A globalizáció kihívásai és Magyarország

Fülszöveg

Magyarország a rendszerváltozást követően nemcsak új nemzetközi környezetbe került, de új időzónába is. A globalizált kapitalizmus övezetében gyorsabban telik az idő, és a számunkra új versenyhelyzet körülményei között büntetik a lazítást, a túlságosan hosszú felkészülést. Közép- és Kelet-Európa országainak tehát azért is jelentős kihívás egy olyan világrendszer részévé válni, ahol a szabályok, a hatékonysági követelmények univerzálisak, mert ebben a régióban egymásra torlódott az átmenet, a válságkezelés és az interálódás feladattömege. Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozással - innen nézve - egy olyan egység részévé válhat, amelyben az államok szuverenitásuk kölcsönös korlátozásával és az integrációval próbálják társadalmaikat - a globális - versenyben tartani. Nem öncél tehát az európai integrációs követelmények teljesítése, miként a sokat emlegetett nemzetközi világpiaci versenyképesség javítása sem.
A globalizációs kihívás természetesen nem csupán gazdasági természetű. E kötet állítása: a magyar nemzet csak akkor tudja a hasznokat maximálni, a veszteségeket minimalizálni, ha sikerült a társadalmi igazságosság, a szolidaritás, a kultúra megújítása, az egyének mozgásképességének javítása és vállalkozó kedvének fellendítése. Hiszen az egyes embereknek és csoportjaiknak szükségük van a nemzeti keretre, az önként vállalt kulturális és politikai közösségre, mert így élhetnek teljes életet. Magyarország felemelkedésének előfeltétele tehát az, hogy a globalizáció kihívásaira gazdasági és kulturális sajátosságainak megfelelő válaszokat találjunk. A kötet szerzői és szerkesztői nem hiszik, hogy minden, a tárgyban felmerülő kérdést sikerült megválaszolnunk.
Az azonban bizonyos: nem elegendő "lefordítani" a globalizáció szabályait.
A "sajátos magyar" megoldások kidolgozásához további kutatásokra és vitákra van szükség. Ezekhez járul hozzá ez a könyv. Vissza