Fülszöveg
Napjainkban a gyermek jogainak a biztosítása világtendencia. Tartalmazza ezt az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata is, amelyben az anyaság és a gyermekkor védelme azzal szerepel, hogy a szociális védelem megilleti a házasságon kívül született gyermeket, a házasságból született gyermekkel együtt. Korunk humán tartalmának egyik fő vonása a mindenféle társadalmi megkülönböztetés elleni harc.
A családi élet jogi problémáit tárgyaló több könyve után, a szerző új művében e tendenciák tükrében elemzi a gyermek jogi helyzetét. Gazdag összehasonlító anyag birtokában, történetileg megalapozottan vizsgálja: hogyan oldható meg a gyermek számára legkívánatosabb védelem. Szemben áll azzal a nézettel, hogy a gyermeknek mindenáron apát kell biztosítani, s a helyes elvnek ezt tartja, az legyen a gyermek apja, akitől valóban származik. A valódi apa "kiderítésére" a jog védelmet állít fel, és számol a nagyfokú valószínűség szerepével. Felveti, hogy ilyen körülmények között helyes-e a nem kívánt...
Tovább
Fülszöveg
Napjainkban a gyermek jogainak a biztosítása világtendencia. Tartalmazza ezt az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata is, amelyben az anyaság és a gyermekkor védelme azzal szerepel, hogy a szociális védelem megilleti a házasságon kívül született gyermeket, a házasságból született gyermekkel együtt. Korunk humán tartalmának egyik fő vonása a mindenféle társadalmi megkülönböztetés elleni harc.
A családi élet jogi problémáit tárgyaló több könyve után, a szerző új művében e tendenciák tükrében elemzi a gyermek jogi helyzetét. Gazdag összehasonlító anyag birtokában, történetileg megalapozottan vizsgálja: hogyan oldható meg a gyermek számára legkívánatosabb védelem. Szemben áll azzal a nézettel, hogy a gyermeknek mindenáron apát kell biztosítani, s a helyes elvnek ezt tartja, az legyen a gyermek apja, akitől valóban származik. A valódi apa "kiderítésére" a jog védelmet állít fel, és számol a nagyfokú valószínűség szerepével. Felveti, hogy ilyen körülmények között helyes-e a nem kívánt apaság kikényszerítése bírói úton, és nem lenne-e indokoltabb, ha az apaság önkéntes vállalásának hiányában a gyermekét egyedül felnevelő anya kapna fokozottabb állami támogatást?
Az említett és más kérdések megválaszolása során a szerző gazdag dokumentum anyagra támaszkodik. Gondot fordít arra, hogy ne csupán a jog eszközeivel érveljen, hanem bemutatja a nem házasságból született gyermek tényleges társadalmi helyzetét, összeveti a jog elvárásait a valóságos helyzettel, elemzi a család és a házasság, a férfi és a nő kapcsolatának mai jelenségeit. Kimutatja, hogy a történelem során a vérszerinti leszármazás rendje egybekapcsolódott az átöröklés rendjével, mégpedig a férfi-nő kapcsolat Marx által kimutatott kettős jellegzetességének megfelelően. Az átöröklés kifejezetten társadalmi kapcsolat, amely a természeti oldalon kapcsolódik a vérszerintiség igényével. E kettős viszonyban azonban benne rejlik a szülő önmaga tovább folytatásának individuális igénye.
Ebből a szemléletmódból is következik, hogy dr. Csiky Ottó a maga teljességében dolgozza fel a téma bírói gyakorlatát, egyúttal elemzi a gyámügyi eseteket, az államigazgatási modelleket, és számol a határesetek megoldásának szükségességével. Ilyen módon merül fel például a mesterséges megtermékenyítés problémája és ezzel összefüggésben az is: meg lehet-e állapítani a donor apaságát?
A monográfia külön fejezetben tárgyalja többek között az apasági vélelem megtámadását is; ennek során a szerző részletesen foglalkozik a szívességből vállalt apai elismerés megtámadásának lehetőségével, az akarati hibák szerepével. A sokat vitatott megtámadási határidő tekintetében éppúgy, mint más esetekben gondol a családi jog jövőbeli fejlődésére is, fölvet jogszabálymódosító javaslatokat.
A monográfia a gyermek és általában a család helyzetének sokoldalú és közérthető elemzése következtében nem csupán a bírák, ügyészek, ügyvédek és az államigazgatásban dolgozó jogászok számára szól, hanem számol a család jelenségeivel más munkaterületen foglalkozó olvasók érdeklődésével is.
Vissza