1.034.174
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve III.
| Kiadó: | Hajdú-Bihar Megyei Levéltár |
|---|---|
| Kiadás helye: | Debrecen |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott kemény papírkötés |
| Oldalszám: | 208 oldal |
| Sorozatcím: | A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve |
| Kötetszám: | 3 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Kihajtható melléklettel, a fejezetek végén angol és orosz nyelvű összefoglalóval. |
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Részlet:"Az utóbbi évtizedekben fellendült magyar társadalom- és gazdaságtörténeti kutatás nagy figyelemmel fordul a mezővárosok felé és sokat tesz a jellegzetes hazai városfejlődést elősegítő... Tovább
Előszó
Részlet:"Az utóbbi évtizedekben fellendült magyar társadalom- és gazdaságtörténeti kutatás nagy figyelemmel fordul a mezővárosok felé és sokat tesz a jellegzetes hazai városfejlődést elősegítő gazdasági, társadalmi és jogi kérdések tisztázása érdekében. A kutatások eredményeként ma már tudjuk, hogy a XIV-XV. században a mezővárosok nemcsak a népesség számával különböztek az akkor még a jelenleginél jóval nagyobb számú falutelepülésektől, nemcsak a jogi helyzetük volt más, mint a földesúri hatalom alatt álló jobbágyfalvaké, hanem azt is, hogy az árucsere kialakuló központjai, és a társadalmi munkamegosztás előrehaladásával fokozatosan bekapcsolódtak a közvetlen környezetük ipari szükségletei ellátásába. Ezen túl pedig a mezőgazdaság egyes ágaiban (szőlőtermelés, állattenyésztés) már a távolabbi piacokat ellátó árutermelésbe is.
A legújabb irodalom - egyelőre csupán feltevésként - azt is megkockáztatja, hogy az említett termelési ág kifejlődése a mezővárosokban a földtulajdon rendszerében is lényeges változást hozott. Legalábbis annyit, hogy a mezővárosok határhasználati rendje a XIV. század óta lényegesen fejlettebb volt, mint a jobbágy faluközösségeké." Vissza
Tartalom
Tanulmányok:Balogh István: Adatok az alföldi mezővárosok határhasználatához a XIV-XV. században 5
Makkai László: Adatok és kérdések Debrecen törökkori agrártörténetéhez 25
Bársony István: A Bihar megyei egyházi birtokok jobbágynépessége a XVIII. század első harmadában 41
Orosz István: Szőlőtermelés a Hajdúkerület városaiban a XVIII-XIX. században 57
Béres András: Állategészségügy a XIX. század eleji Hortobágyon 75
Mervó Zoltánné: Korszerű mezőgazdasági ismeretek oktatása a debreceni Tanítóképzőben a XIX. század második felében 93
Mikecz Ferenc: A földreform végrehajtásának sajátosságai Hajdú megyében 109
Gazdag István: Adalékok a debreceni tanyavilág felszabadulás utáni történetéhez 125
Újlaky Zoltán: A Debreceni Állami Gazdaság gazdálkodása 1951-1956. között 137
Közlemények:
Szendrey István: Derecske hajdúváros 149
Benda Kálmán: A Felső-magyarországi rendek kassai részgyűlése 1607 márciusában 159
BIBLIOGRÁFIA:
Bényei Miklós: Hajdú-Bihar megye helytörténeti irodalma 1971-1972 181
RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE 195
MUTATÓK 199-208
Témakörök
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.