A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok
KvVM - MTA "VAHAVA" projekt összefoglalása/A magyarországi klímapolitika alapjai
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Az elmúlt évtizedekben a tudomány és a politika egyre nagyobb figyelmet fordít a természet és a társadalom közötti kapcsolatokra. Több új irányzat jelent meg, mint például a környezetvédelem, a...
Tovább
Előszó
Az elmúlt évtizedekben a tudomány és a politika egyre nagyobb figyelmet fordít a természet és a társadalom közötti kapcsolatokra. Több új irányzat jelent meg, mint például a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés koncepciója, a globális klímaváltozás szempontrendszerei, amelyek a környezet és a társadalmi-gazdasági fejlődés viszonyával kapcsolatban számos új összefüggésre és kölcsönhatásra mutattak rá. Nagy viták övezték mindegyik irányzat kibontakozását. Ezek a viták napjainkban is zajlanak. 30-35 évvel ezelőtt sokan kételkedtek a környezetvédelem fontosságában, abban, hogy a természeti környezeti adottságok rombolása valóban társadalmi, gazdasági problémák forrásává válhat. Ma már tudjuk, hogy alaptalanok voltak ezek a kételyek, a környezetpolitika fontosságához kétség sem férhet. A világ tudósainak döntő többsége egyetért abban, hogy megkezdődött a globális felmelegedés időszaka. Nemzetközi adatok szerint 1950 és 2003 között a Föld felszínének átlaghőmérséklete 13,87 °C-ról 14,52 °C-ra növekedett. A fosszilis energiaforrásokból 1950-ben 1612 millió tonna szén jutott a légkörbe, 2003-ban pedig 6999 millió tonna. A viták ma már arra koncentrálódnak, hogy a globális felmelegedés csupán természeti jelenség-e, vagy pedig antropogén hatások következménye is. Valószínű, hogy mindkét tényező együttesen érvényesül, és kölcsönösen felerősítik a hatást. A globális felmelegedés következménye a szélsőséges meteorológiai események számának és intenzitásának növekedése, ami a globális vagy regionális klíma megváltozását eredményezheti. Az elővigyázatosság elvének megfelelően az látszik célravezetőnek, ha a kibocsátások csökkentésére irányuló nemzetközi együttműködés erősítése mellett mielőbb elkészül az ország klímapolitikája, mert - egyrészt időben fel kell készülni a globális klímaváltozás lehetséges hatásaira és a feltételezhető káros következményekre, - másrészt szélsőséges meteorológiai és környezeti jelenségek és folyamatok (árvizek, belvizek, aszályok, szélviharok, hőséghullámok, korai és késői fagyok, jégesők, síkos úttestek és özönvízszerű zivatarok stb.) biztosan előfordulnak a jövőben is, és jelentős környezeti, valamint gazdasági károkat, illetve egészségügyi és szociális problémákat okoznak, amelyeket megelőzni, mérsékelni szükséges. A kedvezőtlen meteorológiai és környezeti események pénzben is kifejezhető káros hatásai számottevőek. Az évi ingadozások jelentősek.
Vissza
Fülszöveg
A klíma- és időjárás-változás számtalan jelzése egyértelművé teszi, hogy a folyamat várható hatásaival, ezek következményeivel elodázhatatlanul számolni szükséges - Magyarországon is. A Környezetvédelmi és Vidékfejlesztési Minisztérium, valamint a Magyar Tudományos Akadémia közötti tudományos együttműködés keretében - szakemberek széles körű közreműködésével - figyelemfelkeltő közlések sorozatának mintegy összegzéseként lát napvilágot ez a kötet, amely figyelemmel a társadalom, az élővilág, a tájak, a nemzetgazdasági ágak eltérő érzékenységére, sérülékenységére, elviselő képességére, sokoldalúan foglalkozik a klímaváltozás kockázataival, a felkészülés, megelőzés, kárcsökkentés, helyreállítás megoldásaival és lehetőségeivel.
Tartalom
BEVEZETÉS 5
I. A KLÍMAVÁLTOZÁS
1. A felmelegedéssel, a szélsőséges meteorológiai eseményekkel és a
klímaváltozással kapcsolatos nemzetközi állásfoglalások
ENSZ Konferencia, Stockholm, 1972, Brundtland Bizottság,
1984-1987, IPCC, 1988, ENSZ Konferencia Rio de Janeiro,
1992, Kiotói Jegyzőkönyv, 1997, EU, IPCC, 2001 8
2. Az elmúlt száz év éghajlati tendenciái Magyarországon
Hőmérséklet, csapadék, jövőkép 13
3. Várni vagy felkészülni?
Földünk vészjelei. Folytatódik a felmelegedés. Az eddigi időjárás
okozta károk cselekvést sürgetnek. Elővigyázatosság elve.
Nem marad változatlan a Kárpát-medence éghajlata 14
II. KLÍMA VÁLTOZÁS ÉS AZ ALKALMAZKODÁS LEHETŐSÉGEI 16
1. Klímaváltozás, társadalom, gazdaság és az energia
Közvetlen és közvetett hatások. Területi egyenlőtlenségek és társadalmi
különbségek. A társadalom felkészítésének lehetőségei és feladatai.
A felkészülés szereplői. A tájak eltérő érzékenysége és sérülékenysége.
Gazdaság és az energiaellátás. Alternatív energiaforrások 16
2. Klímaváltozás és az egészségügy
Mindenki érzékeny a klímaváltozásra. Hőhullámok és más
hatások gyakoriságának növekedése. Hőségriadó.
Klíma-egészségügyi Prevenciós Stratégia 22
3. Természetvédelem, természeti környezet és erőforrások, valamint a
klímaváltozás.
A védett területek sérülékenysége. A természetet károsító időjárással összefüggő jelenségek. Vizes élőhelyek.
Erdőssztyepp ökoszisztémák. A termőtalaj.
A víz mint természeti erőforrás. A mező-erdőgazdaság, természeti
erőforrások és klíma-változás összefüggései. A természeti
erőforrásokat újratermelő mező-erdőgazdaság.
A mező-erdőgazdaság környezetfenntartó szerepe 24
4. A lakosság biztonságos élelmiszer- és vízellátása
Az időjárási és éghajlati elemek hatásai. A termelőkapacitások
megőrzésének fontossága. A fogyasztási szokások.
A vízellátás növekvő jelentősége 30
5.Árvíz, belvíz, aszály, vízgazdálkodás
Az árvíz, belvíz, aszály gyakorisága. Valamennyire egyaránt fel
kell készülni.
Az ár- és belvízvédelem feladatai. A vízgazdálkodás.
Az öntözés. A vízkészletek 31
6. A növénytermelés és az állattenyésztés alkalmazkodási lehetőségei
A mezőgazdaság klímaérzékenysége. Kulcskérdés a csapadék
befogása, megőrzése.
A nemesítés eredményei és feladatai. A tápanyagellátás változó hatásai.
A növényvédelem. Gépesítés. Vetőmagtermelés.
Az állattenyésztés kérdőjelei. A gabonára alapozott állattartás esélyei.
A védekezés, megelőzés költségnövelő hatása. Az állategészségügy.
A többcélú víztározók, haltermelés. Az állattartás káros kibocsátása.
Mi lesz a gyepekkel? 33
7. Klímaváltozás és a hazai kertgazdaság
A gyümölcstermelés kihívásai. A szőlészet és borászat.
Szabadföldi zöldségtermelés.
Gyógy- és aromanövények. Dísznövények 38
8. Klímaváltozás és az erdők, zöldfelületek
Időjárás hatásai. A hazai erdősültség sajátosságai. A C02 lekötés.
A meglevő erdők védelme. Az anyagi-műszaki feltételek.
A magánerdők.Az állami erdők és a szakemberek szerepe.
A mezővédő erdősávok. Vadgazdálkodás, vadállomány, vadászat 40
9. A klímaváltozás és a közlekedés helyzete
A közlekedés kibocsátásai. A 2004. június 9-i időjárási jelenségek
hatásai. A közutak állapota. A vasutak. A hajózás.
A budapesti katasztrofális közlekedés 44
10. A települések
A települések káros kibocsátásai. Panel felújítás. Városok.
Anyagi-műszaki feltételek, tartalékok képzése.
Épületekkel szembeni új igények 46
11. A klímaváltozás turizmusra gyakorolt hatásai és a jövő kilátásai
Turizmus, remélt kitörési pont. A klímaváltozás valószínűsíthető
közvetett és közvetlen hatásai. A város idegenforgalmi
ellentmondásai. A turizmus környezetterhelésének csökkentése 48
12. Biztosítások a növekvő kockázatok kezelésében.
Növekvő károk, növekvő kockázat. A mezőgazdasági biztosítások.
Prevenció és öngondoskodás. Piaci és nem piaci alapú biztosítás.
A kívánatos biztosítási rendszer. A Nemzeti Katasztrófavédelmi Alap.
Nemzeti Agrárbiztosítási Alap 50
13. Katasztrófavédelem
A katasztrófavédelem komplex jellege. A stratégiai menedzsment.
Nemzeti Katasztrófavédelmi Stratégia. Intézkedések 53
14 .Új igények a kutatásban és a képzésben
A klímaváltozással kapcsolatos kutatások kapcsolódásai,
szükséges prioritásai és intézményi háttere. Az oktatás,
ismeretterjesztés és szaktanácsadás feladatai. A meteorológiai
információk növekvő fontossága és a tevékenység fejlesztése.
Sérülékenység és kockázatelemzés 54
III. JAVASLATOK, INTÉZKEDÉSEK, DÖNTÉSEK 58
