| A közoktatási törvénytervezet és a nemzeti Alaptanterv meghirdetett koncepciója | 5 |
| A meghirdetett koncepció szerkezete idézetek tükrében | 5 |
| A közoktatási törvénytervezet és a Nemzeti Alaptanterv megvalósított - megcsonkított koncepciója | 9 |
| Egységesítés sokszínűség nélkül (Központosítás vagy demokrácia) | 9 |
| Hogyan csúszhatott át egy demokratikus szerkezet egy központosított modellbe? | 9 |
| Ezentúl minden tanítható | 9 |
| Csoportosítás műveltségi területekbe | 10 |
| A százalékos táblázat | 10 |
| További kötöttségek már a műveltségi területeken belül is | 11 |
| Mennyiben szabadság az iskolaszerkezeti szabadsága? | 12 |
| Tartalmazza-e a vizsgarendszer a helyi követelmények számonkérését is? | 13 |
| Egyéb szabadságjogok - iskolaalapítás - módszer - tankönyvek - iskolaszék | 14 |
| Alaptanterv-e a Nemzeti Alaptanterv? | 15 |
| Időnként a közvélemény is panaszkodik | 15 |
| A szavak egyik forrása az Emberi Jogok Nemzetközi Törvénye | 15 |
| A szavak másik forrása: A közoktatási törvény koncepciója | 16 |
| A szavak harmadik forrása a Nemzeti Alaptanterv - a kétértelműség megszületése | 16 |
| Megszűnik a kétértelműség - de minek az árán? | 16 |
| Harc a szabadságért (szabad sávért) nyiltan és burkoltan | 19 |
| Az első konkrétum: 80 % | 19 |
| Reakciója: egy tiltakozó nyilatkozat | 19 |
| Hányféle szelleme és betűje van a NAT-nak? | 19 |
| A törvényalkotók exkuzálnak | 19 |
| 6 %-nyi szabadsáv "a pedagógusok kívánságára" | 19 |
| A kért 6 % mégis eltűnik | 20 |
| Az "ezen kívül más követelmények" szövegrészt is átfogalmazzák | 20 |
| Még minden lehetséges | 21 |
| Miért nélkülözhetetlen a törvény demokratikus működéséhez a szabad sáv százalékának számmal való állami meghatározása és ezzel együtt az Alapvizsga szövegének kiegészítése? | 21 |
| Tartozik - követel, de mivel és mit? | 22 |
| Jövő - távlat nélkül (A NAT világképe) | 25 |
| A Nemzeti Alaptanterv központi magva, az "ajánlottan kötelező" százalékos táblázat | 25 |
| A tantárgyak új arányrendszere | 26 |
| Világnézeti semlegesség | 29 |
| Az anyanyelv és irodalom (20)-37 %-os csökkentése | 30 |
| A matematika térhódítása | 33 |
| A számosság arca | 35 |
| Az anyanyelv rangja 1777-től napjainkig | 36 |
| Mely országokhoz igazítaná a NAT a magyar közoktatás értékrendjét? | 41 |
| A többségi vélemény nem igazolható, avagy miért nem válaszoltak a pedagógusok a NAT országos kérdőívére? | 48 |
| Többségi véslemény, mint alapfeltétel | 48 |
| 33 % - 42 % - 3,4 % - 0 % | 48 |
| 33 %, mint többségi vélemény | 49 |
| Kitölthető volt-e a NAT Báthory-féle országos kérdőíve? | 50 |
| Mit kell megértenie a tantestületnek a NAT bevezetőjéből? | 51 |
| Hogyan lehetett szétosztani a műveltségi területek füzeteit és a kérdőív lapjait? | 51 |
| Mennyi adat kellett az első rubrika kitöltésélhez? | 51 |
| Az elemi szint - alapszint váltás veszélyei | 53 |
| És ha nem elsőtől kezdünk valamit tanítani? | 53 |
| A vegyes műveltségi területek problematikája | 53 |
| Mire mehetünk tantestületi egyeztetések nélkül? | 53 |
| Az iskola 8 évfolyamos, de a kérdőív 10 évre készült | 53 |
| A jövő? | 54 |
| Egység és sokszínűség - A szabad sávos modell | 55 |
| A közoktatási törvénytervezet és a Nemzeti Alaptanterv meghirdetett koncepciójának bővítése az örökség Népfőiskola javaslata alapján | 55 |
| Zárszó és felhívás | 63 |
| Függelék | |
| Forrásjegyzék (személyek és dokumentumok) | 64 |
| Címjegyzék (A kiadványt terjesztők felsorolása) | 65 |
Folytatás Microsoft-tal