minden egyes réteg igényeinek megfelelő általánosítása nélkül a termelésnek organikus fejlődése elképzelhetetlen. A gépgyártás is, csakis abban az ütemben haladhat előre, amelyben azt még a fogyasztók a gépekkel dolgozók követni tudják, amint a gépeket használni képesek. Ez pedig nemcsak a gép absolut használhatóságán múlik, hanem éppen ugy azon is, hogy milyen körülmények közé, milyen kézbe került. A legtökéletesebb gép iránti bizalmat is megingatja, a hirnevét rontja a sikertelenség, az okozott károsodás még akkor is, ha ezek a gép hibáján kivül, tisztán az értelmetlen kezelésből vagy helytelen használatból származtak is. Fokozottan áll ez a még kevéssé ismert, uj géptypusokra, s innen van az, hogy egyes vidékeinken a tapasztalt balsikerek miatt gázmotorok eladásáról hosszú ideig még csak beszélni sem lehet.
A gőzgépek, gőzlokomobilok e tekintetben már kedvezőbb helyzetben vannak, mint a gázmotorok. Amazoknak évszázados múltja, nagy elterjedtsége, szerkezetöknek és helyes kezelésöknek úgyszólván általános ismerete, megfelelően biztosítja a nehézségek nélkül való használhatóságot. A gázmotor még sok helyen küzd a tájékozatlansággal. Ez a gép ujabb keletű, nagyobb arányban csak mintegy 10 éve kezd terjedni, velők kevesebben foglalkoznak, mint a gőzgépekkel s végül, mig ezideig csupán a budapesti felsőipariskola gőzgépkezelői tanfolyamait mintegy 25.000-ren hallgatták végig, addig a gázmotorok kezelőinek tanfolyamait a budapest technológiai iparmuzeumban csupán mintegy 3000-en végezték. Vissza