| I. kötet | |
| Előszó | 3 |
| Bevezetés | 5 |
| A gépi megmunkálás műveletterve és megtervezése | 10 |
| A gépi megmunkálás művelettervének felépítése | 10 |
| Gyártási és művelettervek | 10 |
| Technológiai művelet | 11 |
| A felfogás és helyzet | 13 |
| Műveletelem és fogás | 15 |
| A műveletelem felépítése | 16 |
| A művelettervek kidolgozásának módszertana | 18 |
| A műveletterv kidolgozásának jelentősége | 18 |
| A műveletterv kidolgozási sorrendje | 19 |
| Műszaki okmánykiállítás művelettervek kidolgozásánál | 23 |
| Áttérünk az okmánykiállítási forma megválasztásának kérdésére | 26 |
| A művelettervek tpizálása | 28 |
| A művelettervek tipizálásának alapgondolata | 28 |
| A gépalkatrészek osztályozása | 29 |
| A típus-technológia kidolgozása | 34 |
| A művelettervek tipizálásának jelentősége | 35 |
| A gépi megmunkálás művelettervének általános szervezési elvei | 36 |
| A technológia és a szerkesztés közötti kapcsolat | 36 |
| A munkadarabok megmunkálási függetlensége és a kézi illesztés elhagyása | 46 |
| A műveletek koncentrációja és differenciálása | 50 |
| A megmunkálás sorrendje | 58 |
| A műveletterv összetett vizsgálata | 61 |
| A gépi berendezések és a munkás munkájának termelékenysége | 61 |
| A gépi megmunkálás technológiáját meghatározó tényezők | 61 |
| A termelékenység növelésének útjai | 62 |
| A munkaerő és az automatizálás felhasználása | 71 |
| A műveletterv szervezési és gazdasági célszerűsége | 80 |
| A gyártás megszervezésének hatása a művelettervre | 80 |
| A folyamatos gyártás és technológiájának sajátosságai | 90 |
| A műveletterv gazdasági értékelése | 96 |
| A gépi berendezés megválasztása | 103 |
| Egyetemes és különleges gépi berendezés | 103 |
| A készülékek szerepe | 110 |
| A készülékek bonyolultságának gazdaságossági határai | 112 |
| A merevség mint technológiai tényező | 115 |
| A szerszámgép - munkadarab - szerszám rugalmas rendszerének merevsége | 115 |
| Alapfogalmak és meghatározások | 115 |
| A rendszer merevségi számításai | 118 |
| A szerszámgépek fő alkatrészeinek merevsége | 121 |
| Deformálódások a munkadarabok felfogásánál | 127 |
| A munkadarabok szerszámgépre való felfogásánál keletkező deformálódásainak jellege | 127 |
| A felületi rétegek deformálódásai | 129 |
| A felület általános egyenetlenségének és a központos terhelésnek a hatása | 133 |
| Néhány megjegyzés a munkadarabok rögzítésének számítására vonatkozóan | 137 |
| A forgácsolási viszonyok megválasztása a rendszer merevségétől függően | 138 |
| A gyártási követelmények befolyása a forgácsolási viszonyok megválasztására | 138 |
| Az előtolás meghatározása az esztergálásnál | 140 |
| A felület egységének megmunkálási ideje | 143 |
| A fogások legelőnyösebb számának meghatározása | 147 |
| A fémek forgácsolásánál előálló rezgések | 149 |
| A rezgések keletkezésének okai | 149 |
| Önrezgő folyamat a forgácsolásnál | 151 |
| Az önrezgési folyamatban résztvevő erők | 154 |
| A rezgések frekvenciája és amplitudója | 159 |
| A szán - munkadarab - esztergapad - rendszer rezgései | 162 |
| Különféle tényezők hatása a forgácsolásnál keletkező rezgésjelenségre | 164 |
| A megmunkálási pontosság | 168 |
| A "megmunkálási pontosság" fogalmának elemzése | 168 |
| Fő fogalmak és meghatározások | 168 |
| A megadott alak, méretek és felületi elhelyezés nyerésének sémája | 170 |
| A geometriai jellegű tényezők és a szerszám kopása | 173 |
| A megmunkálás fő kinematikai vázlatának pontatlansága | 173 |
| A szerszámgép pontatlansága terheletlen állapotban | 174 |
| A forgácsoló szerszám és a készülékek pontatlansága | 176 |
| A szerszám kopása | 177 |
| A szerszámgép - munkadarab - szerszám rugalmas rendszerének deformálódásai | 180 |
| A méretek és az alakhűség hibái a leesztergálandó munkadarab egy keresztmetszetében | 180 |
| Az alak torzulása tengelymetszetben | 183 |
| A különféle típusú szerszámgépeken végzett munkánál előálló deformálódás hatása | 185 |
| Hőokozta deformálódások és belső feszültségek | 187 |
| Hőokozta deformálódások | 187 |
| Belső feszültségek | 191 |
| A felületi minőség | 202 |
| A felületi minőség kérdésének jelentősége | 202 |
| A felület mikrogeometriája és a mikrogeometria meghatározása | 206 |
| A megmunkált felületek osztályozása a felületi simaság szerint | 210 |
| A megmunkálási módszer és a forgácsolási módszer hatása a felületi minőségre | 213 |
| A hibák meghatározása és a megmunkálási pontosság biztosítása | 219 |
| A munkadarab-tétel megmunkálási pontossága | 219 |
| Rendszeres és esetenkénti hibák | 219 |
| Matematikai eloszlási görbék | 219 |
| A megadott tűrés betartásának valószínűsége | 230 |
| A megmunkálási hibák meghatározásának különféle módszerei | 236 |
| A hibák statisztikus meghatározása | 236 |
| A hibák összesítése | 242 |
| Az összhiba számítása az egy felfogással végzett munkánál | 246 |
| A gazdaságos megmunkálási pontosság | 254 |
| A szerszámgépek méretre történő beállítása | 259 |
| A szerszámnak méretre történő beálításától és a hibás mérésektől függő hibák | 259 |
| A mérések alapján végzett munka | 262 |
| A szerszám méretre való beállítása a szerszámgép beállításánál | 269 |
| A szerszám helyzetének szabályozása a beállítás folyamán | 269 |
| A méretre történő beállítást megkönnyítő berendezések | 275 |
| A bázisok és a műveleti méretek | 285 |
| Szerkesztési méretek és bázisok | 285 |
| Az alkatrész, mint a gyártmány része | 285 |
| Általános fogalmak a bázis megválasztásról | 290 |
| A technológiai bázisok és ezek szerepe a gépi megmunkálási műveletek felépítésénél | 294 |
| Fő-, műveleti- és segédbázisok | 294 |
| Durva közbenső és símított bázisok | 298 |
| Felfogási és mérési bázisok | 301 |
| Felfekvési és ellenőrzési bázisok | 303 |
| A munkadarabnak a szerszámgépre való felfogása | 307 |
| Felfogás és bázismegválasztás | 307 |
| A bázismegválasztás határozottsága | 309 |
| Felfogási rendszerek | 316 |
| A munkadarabok rögzítése | 317 |
| A bázismegválasztással kapcsolatos számítások | 318 |
| A munkamenet geometriai vizsgálata | 318 |
| A méretek és tűrések átszámítása a bázisok megváltozása esetén | 319 |
| A munkamenet vázlatának felépítése | 324 |
| A bázismegválasztás szerepe a művelet beállításánál | 330 |
| A felületek kölcsönös helyzeti pontosságának meghatározása az egyes műveletek hibáiból kiindulva | 335 |
| Megmunkálási ráhagyások | 338 |
| A ráhagyások számításának alapjai | 338 |
| Általános fogalmak és meghatározások | 338 |
| A ráhagyások nagyságát meghatározó tényezők | 342 |
| Megjegyzések a ráhagyások számítási módszereihez | 348 |
| Ráhagyások a nyers munkadarabokra | 351 |
| Ráhagyások az öntvényekre | 351 |
| Ráhagyások kovácsolt darabokra | 359 |
| Hengerelt munkadarabokra vonatkozó ráhagyások | 365 |
| Műveleti ráhagyások | 368 |
| Általános megjegyzések a műveleti ráhagyások megválasztásának kérdéséhez | 368 |
| Az alapműveletekre vonatkozó ráhagyások meghatározása | 369 |