A győri jogászképzés évszázadai

Előszó

Tisztelt Olvasók! Tisztelt Jogászok!
A győri jogászképzés évszázadait tárja fel és mutatja be ez a kötet, amit az olvasó a kezében tart. Sok jogász - még a győri egyetem jogi karán diplomát szerző jurátus is - meglepődve olvassa a könyv címét: az évszázados győri jogászképzésről. A modernkori győri jogászképzést már sokan ismerik: a jogász szakma, a Győrben végzett jogászokat foglalkoztató bíróságok, ügyészségek, ügyvédi irodák, a közigazgatási szakemberek egyaránt. A győri jogászképzésnek múltja van, büszkén vállalható tradíciója. A természetjog oktatását - a nagy természetjogi elméletek megjelentését követően nem sokkal - már 1754-ben elkezdték Győrben, bár még nem a jogászképzés részeként, hanem a bölcseleti és a teológiai oktatás keretében. Mária Terézia királynő felsőbb elhatározásának megfelelően alakult meg a királyi akadémia Győrben, amely 1776. november 6-án kezdte meg működését. Ettől kezdve folyt rendszeres jogászképzés (a bölcseleti és a teológiai oktatás mellett) a Győri Királyi Akadémián. Az oktatott tantárgycsoportok: az államtan, a kamarai (mai szóval a pénzügyi) és gazdasági tudományok, a természetjog, a nemzeti és az egyetemes közjog és az egyházjog. A kötet részletesen leírja a győri jogászképzés történetét, bemutatja a képzés rendszerét, a tanterveket és azok fejlődését, a jogakadémiai vizsgarendszert. A győri Universitas büszkén ismerheti meg és vállalhatja a győri akadémia tanárait, akik közül száznégy főnek az életrajzát közli a kötet. A kiváló oktatók - nagy részük magas közjogi pozíciókat is betöltöttek - közül sokan a Magyar Tudományos Akadémia tagjai lettek, a budapesti és más egyetemek vezető tanáraiként folytatták pályájukat. Vissza