A gyakorló orvos laboratóriuma

Előszó

A pécsi tudományegyetem kórtani intézetében Mansfeld Géza professzor hallatlan nagy tudományszeretetéről és munkavágyától fellelkesítve és nekilendülve írtam ennek a könyvemnek első kéziratát. Örömmel tölt el, hogy az elfogyott 3500 példánynak a kartársak hasznát vették és ezen az úton embertársaimnak némi segítséget nyujthattam.
A harmadik kiadás előkészítésében dr. Hegedüs András főorvos volt nagy segítségemre, amit ezúton is hálásan megköszönök.
Az új kiadás kissé bővített, de lényegében az előzővel azonos.
Most is a gyakorló orvosnak szól és a magánorvos lehetőségein túl a kisebb kórház igen szűkös laboratóriumának színvonaláig kíván útmutatást adni. Nem a jól képzett szakember jól felszerelt laboratóriumát akarja kézikönyvként segíteni, hanem elsősorban lehetőséget kíván adni a kevés eszköz esetén is értékes munka végzéséhez.
A közvetlen kapott észrevételek megerősítenek abban a hitben, hogy érdemes volt gyakorló orvosok számára laboratóriumi szakkönyvet írni. Érdeklődésükkel és könyvem használatával elismerték, hogy a gyakorlatias laboratóriumi munka végzése és értékelésének ismerete igen fontos az általános orvos számára is. Lejárt már azoknak az orvosoknak az ideje, akik csupán csak stetoszkóppal döntenek betegük állapotáról. A XX. század orvosának a mikroszkóp elengedhetetlen mindennapi eszköze. Pár kémcső, fedőlemez, tárgylemez és egy büretta még nem változtatja boszorkánykonyhává rendelőnket, csak korszerű orvosi vizsgálóvá. A laboratóriumi vizsgálatokkal jobban megismerjük a szervezet állapotát és így nagyobb lehetőségünk lesz embertársunkon segíteni. Ez pedig kötelességünk, ha nemcsak oklevéltulajdonosok, hanem orvosok akarunk lenni.
Budapest, 1949 december.
Dr. Sós József. Vissza