A görög tragoedia I.

Előszó

A görög tragoediát tárgyazó irodalomtörténeti munka megirására határozván el magam, csakhamar beláttam, hogy a feldolgozandó tárgyat egy kötetbe nem szoríthatom. Ez az első kötet, három könyvre osztva, a görög tragoedia fejlődésbeli momentumainak foglalatát képezi, oly módon, hogy a második könyvben Aeschylus, Sophocles és Euripides költészetének főbb vonásokban való ismertetésével összegző képét adja a görög tragoedia virágzásának. Részletesen a három nagy tragikus életét és költészetét külön három kötetben fogom tárgyalni. Az anyagnak ily módon való beosztására az vezetett, hogy igy lehetővé válik a görög tragoedia történetének egy kötetbe foglalása, és hely kerül Aeschylus, Sophocles és Euripides életének és költészetének külön-külön kikerekített, behatóbb méltatására.
Alapos és kimerítő munkára törekedvén, felkaroltam az összes forrásokat és szakirodalmat. Drámai művek csak a három nagy tragikustól maradtak ránk, míg a fejlődés és hanyatlás korát csupán tragoedia-töredékekből és egyéb adatokból ismerjük. De a virágzás korának ismerete is sok tekintetben hiányos, s innen van az, hogy a görög tragoedia történetében a kisebb nagyobb fontosságú problemáknak majdnem szakadatlan sorozatára akadunk, melyek lépten nyomon arra kényszerítenek, hogy több adat egybevetése útján következtessünk a rövid foglalatú tényekre. Tehát a hagyomány hiányossága okozza, hogy könyvemben, jóllehet a polemia lehető kikerülésével rövidségre törekedtem, a szöveghez képest több helyt aránytalanul mélyre nyúlnak a külömben is sűrűen egymást követő jegyzetek. Vissza