A háború és a béke jogáról 1. (töredék)

Szerző

Hugo Grotius

Szerkesztő

Fordító

Lektor

'Hugo Grotius: A háború és a béke jogáról 1. (töredék) ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1960
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	367 oldal
Sorozatcím:	Az állam- és jogtudományok úttörői
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Töredék kötet.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezető tanulmányok
Szabó Imre: Hugo Grotius és a burzsoá jogbölcselet	67
Hajdu Gyula: Hugo Grotius, a "nemzetközi jog atyja"	93
Tájékoztató a magyar fordításhoz	135
Hugo Grotius: A háború és a béke jogáról
Ajánlás	139
Bevezetés	143
Első könyv
Mi a háború? Mi a jog?	169
A mű felépítés	169
A háború meghatározása és az elnevezés eredete	169
A jog a cselekvés szabálya, az uralmi és a mellékrendeltségi jog megkülönböztetése	170
A jog mint minőség képességre és alkalmasságra oszlik	171
A képesség vagy a szoros értelemben vett jog felosztása hatalomra, tulajdonra és követelésre	172
A képesség más felosztása közönséges és rendkívüli képességre	172
Mi az alkalmasság?	173
A kiegyenlítő és a juttató igazságról, nem helyes az a megkülönböztetés, hogy az egyik a mértani, a másik a számtani aránnyal kapcsolatos, sem pedig az, amely szerint az utóbbi a köztulajdonra, az előbbi az egyes személyek javaira vonatkozik	173
A jog mint szabály természetjogra és tételes jogra oszlik	174
A természetjog meghatározása, feloszlatása és elhatárolása mindattól, amit helytelenül illetnek ezzel az elnevezéssel	175
Sem az embernek az állatokkal közös ösztöne, sem az ember sajátos ösztöne nem alkot valamilyen külön jogot	178
Hogyan történik a természetjog bizonyítása?	179
A tételes jog felosztása emberi és isteni jogra	180
Az emberi jog belső állami jogra, a belső jognál szűkebb és a belső jognál tágabb körű jogra oszlik. Az utóbbi a nemzetközi jog, ennek kifejtése és bizonyítási módjának meghatározása	181
Az isteni jog egyetemes jogra és egyetlen nép sajátját alkotó jogra oszlik	181
A zsidó jog sohasem kötelezte az idegeneket	182
Milyen következtetésekre juthatnak a keresztények a zsidó törvényből, és hogyan tehetik ezt?	186
Van-e egyáltalán igazságos háború?	189
Különböző érvek annak bizonyítására, hogy a háború nincs ellentétben a természetjoggal	189
A tétel bizonyítása történelmi példákkal	193
Bizonyítás az általános egyetértés alapján	194
Annak bizonyítása, hogy a háború nem ütközik a nemzetközi jogba, az ellenérvek megdöntése	196
Előzetes megjegyzések ahhoz a kérdéshez, vajon a háború az evangéliumi törvénybe ütközik-e	197
A tagadó álláspont mellett a szentirásból felhozott érvek	201
Válasz azokra a szentirásból felhozott érvekre, amelyek szerint a háború ellentétben van az evangéliumi törvénnyel	204
Annak az egyetértésnek megvizsgálása, amelyet az őskeresztények a szóban forgó kérdés tekintetében tanúsítottak	212
A köz- és a magánháború megkülönböztetése. A szuverenitás kifejtése	223
A háború felosztása köz- és magánháborúra	235
Annak az álláspontnak a megvédése, hogy a bíróságok felállítása óta sem minden magánháborúnak minősül természetjogilag meg nem engedettnek, példák ennek bizonyítására	235
Az evangéliumi joga sem tilt minden magánháborút, az ellenvetések cáfolata	236
A közháború felosztása szabályszerű és kevésbé szabályszerű háborúra	237
Vajon közháború-e az a háború, amelyet szuverén hatalommal nem rendelkezik hatóság akaratából folytatnak, és ha igen, mikor tekinthető annak?	242
Mely dolgokból áll az államhatalom?	245
Mit kell érteni legfőbb hatalmon?	248
Annak a nézetnek elvetése, hogy a szuverenitás mindig a népé, a nézet mellett felhozott érvek cáfolata	249
Megcáfolása annak a nézetnek, hogy a király és a nép között mindig a kölcsönös függőség van	259
Figyelmeztetések a helyes álláspont kellő megértése kedvéért. Az első: különbséget kell tenni különböző dolgokra használt hasonló kifejezések között	260
A második szabály: különbséget kell tenni a jog és a jog birtoklásának módja között	262
Annak kimutatása, hogy a legfőbb hatalom birtoklása bizonyos esetekben teljes, vagyis a hatalom elidegeníthető	263
Bizonyos esetekben viszont a szuverén hatalom birtoklása teljes, vagyis a hatalom elidegeníthető	267
A szóban forgó megkülönböztetés alátámasztása annak a különbségnek az alapján, amely a királyságokban a régens kijelölésének módjában mutatkozik	267
A legfőbb hatalom olyan ígéret folytán sem szűnik meg, amely a természetjog és az isteni jog körén kívül esik	268
A szuverenitást olykor megosztják szubjektív vagy potenciális részekre	269
Helytelen azonban a szuverenitás megosztottságára következtetni abból, hogy a királyok egyes intézkedéseiket csak valamely gyülekezet jóváhagyásával kívánják törvényerőre emelni	271
Más példákra is helytelenül történik hivatkozás	272
Helyes példák	273
A főhatalmat az is birtokolhatja, akit egyenlőtlen szövetségi szerződést köt, az ellenérvek megdöntése	273
A főhatalmat birtokolhatja az is, akit hűbéri kötelezettség terhel	278
A jog és a joggyakorlás megkülönböztetése példákkal	285
Alattvalók háborúja a felsőbbség ellen	292
A kérdés lényege	292
A felsőbbség elleni háborút a természetjog általában nem engedi meg	293
Az ilyen háború a zsidó törvény sem engedi meg	295
Még kevésbé engedi meg az ilyen háborút az evangéliumi törvény, ennek bizonyítása a szentírás alapján	296
Ezt bizonyítják az őskeresztények tettei is	300
Annak a nézetnek észokokkal és a szentírással való megcáfolása, hogy ellen háborút folytatniuk	302
Milyen álláspontra kell helyezkedni másképp elháríthatatlan végszükség esetén	305
Jogosan indítható háború egy szabad nép fejedelme ellen	314
Jogos lehet a háború az olyan király ellen, aki lemondott a főhatalomról	315
Jogos lehet a háború az olyan király ellen, aki királyságát elidegeníti, de csak addig, ameddig az átruházás megakadályozására szolgál	315
Jogosan indíható háború az olyan király ellen, aki nyíltan az egész nép ellenségeként viselkedik	316
Jogos lehet az olyan király ellen, aki a főhatalomnak csak egy részét birtokolja, de az őt meg nem illető részt bitorolni akarja	316
Jogos lehet akkor is, ha bizonyos esetekre fenntartották az ellenállás szabadságát	316
Meddig kell menni az engedelmesség terén az idegen hatalom bitorlója irányában?	317
Az idegen hatalom bitorlójával a háború fennmaradt jog alapján erőszakkal szembe lehet szegülni	318
Szembe lehet szegülni előzetes hozott törvény alapján	318
Szembe lehet szegüln a bitorlóval annak utasítása alapján, akit az uralkodás joga megillet	319
Miért nem szabad a felsorolt eseteken kívül a bitorlóval szembeszegülni	319
Ha az uralkodás joga vitás, magánszemélyek nem igényelhetik a maguk számára a döntést	321
Akik jogosan viselhetnek háborút	324
A háború hatóokai részben azok a személyek, akik saját ügyükért folytatnak háborút, ezek a főokok	324
A háború hatóokai részben azok a személyek, akik idegen ügyért folytatnak háborút	324
A háború hatóokai részben azok a személyek, akik segédeszközként működnek a háborúban, ilyenek a rabszolgák és az alattvalók	326
A természetjog senkit sem tilt el a háborútól	326

Témakörök

Hugo Grotius

Hugo Grotius műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Hugo Grotius könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem