1.116.131

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig
Ginop popup ablak bezárása

A geometria megalapozásának kérdései

Szerkesztő
Esztergom
Kiadó: Esztergomi Tanítóképző Főiskola Természettudományi Tanszék
Kiadás helye: Esztergom
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 41 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 28 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
Több mint 2000 évig rögződött az a hiedelem, hogy "Egy a sík, és annak Euklidész a mestere!". Ugyanis Euklidésznek az "Elemek" c. munkája /i. e. 300 körül/ volt az alapja a geometria... Tovább

Előszó

Részlet:
Több mint 2000 évig rögződött az a hiedelem, hogy "Egy a sík, és annak Euklidész a mestere!". Ugyanis Euklidésznek az "Elemek" c. munkája /i. e. 300 körül/ volt az alapja a geometria oktatásának. Ő nem hivatkozva a természet tapasztalati törvényeire, csupán a belőle absztrahált axiómák és alapfogalmak alapján, kizárólag logikai következtetésekkel, a deduktív módszert alkalmazva építette fel a geometriáját; máig is példát adva az axómatikus, deduktív ismeret felépítésre. Ez a geometria bizonyos meghatározott alakzatok /háromszög, kör, ellipszis, szabályos test stb./ tulajdonságait külön-külön vizsgálta, és ezeket az ismereteket alakzatokhoz kötve - eléggé elszigetelten - rögzítette. A nem euklidészi geometriák /Bolyai - Lobacsevszkij, Riemann/, a projektív geometria feladatának meghatározást. Ezt 1872-ben Félix Klein adta meg "erlangeni program"-jában. Nem a speciális alakzatok vizsgálatát helyezte előtérbe, hanem azt javasolta, hogy a geometriákat aszerint osztályozzuk, hogy milyen transzformációkat lehet alkalmazni rájuk, anélkül, hogy alapfogalmaik, axiómák, tételeik megváltoznának. Pl.: az euklidészi geometriát a hasonlóság jellemzi /ezek "szögtartó" transzformációk/. Fontos, speciális esete az "izometria": az egybevágósági transzformáció /ezek hossztartó, vagy "távolságtartó" transzformációk./
Tehát a geometria feladata: a transzformációk során azokat a tulajdonságokat vizsgálja, amelyek változatlanok /invariánsok/ maradnak. De mik azok a transzformációk? Vissza

Tartalom

GEOMETRIAI LEKÉPEZÉS-TRANSZFORMÁCIÓ. EGYBEVÁGÓSÁG 3
Geometriai leképezés-transzformáció
1.1. A geomteriák feladata
1.2. Geometriai leképezés értelmezése. Geometriai transzformáció fogalma
Egybevágósági transzformációk
2.1. A mozgás, mint a tér önmagára való leképezése és az egybevágósági transzformációk kapcsolata
2.2. A síkbeli egybevágósági transzformációk
2.2.1. Tengelyes tükrözés
2.2.2. Eltolás
2.2.3. Elforgatás
2.2.4. Középpontos tükrözés /180°-os elforgatás/
2.2.5. Csúsztatva tükrözés
2.2.6. A sík egybevágóságainak összefoglalása
2.3. Síkra vonatkozó tükrözés

HASONLÓSÁG, AFFINITÁS, PERSPEKTÍVA 10
1/ Hasonlósági transzformációk
1.1. Az euklidészi geometria feladata. A nyújtás fogalma
1.2. Középpontos nyújtás és tulajdonságai
1.3. Forgatva nyújtás
1.4. Tükrözve nyújtás
1.5. Hasonló alakzatokra vonatkozó tételek
2/ Affinitás
2.1. A végtelen távoli elemekkel bővített euklidészi tér módosulása - projektív tér. Kettősviszony
2.2. Desargues-tétele /bizonyítás nélkül/
2.3. Projektív transzformáció - centrális kollineáció-tengelyes affinitás /tulajdonságok/
2.4. A sík önmagára történő transzformációinak összefoglalása
3/ Perspektíva
3.1. Perspektivikus ábrázolás mint a térnek síkra történő leképezése
3.2. Gyakorlati megjegyzések perspektivikus kép készítéséhez
3.3. Axonometrikus kép készítése
3.4. Monge-féle ábrázolás

TOPOLÓGIAI ALAPISMERETEK 19
Bevezetés: A térforgalom fejlődése, metrikus- és topológikus tér
Folytonos leképezések, gráfelméleti alapismeretek
1.1. Folytonos leképezések, homeomorf leképezések
1.2. Poligonok, sokszögek, egyszerű sokszögek
1.3. Gráfelméleti alapfogalmak, fák, körutak, páros- és irányított gráfok
1.4. Egy vonallal megrajzolható gráfok. A gráf Euler-féle vonala
Topológiai tulajdonságok
2.1. Poliéderek, poliéder felületek, egyszerű poliéderek
2.2. Topológiai tulajdonságok, topológiailag ekvivalens alakzatok
2.3. A felületek Euler-féle karakterisztikája, Euler poliéder tétele
2.4. A felületek irányítása, egyoldalú felületek. Möbius szalag, Klein-féle felület
2.5. Nevezetes problémák. Négyszíntétel.
2.5.1. Három ház-három kút probléma
2.5.2. Öt pont összekötése
2.5.3. A négyszíntétel
2.5.4. Egy vonallal való bejárás "csalással"

RÁCSGEOMTERIA 34
Bevezetés
1.1. Rácsgeometria szerepe a természettudományos világkép alakításában
1.2. Hosszúság, terület, térfogat fogalmának hasonló struktúrája
1.3. Két terület egyenlőségének elégséges feltétele
Sokszög átdarabolás. Bolyai Farkas tétele
2.1. Területtartó átalakítások
2.2. Egyszerű átdarabolások
2.3. Bolyai Farkas tétele
Rácsszög területének meghatározása
3.1. A rácsszög területképletének igazolása
3.2. A rácsszög területszámításának gyakorlati módja
A sík parkettázása
4.1. Fogalma, háromszögből és középpontosan szimmetrikus hatszögből készült parkettázás
4.2. Parkettázás tetszőleges négyszögből
4.3. Sokszögrács, homogén és inhomogén parkettázás
4.4. Pontrács fogalma, speciális pontrácsok
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem