| Rácz István - Marton Sylvia: Orális alkalmazású gyógyszerek tervezésének biofarmáciai alapjai | 5 |
| Bevezetés | 7 |
| A gasztrointesztinális felszívódás | 7 |
| A gasztrointesztinális felszívódás fiziológiai sajátosságai | 9 |
| Szájüreg és nyelőcső | 9 |
| A gyomor | 10 |
| A bél | 10 |
| A gasztrointesztinális felszívódás mechanizmusa | 11 |
| A gasztrointesztinális felszívódást befolyásoló fiziológiai tényezők | 12 |
| Malabszorpció | 14 |
| Orális gyógyszerkészítmények tervezésének farmakokinetikai alapjai | 16 |
| Farmakokinetikai modellek extravaszkuláris adagolás esetén | 18 |
| Egykompartmentes nyitott modell | 18 |
| Kétkompartmentes nyitott modell | 22 |
| Egyszeri és többszöri extravaszkuláris adagolás farmakokinetikája | 27 |
| Vérszintértékek számítása az egyensúlyi állapotban | 28 |
| Görbe alatti terület meghatározása | 31 |
| "Flip-flop" modell | 32 |
| Fajlagos élettani adatokra alapozott farmakokinetika | 33 |
| Orális gyógyszerek tervezésének formulálási vonatkozásai | 36 |
| Fizikai kémiai tényezők szerepe | 37 |
| pH, ionizáltsági fok, pH megoszlási elmélet | 38 |
| Lipoid/víz megoszlási állandó szerepe | 39 |
| A részecskeméret jelentősége az oldásban és felszívódásban | 41 |
| Kémiai szerkezet változtatásának hatása | 42 |
| Kristályforma, polimorfia, hidratáltság szerepe | 44 |
| Komplexképződés | 45 |
| Adszorpció | 47 |
| A felszívódási valószínűség fogalma, jelentősége | 48 |
| A felszívódást megelőző folyamatok jelentősége szilárd, orális készítmények esetén | 57 |
| Orális gyógyszerek liberációjának, abszorpciójának ellenőrzése | 60 |
| Az oldódás, kioldódás vizsgálata | 61 |
| Főzőpohár-módszer | 62 |
| Forgó kosár módszer | 62 |
| Forgólombikos módszer | 63 |
| Rotációs módszerek | 63 |
| Tárcsás módszerek | 63 |
| Horizontális átfolyó módszer | 64 |
| Az eredmények értékelése | 65 |
| A felszívódás modellezése | 67 |
| Statikus megoszlás vizsgálata | 67 |
| Folyadékhíd modellek | 67 |
| Folyadékmembrán modellek | 71 |
| Vizsgálatok izolált membránok alkalmazásával | 74 |
| Felszívódás vizsgálat élő szervezet felhasználásával | 75 |
| A kioldódás és felszívódás egyidejű vizsgálata | 76 |
| In vitro - in vivo eredmények korrelációs lehetőségei orális gyógyszerformák esetén | 77 |
| Pethő Gábor: Gyógyszervegyületek és biológiailag aktív anyagok fémkomplexei, a fémkomplexképződés gyakorlati alkalmazása | 93 |
| A fémionok biológiai jelentősége | 95 |
| A gyógyszervegyületek, mint ligandumok | 97 |
| A gyógyszervegyületek fémkomplexeinek vizsgálata | 98 |
| Polialkoholok | 99 |
| Szénhidrátok | 99 |
| Fenolok | 101 |
| Savamidok | 104 |
| Aminosavak | 106 |
| Peptidek | 110 |
| Karbonsavak | 115 |
| Fenotiazinvázas vegyületek | 118 |
| Alkaloidok és heterociklusos vegyületek | 118 |
| Vitaminok | 122 |
| Antibiotikumok | 131 |
| Nukleotidok, nukleozidok és azok bázisai | 139 |
| Egyéb anyagok | 144 |
| A fémkomplexképződési reakciók analitikai alkalmazása | 144 |
| Spektrofotometriás meghatározások | 145 |
| Titirimetriás meghatározások | 150 |
| Egyéb eljárások | 151 |
| A fémkomplexek terápiás alkalmazásának lehetőségei | 151 |
| Irodalom | 155 |
| Petri Gizella: Növényi eredetű gyógytermékek komplex analitikájának kifejlesztése | 167 |
| Bevezetés | 169 |
| Teakeverékek | 170 |
| Általános irányelvek | 170 |
| Teakeverékek kémiai vizsgálata | 175 |
| Teakeverékek színméréses vizsgálata | 176 |
| Herbária teakeverékek standardizálása kémiai módszerekkel | 180 |
| Tinktúrák vizsgálata | 186 |
| Vizsgálati anyag és módszer | 186 |
| Vizsgálati eredmények és értékelésük | 193 |
| Egyéb neogalenikumok és gyógyszerkönyvi tinktúrák | 193 |
| Vizsgálati módszerek | 193 |
| Tinktúrák illóolajának meghatározása | 193 |
| Flavonoidok kimutatása | 194 |
| Aromás savak kimutatása | 195 |
| Magasnyomású folyadékkromatográfia | 195 |
| Spektroszkópia | 195 |
| Cserzőanyagok | 195 |
| Procianidinek | 196 |
| Tinktúra melissae | 196 |
| Tinktúra crataegi | 200 |
| Tinktúra aromatica | 201 |
| Nem illékony növényi vegyületek vizsgálata | 203 |
| Mono és diszacharidok meghatározása | 209 |