Urbanizált méhkas, avagy a helyi társadalom

Fülszöveg

A lokalitás fontosságának és a helyi társadalmak szuverenitásának fölfedezése a kortárs politikatudomány egyik alaptémája. Szép-e, ami archaikus, ami kicsi, ami helyi? Autonóm-e a helyi társadalom, s miféle feltételek közt őrizheti meg önszervező szabadságát? Hogyan viszonyul egymáshoz a mikrotörténelem és makropolitika? Miként változik a történelem sodrában a helyi érdekek megfogalmazásának szabadsága, a centrummal szembeni opponálló magatartás fenntartása, a helyi nyilvánosság intim kezelése?
Efféle kérdések elemzésére vállalkozik a szerző, amikor interdiszciplináris szándékkal, a társadalomnéprajz, a kulturális és a történeti antropológia, az igazgatási-politikai elemzések nemzetközi és hazai szakirodalma alapján politológiai metszetet ad a helyi társadalom fogalomköréről. Áttekinti a nyugati elméleteket és ismerteti a hazai kutatási irányokat, fogalmi közelítéseket, s elmereng a helyi önszerveződés esélyeiről, az empirikus kutatási tapasztalatok jelentőségéről. A helyi identitás és a konfliktusképesség, a rurális társadalom alárendeltsége és örök függése, a politikai hatalom s a helyi érdekek mikrodimenziói foglalkoztatják a szerzőt, aki a civil társadalom jelentésvilágát tanulmányozta eddig számos tanulmányban és kötetben. Megállapítja, hogy a lokális lét mikrovilága immár fölszabadult a direkt pártirányítástól - ám a helyi társadalmak mozgásszabadsága még korántsem teljes. Kiteljesítéséhez pedig a helyi önszerveződésnek kellene hozzájárulnia - ameddig erre még módjuk van. A szerző a lehetséges alternatívákat segíti átgondolni, sürgetve egy regionális és etnikai tagozódás kialakulásának és a civil társadalom helyi törekvéseinek tudomásul s komolyan vételét is. Vissza