| Bevezetés | 5 |
| A víz jelentősége, védelme | 7 |
| A víz a természetben | 7 |
| A víz és a hal | 8 |
| Környezetvédelem | 8 |
| Hazai őshonos halállományunk megőrzése | 8 |
| A természetes vizek főbb jellemzői | 10 |
| A vízi környezet és a hal | 10 |
| Honosulás és szaporodás | 10 |
| Telepítések | 11 |
| A felügyelet gyakorlása | 11 |
| A vizek változásai | 13 |
| Természetes vizeink haltermelése | 14 |
| A klasszikus haltenyésztés | 15 |
| A természetesvízi halállomány fenntartása | 18 |
| A hal és a vízi termelés | 19 |
| Kíméleti időszak, védett területek | 19 |
| A természetes vizek biológiai sajátosságai | 21 |
| A szervetlen anyagok hatása a vizek minőségére (halobitás) | 24 |
| A vizek kémhatása | 25 |
| A szerves anyagok szerepe a vízben | 26 |
| A vizek biológiai termelése | 27 |
| Lebontás | 28 |
| A szerves anyag oxigénfogyasztása | 29 |
| Öntisztulás | 31 |
| A biológiai egyensúly és értelmezése | 31 |
| A szervetlen növényi tápanyagok hatása a vízi környezetre (trofitás) | 33 |
| Az eutrofizáció folyamata | 33 |
| Természetes és mesterséges eutrofizálódás | 34 |
| A foszfor és a nitrogén az eutrofizálódásban | 37 |
| A növényi plankton | 39 |
| Az eutrofizáció változatai | 40 |
| Planktonszíneződés, vízvirágzás | 40 |
| A hal és az eutrofizáció | 42 |
| Biológiai növényirtás | 43 |
| Az eutrofizálódás elleni védekezés | 45 |
| Mérgező anyagok a vízben | 50 |
| A szennyeződések eredete | 51 |
| Mezőgazdasági szennyeződések | 52 |
| Növényvédő szerek | 52 |
| Ipari szennyezések | 54 |
| Autogén mérgezések | 55 |
| Kommunális szennyvizek | 56 |
| Haltesztek | 57 |
| Mérgezési tünetek, a halak viselkedése | 59 |
| A víz mint élőhely | 61 |
| A hal növekedése, fejlődése és környezet | 62 |
| A hallárva és a környezet | 64 |
| A hal táplálkozása | 65 |
| A vizek fizikai tulajdonságai | 67 |
| Ívás és hőmérséklet | 70 |
| A víz fajhője | 70 |
| Hőáramlás, hőrétegezettség | 70 |
| Fagyás, jégtakaró | 72 |
| A hal hőérzékenysége | 73 |
| Halszállítás és hőhatás | 74 |
| Zavarosság, átlátszóság | 77 |
| Letisztulások | 77 |
| A vizek magasabb rendű növényei | 80 |
| A vízmozgások és a hal | 82 |
| Áradások | 83 |
| Holtágak | 84 |
| Párolgás, vízháztartás | 85 |
| A műszaki létesítmények feladata | 88 |
| A vizek termelőképessége | 90 |
| A lúgos és a savanyú vizek termelőképessége | 91 |
| Az oxigén oldása, az oxigéntartalom változásai | 92 |
| A szén a vízi anyagforgalomban | 95 |
| Karbonátok, hidrokarbonátok | 97 |
| A nitrogén és vegyületei | 98 |
| Az iszap bakteriális bomlástermékei | 99 |
| A vizek ammóniumtartalmának változása | 100 |
| A nitrogénbőség és káros következményei | 101 |
| Az ammónia halra gyakorolt hatása | 102 |
| A kén és a kénhidrogén | 104 |
| A foszfor és szerepe | 106 |
| A vízi élőhelyek és a hal | 108 |
| A parti öv | 108 |
| A nyílt víz | 109 |
| A fenékzóna | 110 |
| A kavicsbányatavak hasznosítása | 112 |
| A vízi élőlények | 114 |
| Az algák | 115 |
| A hínarasok | 119 |
| A nádasok | 119 |
| A baktériumflóra | 122 |
| A vizek állatai | 124 |
| A vízi élőlények termelése | 125 |
| A vízi élet termelői | 125 |
| Elsődleges termelés és oxigénforgalom | 126 |
| Fogyasztó- (raktározó-) szervezetek, tápláléklánc | 127 |
| A víz és az anyagcseretermék | 129 |
| A víz és a szűrőrendszerek | 129 |
| Lebontószervezetek | 130 |
| A víz mikrobiológiai folyamatai | 130 |
| Aerob, anaerob viszonyok | 132 |
| Környezetkárosító ártalmak | 133 |
| Kármegelőzések | 134 |
| Felhasznált és ajánlott irodalom | 135 |
